kritika

7

A beavatott (Divergent)

Publikálta Koimbra

beavatott

Ha valaki Hollywoodban egy bizonyos témában gigantikus eredményeket produkál, felkelti az unatkozó producerek figyelmét. De mikor is kezdődött a young adult adaptációk korszaka? Visszapörgetve az idő kerekét Harry Potternél állhatnánk meg. Ha a műfajt megpróbálnánk korszakokra bontani, gyorsan rádöbbenhetünk, hogy a fiatal felnőtteknek szóló filmek soha nem mutattak egyenletes szintet. Gyakorlatilag soha nem jött el a pirkadat, mindvégig sötét éjjel volt ezen a területen. A legtöbb adaptáció vagy halva született próbálkozás volt, vagy amikor mégis ígéretesnek tűnt, gyorsan kiderült, hogy el tudták rontani, ráadásul akkorát buktak vele, mint az ólajtó. Néha mintha látszódna a fény az alagút végén, de szomorúan konstatálhatjuk, hogy ami közeleg, az bizony egy vonat. Az éhezők viadalával felállítottak egy szintet, de aki arra számít, hogy A beavatott ezt eléri, azt csalódás fogja éri. Olvasd tovább →

37

A csodálatos Pókember 2 (The Amazing Spider-Man 2)

Publikálta Koimbra

 csodalatospokember2

Az előző részről itt esett szó.

Addig még rendben is lenne, hogy a Sony újraindította a Pókember franchise-t, hiszen az egész úgy ahogy van (szerintem) egy totális melléfogás volt egy horrorguru rendezővel és jó néhány jobb sorsra érdemes színésszel, akiknek messzire el kellett volna kerülniük ezt a közeget. Mindazonáltal a mezei képregényrajongó pókösztöne finoman bejelezhet, hogy valami nem stimmel a stúdió környékén. Kívülről úgy tűnik, hogy magabiztos és elszánt, de ha az információhalom mögé tekintünk inkább egy izzadtságszaggal átitatott brainstorming gyűlések alatt kigondolt ötlethalmazt találunk. Meg kell hagyni, hogy a reboot egészen pofásra sikeredett, végre egy korrekt Pókember filmet kaptunk. De volt már olyan érzésed, hogy a következő rész csak afféle felvezetés, ami csak arra jó, hogy megalapozzon a később érkező kalandoknak? Márpedig a folytatás totálisan ilyen. A Sony foggal-körömmel ragaszkodik a jogokhoz, de azzal is tisztában van, hogy illene bővíteni a Hálószövő univerzumát, így kvázi az újabb rész több utalást tartalmaz és jó néhány lehetséges történetszálat mutat be. Olvasd tovább →

1

A Single Shot / Blood Ties (2013)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-05-a-single-shot-blood-ties-1

Két férfi, egy eset: a szállóigévé vált sorozatcím nem is lehetne találóbb filmjeinkre, s ha már az egyiket épp most csütörtökön mutatták be, hát hozzácsaptam a másikat is. A Blood Ties / Vérkötelék és a (A) Single Shot ugyanis rengeteg különbözősége ellenére az azonos drámai mag mellett még egy közös jellemzővel bír: félelmetes, lúdbőröztető hangulat lengi körbe mindkettőt. Duplakritizálás megint.

Olvasd tovább →

3

Az ördög ivadéka (Devil’s Due)

Publikálta Koimbra

devdue

Egy jó found footage film nem csak elfogadtatja a nézővel, hogy igenis érdemes volt ebben a stílusban forgatni. Bizonyára többször előfordult már, hogy megfordult a fejedben: „De miért cipeli a főszereplő azt a nehéz kamerát a véres és szörnyű események közepette, nem lenne egyszerűbb és könnyebb a menekülés nélküle?” A REC 3 kevés jó jelenetei közé tartozott, amikor a téboly közepette az egyik karakter értetlenkedve és dühösen bámul a másik túlélőre, hogy miért veszi még mindig az eseményeket, inkább dobja el a francba a kamerát. Igaza van, hiszen az úgynevezett ál-dokumentumfilmnél mindig kell egy ügyes magyarázat, hogy miért nem próbálták meg a hagyományos úton-módon elkészíteni. Sajnos Az ördög ivadékánál nevetséges indoklást próbálnak letolni a torkunkon. A főszereplő azért rögzíti minden lépést, hogy semmit ne felejtsen el és később is mindenre emlékezni tudjon. Naná, hiszen majd 70 éves korában végignézi, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben, ugye? Vagy a gyerekei, unokái szépen végig fogják mazsolázni a vele megesett unalmas vagy éppen vidám órákat. Ráadásul az ég világon senkit nem zavar, hogy egy olyan emberrel beszél, aki éjjel-nappal felvevőkészülékkel császkál. Olvasd tovább →

5

Műkincsvadászok (The Monuments Men)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-04-monuments-men-1

Már az is jelzésértékű volt, hogy a tavalyi díjszezon közepéről áttették idén februárra. Bizony, George Clooney legújabb rendezése, a Műkincsvadászok – sztárparádé ide, világháborús sztori oda – nem képes hozni saját ambícióit. Pedig azok a bizonyos ambíciók nem is voltak túl magasan: Clooney szeme előtt valamiféle Ocean’s-féle heistfilmmel keresztezett Indiana Jones-kaland lebeghetett. Hát, nem jött össze, és akkor még enyhén fogalmaztam.

