0

Könyvajánló – Kultfilmkalauz

„A Casablanca nem egy film, hanem filmek” – írja Umberto Eco, és ugyanez áll a kötetben bemutatott többi kultuszfilmre is. De mi az, hogy kultfilm? Nehéz a kérdésre egzakt választ adni, hiszen a címke nem a filmek valamely „sajátnak” tételezett tulajdonságára, hanem inkább az utóéletére utal. Olyan alkotásokéra, amelyeknek viszonylag szűk, de elkötelezett rajongótáboruk van, és amelyek mindig más és más oldalukat mutatják meg attól függően, hogy hol, mikor és kivel nézzük őket, milyen filmes előképeink vannak, vagy éppenséggel a rendelkezésünkre áll-e olyan útmutató, amely friss szempontokat kínál a befogadáshoz. Lichter Péter kalauza épp ilyen: a Prizma folyóirat munkatársának személyes hangvételű esszékötete komoly filmes szaktudást felvonultató, mégis pörgős, lebilincselő olvasmány, amelyből megtudhatjuk például, hogyan forradalmasította Stanley Kubrick a filmzene-használatot, milyen törvényi változások tették lehetővé a függetlenfilmesek elindulását, hogyan befolyásolta az ötvenes-hatvanas évek tinédzsergenerációja, vagy éppen a nyolcvanas évek videokazetta-forradalma a filmes zsánerek alakulását, vagy hogy mire véljük, ha már épp bekészítettük a popcornt, és akkor egyszer csak kiderül, hogy a sorozatgyilkosunk egy gumiabroncs. (Forrás)

Lichter Péter: 52 kultfilm – A Szárnyas fejvadásztól a Feltörő színekig, Scolar, 272 oldal, 2018, 2999 Ft

0

Kubrick elmagyarázza a 2001: Űrodüsszeia végét

Felbukkant a YouTube-on egy 1980-as interjú részlete, aminek során Stanley Kubrick értelmezi az idén 50 éves 2001: Űrodüsszeia végét. A különc rendező mindig ódzkodott saját műveinek magyarázgatásától, annál meglepőbb, hogy most előkerült ez a videó. Hajtás után SPOILER.

Olvasd tovább

5

50 éves a 2001: Űrodüsszeia

írta Nikodémus

Szinte hihetetlen, de már öt évtizede, hogy 1968. április 2-án bemutatták Stanley Kubrick
kultikus remekművét. A
z alkalomból összeszedtünk pár kulisszatitkot.

Nevezték már mindennek: lenyűgöző időutazásnak, a legreálisabb scifinek, a holdraszállás főpróbájának, evolúciós grádicsnak, jéghideg pózfilmek, pesszimista emberiség-próféciának. Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiája millió elemzést megért bemutatója óta, mégis, a nagy boncolgatásban épp a szerző szűkszavú nyilatkozatát vagyunk hajlamosak elfelejteni: filmjét elsősorban lehengerlő audiovizuális élménynek szánta, nem rejtélyes metaforák sorának. Utóbbi persze bőven akad azért, ám az a félelemmel vegyes áhítat, amit a Kubrick által bemutatott űrutazás kelt a nézőben, alig feledhető élmény.

Olvasd tovább

0

Marc Forster forgathat filmet Stanley Kubrick The Downslope szkriptjéből

kubrickStanley Kubrick több megvalósítatlan projektet hagyott hátra, jó néhány forgatókönyve várt a megvalósításra. Steve Lanning és Philip Hobbs producerek próbáltak tető alá hozni néhány elképzelését, az egykor 100 millió dolláros költségvetésű produkciónak induló The Dowsnlope-ból tévéfilmet, a God Fearing Man-ből tévésorozatot szeretettek volna még 2012-ben. Egyikből sem lett semmi, viszont az előbbi kapcsán történt egy kis változás. Most már inkább mozifilmet akarnak Kubrick szkriptjéből, ráadásul trilógiát.

