0

Röviden: Last Knights

lastknightsGeza Mott (Aksel Hennie) hataloméhes, korrupt és kissé paranoid miniszter a császár elé citálja Bartok (Morgan Freeman) nemest, ahol eléri, hogy végezzenek vele. Hűséges katonái szétszóródnak, de titkon szervezkedni kezdenek, revansot vennének, de parancsnokukat (Clive Owen) látszólag nem érdekli semmi és senki.

A kínálatban nem túl gyakoriak a kalandos lovagfilmek, hiányoznak az igazán jó darabok. Nicolas Cage is próbálkozhatott a Boszorkányvadászatban, de nem sok pozitívum akadt a játékidő során. Mesterük halálát megbosszulni vágyó témát a 47 Ronin gyakorlatilag kiherélte és sajnos a Last Knights sem hoz megváltást.

Már az első pillanatban látszik, hogy melyik karakternek milyen a hozzáállása, illetve jelleme. Nagy meglepetésekre nem kell számítani, megdöbbenni nem fogunk. Clive Owennek nem kellett megerőltetnie magát, Aksel Hennie úgymond fullba nyomja a fondorlatos minisztert, a császárnak (Peyman Moaadi) pedig kevés önálló gondolata akad.

Túl hosszú a film, nem igazán indokolt ennyire elhúzni a cselekményt. Unalmas párbeszédek sorjáznak, a kardok csak néha röppennek elő hüvelyükből. Az utolsó negyedben felpörögnek az események, ám a bevehetetlennek titulált hely felállított nehézségein különösebb izgalmak nélkül lendülünk át. A vagdalkozásokra sem sok figyelmet fordítottak, úgy kell elképzelni, mint a már említett Cage filmet, ahol a főhős jobbra szúr, balra szúr és elhalálozik pár statiszta.

Olvasd tovább

0

Danny Collins

dannycollins

Danny Collins szippant egy kis kokót, sminkelnek kicsit rajta, tölt egy kis adag whisky-t, amiből inkább nagyobb itóka lesz. Felcsatolja a fűzőt, sóhajt egyet és kimegy a színpadra. Közönsége már egyáltalán nem fiatal, az öregebb korosztály úgy hajlong dalaira, mint itt a 60 évesek gyereknapkor a Holnap hajnalig örökzöldre.

A rocksztár felett eljárt idő. Egykoron hatalmas sztár volt és még most is ismeri mindenki. De több évtizede nem írt egyetlen dalt sem. A fellépések és a jogdíjak még hoznak annyi pénzt, hogy gondtalanul éljen. De az igazi fényűzést nem engedheti meg magának és már felhasználták az „utolsó nagy turné” kártyát is. Születésnapjára több évtizeddel ezelőtt írt levelet kap ajándékba. Nem is akárki vetette papírra a sorokat, maga John Lennon küldte Collinsnak. Az üzenet végül is célba ért és az egykori rockcsillag elolvasása után átértékeli az életét. Itt az idő, hogy közelebb kerüljön fiához, itt az idő, hogy végre valami jót tehessen. Olvasd tovább

4

Agymanók (Inside Out)

agymanokposzter

Pixar – A cég, amely tett azért, hogy nevéről a minőség jusson eszünkbe. Nem csak azzal foglalkoznak, hogy a képi világ minél szebb legyen (pl. legutolsó mellékszereplő hajszálai is csodásan lengedezzen a szélben), hanem a történet kivitelezésére és nagy energiát fordítanak. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt élvezetes és érzelemdús animációkat tettek le elénk. De azért ők sem tökéletesek, nem mindig sikerül megugrani a lécet (pl. Verdák 2). Új munkájukra egyrészt vetült rá a reflektorfény, mert idén nyáron elég kevés eredeti ötlet alapján készült nagyobb költségvetésű produkció került a kínálatba. Másrészt, csak a Pixarról van szó. Olvasd tovább

0

Samba (2014)

írta Nikodémus

2015-07-samba-1

Ezerféleképpen tematizálták már nagyvásznon is a mind szorítóbb aktualitássá váló európai bevándorló-kérdést, s Eric Toledano és Olivier Nakache legújabb filmje, a Magyarországon idén tavasszal bemutatott Samba elsősorban nem is mondanivalójában, inkább hangvételében igyekszik újdonságot felmutatni.

