FilmDROID 
Szadomazo bőrruhás lények, halál, brutalitás, groteszk képek – Clive Barker klasszikusa. Adott egy furcsa puzzle dobozka, ami extázist, gyönyört és kínt ígér. Miután Frank kinyitja testét darabokra szaggatja néhány ijesztő lény. A férfi testvére, Larry és annak felesége, Julia, illetve lányuk, Kirsty beköltöznek a házába. És egy baleset után Frank újra ember lehet. Viszont éppen Kirsty áll az útjába, aki egyezséget köthet a démoni cenobitákkal. 30 éves a horror, ennek örömére pötyögtem le pár érdekességet róla. Olvasd tovább
jubileum
25 éves a Komputerkémek
Szerencsére a 90-es években sem szenvedtünk hiányt a paranoia filmekben. A teljesség igénye nélkül mondanék párat: Összeesküvés-elmélet, A közellenség, Az utolsó esély, A szomszéd. És ott volt még a Komputerkémek is, amiből egészen feszült és izgalmas produkció kerekedett ki. Robert Redford irányítja azt a profi kis csapatot, ami legálisan vállalatok és pénzintézetek biztonsági rendszereit teszteli. De minden a feje tetejére áll, amikor államérdekből meg kellene szerezniük egy bizonyos fekete dobozt. És ez az eszköz sokat ér, nagyon sokat, egyesek ölni is hajlandóak érte. Olvasd tovább
Játsz/ma: 20 éves a 90-es évek egyik legjobb thrillere
Ütős, fordulatos és izgalmas thriller a Játsz/ma. Sajnos manapság effélét ne készítenek. Nem csupán a főszereplő próbál rájönni, hogy mi történhetett vele, de a film eléri, hogy a néző is elgondolkodjon, hogy mit tenne hasonló esetben. Michael Douglas alakítja Nicholas Van Ortont, az eléggé vagyonos, ám egyúttal kissé unott bankárt. Születésnapjára öccsétől furcsa ajándékot kap: a Civil Rekreációs Szolgálat ajánl kártyáján valamiféle játékot. Kíváncsiságától hajtva utánanéz, hogy mégis miről lenne szó, elmegy a céghez és mire észbe kap máris felfordul az élete. 20 éves a Játsz/ma! Olvasd tovább
A vadak ura – 35 éves a 80-as évek egyik legjobb fantasy-je
Ha a fantasy-t és a 80-as éveket egy mondatban említjük, akkor valószínűleg szóba kerül A vadak ura is. Abban az évtizedben nem csak az akciófilmek élték virágkorukat, hanem az efféle produkciók. Harcosok, varázslók, amazonok, boszorkányok. Lengén öltözött izmos alakok és hölgyek. A videókazetták hőskorában bizony Don Coscarelli rendezése nagyon is népszerűnek számított. Szokás – tévesen – Conan koppintásnak nevezni, pedig kvázi három hónap eltéréssel mutatták be a két alkotást. 35 éves lett az alkotás, emlékezzünk meg erről.
A mesterdetektív (Sleuth, 1972/2007)
írta Nikodémus
Ha két valódi férfi kezd neki, a játék mindig eldurvul, szólhatna akár a szociáldarwinizmus alaptétele. Mindent az állatvilágból hoztunk magunkkal, s ha egy rivális feltűnik, bekapcsolnak az ösztönök: meg kell mutatni, ki az alfahím. A történelem során persze feltalálták ennek brutális és civilizált formáit egyaránt, de a lényeg a könyörtelen verseny, ami háborúvá változtat minden játszmát. Háborúban (no és szerelemben) pedig ugyebár nem sokat ér az ezüstérem. Márpedig ha két vasakarat összecsap, egyiküknek el kell buknia. Negyvenöt éves a Hollywood-i filmtörténet máig egyik legtrükkösebb filmje, és évtizedes annak újragondolt verziója. A mesterdetektív-duplakritika.
Dirty Dancing – 30 éves a klasszikus
„Égessétek el és adjuk be a kárigényt.” – mondta Aaron Russo producer, miután megnézte a filmet. Sem ő, sem a stúdió nem hitte a végeredmény láttán, hogy ebből bármi jó kisülhet. Nagy is volt a meglepődés, amikor elég szép ütemben fogytak a jegyet. A fejesek lemondó arckifejezését felváltotta a remény, majd a dollárhegyek láttán már csak mosolyogni tudtak. Hiszen amellett, hogy kasszasiker lett a Dirty Dancing, a nézők is odavoltak érte. Egy klasszikussal bővült a műfaj, megérdemelten. 30 éves a film, néhány érdekességet olvashattok róla. Olvasd tovább
Halálhajó: 20 éves Paul W. S. Anderson legjobb filmje
Sokszor sok helyen feltették a kérdést: „Hogyan fordulhatott elő, hogy Paul W. S. Anderson ilyen filmet készített?” A rendező jobbára szórakoztató, könnyen feledhető alkotásokra szakosodott, bár törekvése nem mindig jön össze. Ám a Halálható kilóg a sorból, hiszen sokkal komolyabb, komorabb és legfőképpen sokkal élvezhetőbb, mint a munkái többsége. Habár nem teljesített túl fényesen a kasszáknál és jobbára negatív kritikákat kapott, mégis VHS-en megtalálta a a közönségét. Kurt Russell A katona forgatásán megnyugtatta Andersont: „Tök mindegy, hogyan állnak most hozzá a filmedhez. 15 év múlva büszke leszel rá.” A Halálhajóra mostanra egyes körökben klasszikusként tekintenek. 20 éves a film! Olvasd tovább
Másodvélemény: Nincs bocsánat (Unforgiven, 1992)
írta Nikodémus
Mesteri záróakkord, keserű számvetés és valami egészen új elindítója – huszonöt éve, 1992. augusztus 7-én mutatták be a Nincs bocsánatot.