Marc Forstert nyerték meg rendezőnek, a történet az amerikai polgárháború időszakában játszódik és a Shenandoah völgyben lezajlott csatárkozásra fókuszál. Nem csak hadászati szempontból volt fontos a környék, itt fel tudták volna tölteni a csapatok az élelmiszerkészletüket is. Armstrong Custer tábornok és John Singleton Mosby ezredes feszült egymásnak.

Shelby Foote, a polgárháború történésze írta meg a szkriptvázlatot. Kubrickra amúgy is jellemző volt, hogy aprólékosan utánajárt mindennek, hogy a lehető legpontosabban ábrázoljon mindent. Foster egyelőre csak az első részt rendezi, de producerként mindenképpen kitart a folytatások mellett.

3

Leporolt Filmtekercsek: A dicsőség ösvényei (The Paths of Glory, 1957)

írta: Doro

paths-of-glory-poster

A filmről korábban BeniMan is írt.

A háború rendkívül hasonlít egy sakkjátszmához ugyanakkor nagyon messze is áll tőle. Az egymással szemben álló két fél minden stratégiai erejével azon van, hogy az ellentétes színű hadsereget megritkítsa majd annak fejét sarokba szorítva győzelmet arasson. Csakhogy a való életben a pepita tábláról levett figurák nem várják türelmesen a sorukat (sorsukat), hogy a következő meccs keretében újra felálljanak a posztjukra, hanem vér, szenvedés és az elkerülhetetlen halál, ami a legrosszabb esetben vár rájuk. Stanley Kubrick klasszikus első világháborús filmje egy nagyon érdekes, korábban nem látott megközelítésből mutatja be a háború borzalmait, mégpedig a bábukat mozgató nagyhatalmú kezek döntései és az azokat megszenvedő sorkatonák életén át. Pontosabban, felveti azt az aktuális és örök kérdést: mi történik, ha a hatalmat olyan emberek birtokolják akik – személyiségükből kifolyólag – azt gyakorolva saját malmukra hajtják a vizet. Amilyen nehéz és fájdalmas és bonyolult a téma Kubrick szerencsére olyan szépen és érthetően rendezi meg, mint egy „pont, pont, vesszőcske” rajzot.
Olvasd tovább

0

Michael C. Hall lesz a főszereplője a God Fearing Man minisorozatnak

michaelchallStanley Kubrick asztalán több megvalósítandó terv is pihent halálakor. Ezek közé tartozott a God Fearing Man is, amelyből most minisorozat készülhet. A főszerepet Dexter, azaz Michael C. Hall vállalta be.

Valós történeten alapszik a projekt. Herbert Emerson Wilson papként tengette életét a XX. század elején, majd átképezte magát széftörőnek. Az egyik legsikeresebb bankrablónak számított, több, mint 15 millió dollárt zsákmányolt.

Stephen R. Clark vette kezelésbe Kubrick forgatókönyvét. Mennyire lesz nehéz dolga? Kubrick gyakran igen hosszú szkripteket írt és ha ezúttal is tengernyi oldalt hagyott hátra Clarknak nem lesz nehéz dolga. Arról nem esett szó, hogy mikorra tervezik a képernyőre küldeni a minisorozatot.

3

Kubrick szerint a világ

Stanley Kubrick, a legendás rendező mindig is kifinomult képi világgal ruházta fel a munkáit. Szerelmese volt a filmkockák művészi megkomponálásának, innovatív technikájával feszegette és kitágította a képernyő megszokott, természetesnek hitt határait. Kedvelte a lassú, vontatott, hosszú jeleneteket, az extrém kameraállásokat és a széles látószöget. A módszer magában nem lenne olyan sikeres ha Kubrick nem lett volna tisztában annak a közönségre gyakorolt pszichológiai hatásaival, mely kényszerített azonosulást, szorongást, közvetlen veszélyérzetet teremtett. Az alábbi videó, mely filmjeiből az egyetlen perspektívából szemlélődés szimmetrikus képeit gyűjti össze, mindig egy pontról indul, csak előre vagy hátra halad (párhuzamosan a képernyő széleivel) vagy a teljes mozdulatlanságból mustrál.