Olvasd tovább

1

Fekete-tenger (Black Sea)

blackseaposzter

Régen, nagyon régen volt jó tengeralattjárós film. Nem hiába írja le mindenki gyakran, hiszen valamelyik stúdió észrevehetné, hogy igény igenis volna rá. Viszont nem vagyunk elkényeztetve az efféle történetekkel. A David Duchovny és Ed Harris nevével fémjelzett Phantom a gyorsan feledhető, kevésbé élvezhető alkotás volt, a Merülés a félelembe egyáltalán nem volt rossz, de az Atomcsapda nagyobb költségvetésű film abszolút középszerű lett és csúnyán megbukott. Az igazán izgalmas, feszült darab a témában az Utolsó esély volt, ami még a 90-es években készült. Ezúttal Jude Law merülhet a mélybe. Olvasd tovább

6

A kém (Spy)

kem

Senki nem gondolta volna a Koszorúslányok után, hogy pont Paul Feig lesz az, aki a girl powert fogja erősíteni. Arra meg aztán végképp nem lehetett számítani, hogy éppen Melissa McCarthy lesz a káromkodós vígjátékok sztárja, aki most már ott tart, hogy a Szellemirtók rebootban parádézhat. A rendező és a saját súlyából rendszeresen viccet csináló színésznő kém-vígjátékot készített, ami inkább az ügynökfilmek paródiájaként lehet emlegetni. Olvasd tovább

25

Terminator: Genisys

terminator

Jön! Megállíthatatlan. Egyetlen cél vezérli, programozásának megfelelően ki kell iktatnia a célszemélyt. Nem állíthatja meg pár tucatnyi golyó, nem fékezi meg a fal sem. El lehet menekülni, el lehet bújni, de fáradhatatlanul keres és kutat. Nincsenek érzései, nem érez szánalmat, se könyörületet. Durván félelmetes volt látni, ahogy a Terminátor a beletáplált „ösztönök” szerint Sarah Connor nyomába eredt. James Cameron csúcsra járatta a feszültséget, filmje nem hiába lett klasszikus és nem meglepő, hogy később többen merítettek művéből. Az Ítélet napja után talán jobb lett volna, ha békén hagyják a halálosztó gépezetet, de továbbra is erőltették. Olvasd tovább

0

Insidious : A gonosz lélek (Insidious Chapter 3)

insidiousposzter

Nincs annál nagyobb üzlet manapság, minthogy Hollywoodi mércével zsebpénzből horrort forgatnak, amelyek nagy része igen szép bevételt érnek el. Főleg, hogy ha van egy-két ismert név a készítők között. Miután a producerek degeszre keresték magukat a profitból lecsippentenek egy csekélyke összeget, hogy összehozzák a folytatást és annak a bevételéből is futhatja még a harmadik filmre. Ha esetleg bukik, akkor sem hullajtanak könnye, hiszen összességében nézve bőven pluszban jönnek ki. Az Insidious franchise-t nagyjából elégedettség övezi, James Wan és Jason Blum közös nyelvet beszélnek és tudják, hogy mire ugrik a nép. Immáron harmadik felvonásnál járunk, amely az előző két rész előtt játszódik. Olvasd tovább

0

Röviden: Későnérők (Laggies)

kesonerokMegan (Keira Knightley) felnőtt nő, ennek ellenére úgy viselkedik, mint egy gyerek. A hozzá közel állók is csodálkozva néznek rá egyes mondatai hallatán és ő is furcsállja, hogy miért rökönyödnek meg viccelődésein. Alaposan megijed, amikor barátja megkéri a kezét és pont kapóra jön számára, hogy megismerkedik a tini Annikával (Chloe Moretz). Gyorsan megtalálják a közös hangot, de azért újdonsült barátnője édesapja (Sam Rockwell) csak szeretné tudni, hogy mit keres egy felnőtt nő lánya közelében.