Minden színészikon azt hiszi, búcsúzásakor választott filmműfaja is meghal egy kicsit. Különösen is így van ez az Amerika eredetmítoszát polírozó westernben: William S. Hart (Tumbleweeds, 1925), Randolph Scott és Joel McCrea (Délutáni puskalövések, 1962), John Wayne (A mesterlövész, 1976), Henry Fonda (Nevem: Senki, 1973) vagy Steve McQueen (Tom Horn, 1980) többnyire dicstelen búcsúja mellett A mennyország kapuja (1980) irtózatos buktája jelezte, hogy vége a pisztolyhősök aranykorának, s legkésőbb a hatvanas évektől valami egészen más veszi át a jó öreg vadnyugat-mitológia helyét a köztudatban. Jöttek egymásután a szubverzív westernek, hódított az italowestern: egy műfaj haldoklott grandiózus keretek között, de a temetés még hiányzott. Érdekes módon ezt az a Clint Eastwood adta meg a műfajnak, aki már első feltűnéseivel jelezte a klasszikus, gáncs nélküli pisztolyhős figurájának ellentmondásosságát, sőt, később saját rendezéseivel is – Fennsíkok csavargója (1973), A törvényenkívüli Josey Wales (1976), Fakó Lovas (1985) – komolyan hozzájárult a western közhely-készletének lebontásához.
Clint Eastwood 25 éve mutatta be a Nincs bocsánat klasszikus westernt
Sokszor és sok helyen temették már a westernt, de hiába dobálják rá serényen a földet, a műfaj csak nem akar kimúlni és minduntalan megmutatja, hogy van benne élet. Jobb és rosszabb darabok készülnek, néha pedig berobban egy rendkívüli darab is, amelyről ódákat zengenek. 1992-ben Clint Eastwood vadnyugati filmjének a bemutatóját várja a közönség. Nyilván már maga a rendező-színész neve is elég, hogy a figyelem ráirányuljon a Nincs bocsánatra, de amikor a kritikusok ódáitól telt meg az összes szaklap már sejthető volt, hogy remek western született. 25 éves a film, remek alaklom, hogy írjak pár érdekességet róla. Olvasd tovább
30 éves a Halálos rémületben
Az eltelt évtizedek során James Bond sok zűrös helyzeten verekedte át magát, illetve rengeteg hölgyet csábított el. 30 éve mutatták be a Halálos rémületben filmet, vagyis a franchise 15. részét, amelyben Timothy Dalton lépett Roger Moore helyére. Habár a kasszáknál tetszetős eredményt mutatott fel, de a kritikák és a rajongók kiemelték, hogy ezúttal a 007-es laza stílusa a múlté lett és kissé keményebb hőst láthattak. Olvasd tovább
20 éves az Air Force One
Harrison Ford éppen 20 éve alakíthatta az elnököt, miután Oroszországban tapsvihar fogadja beszédét, felszáll az Air Force One-ra, amelyen terroristák vannak és némi idő elteltével aktivizálják is magukat. A film bátran helyet kaphat a patrióta alkotások felsorolások élvonalában, hiszen Amerika első embere csak látszólag old kereket, de bátran szembeszáll a fenyegetéssel. Wolfgan Petersen hollywoodi pályája csúcsán tette le az asztalra ezt a szórakoztató akciófilmet Olvasd tovább
A misszió (1986) / Fekete köpeny (1991)
írta Nikodémus
Ma mutatják be Martin Scorsese csaknem harminc éve formálódó Némaság című filmjét a magyar mozik. Amíg mi is megnézzük, íme két rokon alkotás, felvezetőnek.
Jezsuita misszió a rabszolgatartó Dél-Amerikában: tuti téma, melyből izgalmas kalandfilmet, erkölcsi példabeszédet és komor drámát is ki lehet hozni, sőt, mindhármat egyszerre. Két filmünk – egyikük nemrég volt harminc éves, másikuk huszonöt – közül A misszió az ismertebb és elismertebb, ám a Fekete köpenynek sem kell szégyenkeznie, noha minőségben nem ér fel párjához. Duplakritika.