Kubrick // One-Point Perspective from kogonada on Vimeo.

(Ragyogás; Acéllövedék; A dicsőség ösvényei, 2001:Űrodüsszeia, Mechanikus narancs, Tágra zárt szemek, Barry Lyndon)

by Doro_

1

Rendezőportrék: Stanley Kubrick

0sk1

Úgy gondoltam. elindítok egy új rovatot, amelyben ismert rendezők életművét mutatom be, a karrierjüket, a filmjeiket. Nem teljesen előzmények nélküli a rovat, hiszen korábban már olvashattatok két remek írást Koimbrától a témában. Előbb Michael Bay a sikerrendező került terítékre, majd James Cameron, a világ ura. Ha még nem olvastátok a cikkeket, akkor ajánlom figyelmetekbe. A rovat első cikkéhez kedvenc rendezőmet, az utánozhatatlan Stanley Kubrickot választottam. A Facebook oldalunkon szavazhattok arról, hogy a következő részben kiről olvasnátok szívesen.

Olvasd tovább

1

Mechanikus narancs (Clockwork Orange, 1971)

Anno a Szárnyas fejvadászról azt írtam, hogy nem egy könnyen emészthető darab és a megértéséhez, megnézéséhez kell egyfajta érettség.  Ezek a jelzők a Mechanikus Narancsra hatványozottan igazak. Anthony Burgess megfilmesíthetetlennek tartott regényét Stanley Kubrick az eredeti mű sajátos hangulatát megőrizve, rendkívüli képekkel, hangokkal, hangulattal és nyelvezettel álmodta vászonra. A Mechanikus narancs mai napig a filmművészet egyik legsokkolóbb alkotása, amely rengeteg elismerést kapott mégis talán az egyik legellentmondásosabb alkotás. Az Entertainment Weekly a 16. legellentmondásosabb filmnek választotta. A Premiere magazin pedig beválasztotta minden idők 25 legveszélyesebb filmje közé. Az Amerikai Film Intézet „Sci-Fi” listáján az előkelő 4. helyen van és az American Film Institute minden idők 60. legjobb filmjének választotta.

Olvasd tovább

15

Acéllövedék (Full Metal Jacket, 1987)

BeniMan küldte az alábbi kritikát, köszi.

Holywoodban mindig is nagy népszerűségnek örvendtek a háborús filmek. Talán mondhatjuk hogy külön műfajnak számítanak a Vietnámmal foglalkozó alkotások.  Rengeteg felejthető és időt álló és klasszikus darab született ebben a témában. Chuck Norris egymaga elbánt az egész Vietnámi hadsereggel, Coppola Marlon Brando főszereplésével készített remekművet, de Oliver Stone is széles vászonra álmodta saját élményeivel megspékelt filmjét. Se szeri se száma ezeknek a műveknek így elmondhatjuk nagy szó ha egy mű képes kimagaslani ebből a tömegből. Talán Az apokalipszis most, A szakasz és az Acéllövedék az a 3 film amely külön kasztot képvisel.

0

Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, sőt meg is lehet szeretni (1964)

Repülőgépek cirkálnak nem messze az orosz légtértől. Rakományuk atombomba. Ha jön a parancs rövid idő alatt elérik a célt és ledobják a bombákat. Egy amerikai támaszponton egy tábornoknak elege van a kommunistákból, abból, hogy beszivárognak Amerikába, hogy megfertőzik a társadalmat. A konkrét létezésükkel nincs kibékülve. Ezért kiadja a parancsot a bombázóknak, hogy dobják le csomagjukat a célpontokra. Úgy gondolja, hogy a visszavonó parancshoz szükséges kóddal csak ő rendelkezik, a kormány nem tudja visszarendelni a repcsiket, tehát megtesznek mindent, hogy elkerüljék a válaszcsapást, ezért az összes bombázóval és egyéb ketyerével lecsapnak az ruszkikra. Így azokat eltörlik a Föld színéről, a veszteségek elfogadhatóak lesznek.

Olvasd tovább