Lynn Shelton filmje kedves és aranyos vígjáték. Mivel a cselekmény és a fordulat eléggé kiszámítható, ezért inkább a hangulatra és a színészekre hárult, hogy eladják a filmet. Knightley szimpatikusan alakítja az éretlen, némileg gyerekes, szétszórt nőt, Rockwell pedig jól játssza az egyedülálló, humorizálási kényszerben „szenvedő” apukát. A Későnérők nem fog hegyibeszédet tartani a felnőtté válásról és a felelősségvállalásról, inkább csak szórakoztatóan és könnyed hangvétellel meséli el a történetet. Knightley és Rockwell között az első pillanattól kezdve működik a kémia és a szájukba adott mondatok sem erőltetettek. Egészen kellemes film, amely a problémákat félvállról veszi, de nem lehet rá emiatt haragudni.

Olvasd tovább

1

Parkoló

parkolóposzter

A hazai filmiparban és annak közelében temérdek író-rendező mászkál, akiknek a fejében művészi produkciók születnek és alig várják, hogy elképzeléseikhez pénzt kapjanak. Az meg már más kérdés, hogy egyáltalán beül-e valaki erre a moziban, de az eladott jegyek száma egyes direktorokat nem foglalkoztat, a lényeg, hogy elkészült a nagy művel. De a metaforákkal tarkított drámai filmbe szórakoztató elemeket is lehet keverni, viszont az megint más lapra tartozik, hogy sikerül-e élvezhetően kivitelezni a dolgot. Ilyen volt Antal Nimród Kontrollja, amely ügyesen tudta ötvözni a komolyabb és a humoros jeleneteket. Olvasd tovább

0

Everly – Gyönyörű és életveszélyes

everlyposter

Megemlítette néhány külföldi oldal, hogy idén végre nagyobb teret kapnak a nők, több akcióban is a középpontban állhatnak. Mindig öröm belefutni egy filmes hírbe, amiből kiderül, hogy nem csak a férfiak rúgják szét a valagakat és mentik meg a világot. De akkor lehetünk csak igazán elégedettek, ha a végeredmény is eléggé pofás. Ha elhitetik velünk, hogy a hölgy valóban le tudja küzdeni az elé felsorakoztatott nehézségeket. Salma Hayeket a Desperadoban ismerhette meg a világ, de most nincs szüksége Antonio Banderasra, megvédi ő magát. Olvasd tovább

1

Hector and the Search for Happiness (2014)

Hector-Poster

Eleged van a virágos-erdős-óceános háttérre, kacskaringós betűtípussal ráfirkantott Coelho-szerű boldogság-bölcsességekből? Hát Hectornak is. Pedig neki hivatása segíteni az embereken, pszichiáterként gyönyörű irodában tart terápiákat szorongó, önmagukat és a harmóniát nem találó embereknek és próbálja a boldogság útjára terelni őket. A dolog csak ott hibádzik, hogy pontosan ő sem tudja mi fán is terem az igazi boldogság, hogyan is lehetne így megbízható orvos ha bort iszik és vizet prédikál? Munkáját egyre felületesebben, szórakozottabban végzi, míg végül belátja, hogy ez így nem mehet tovább. Szerinte egy igazi tudós-szakember képes definiálni a boldogságot, tollal, papíron, ehhez pedig anyagot kell gyűjtenie az élet adta véletlen esettanulmányok alapján, így el is indul egy világ körüli útra, egyedül, otthon hagyva döntése előtt értetlenül álló feleségét. Hector mindenre felkészül, nyitott és optimista befogadni az új ötleteket, megoldásokat, bár mélyebb leckét kap, mint először gondolná: a boldogságért nem feltétlenül kell több ezer kilométert utazni. Talán saját házunk táján kéne először körbenéznünk, mi is a saját szomorúságunk forrása.

Olvasd tovább