Olvasd tovább →

0

Röviden: In the Blood

Publikálta Koimbra

inthebloodHa végigtekintünk a stáblistán két dolgot szűrhetünk le. A:) Másodvonalas, B kategóriás akciószösszenetre van kilátás, John Stockwell legalábbis emberemlékezet óta nem készített szórakoztató filmet. B:) Gina Caranonak ki kellene rúgnia az ügynökét, hogy ilyen gyorsan letérítette a DVD-s produkciók irányába. Bár sajnos az MMA harcoslány eléggé nehezen tudná beleverni a producerek fejébe, hogy szükség lehet igazán izmos főhősnőkre és ne erőltessék folyamatosan a modell kinézetű 40 kilós színésznőket, akik csak az ügyes vágók és rendezők miatt tudják elhitetni, hogy bárkit padlóra küldenek. Az In The Blood története nem túl bonyolult: Ava (Carano) férjével (Cam Gigandet) egy paradicsomi szigeten élvezné a nászútjukat, amikor a férfi balesetet szenved, majd nyoma vész, szőrén-szálán eltűnik. Nem hajlandó segíteni senki, a rendőrség inkább megpróbálja őt felelőssé tenni a történtekért, ezért Ava saját maga próbálja kideríteni, hogy mi történhetett. Ami úgy annyit jelent, hogy Carano szétver és lelő mindenkit, aki elé mer állni, abszolút hihető, ha odarúg, akkor az bizony fáj is. Csakis miatta nevezhető középszernek az akciófilm. A kézikamerás stílus többször idegesítő, sőt olyan hatást kelt, mintha sietve, szűkös büdzséből forgattak volna. A színészi játék… Nos, csak megemlítek néhány nevet a miheztartás végett: Danny Trejo, Stephen Lang, Amaury Nolasco, Eloise Mumford.

Olvasd tovább →

1

Vétkek völgye (The Canyons)

Publikálta Koimbra

vetkekvolgye

Milyen lehet az az érzés, amikor valakiben tudatosul, hogy már alig kíváncsi rá valaki. Régen túl van már azon a korszakon, amikor képes volt tömegeket megmozgatni, amikor műveire milliók voltak kíváncsiak, mostanra hírneve megfakult, ám ebbe nem tud és nem is akar beletörődni. Bret Easton Ellis ismerősen csenghet mindenki számára, a szerző elégedetten csapta össze tenyerét, amikor a kritikusok botrányosnak, megbotránkoztatónak írták körül regényeit, talán még élvezte is a média által keltett hisztériát. Ha nem követjük Ellis pályafutását akkor is világossá válik, hogy mostanság nem tudott olyasmit alkotni, amivel ismét sokáig csámcsogott volna a nép. (De ki vagyok én, hogy azt merem feltételezni, hogy most sem kedvelik több millióan?) Talán arra számított, hogy a Vétkek völgyével felkavarja az állóvizet, hiszen csak meztelenkedik benne egy pornós és egy ex-Disney lány, de igazság szerint „a szereplők az üres, majdnemhogy érzelemmentes életüket szex-szel próbálják feldobni” történet nem túl egyedi és valószínűleg Ellis korábban élvezetesebben írt erről. Olvasd tovább →

2

Enemy

Publikálta Koimbra

enemy

Mi történne, ha egy nap kiderülne, hogy van egy hasonmásod, akiről egyáltalán nem tudtál? Teljesen ugyanúgy néz ki, mint Te magad. Felpezsdülne kicsit az életed és rajtad állna, hogy mihez kezdesz. Találkozol vele? Esetleg megismerkedsz barátnőjével is? Megpróbálod kézbe kapni postáját?

Adam Bell (Jake Gyllenhaal) napjai fájdalmasan egyhangúak. Rutinosan megtartja az óráit az egyetemen félig telt teremben, majd hazamegy, jön a kötelező, megszokott szex barátnőjével, majd másnap újra megismétlődik minden. Azonban minden megváltozik, amikor egy filmet megnézve észreveszi, hogy az egyik színész pont úgy néz ki, mint saját maga. Olvasd tovább →

1

Néhány szóban: Rémjárók, Freezer, A vég, Öld meg kedveseid, The Machine, Coming Out

Publikálta Koimbra

Rémjárók (Gallowwalkers): Az a fura gondolatom támadt, mintha a Távol-Keletről lenyúltak volna egy wuxia forgatókönyvet, majd átfirkálták hollywoodi igényeknek megfelelően. Kissé gyanús, ha egy film évekig áll dobozban, még ha túl nagy a baj a produkció környékén, de ígéretes darabról van szó mindenképpen megpróbálják a közönség orra elé rakni. A western-horror minden porcikájából árad, hogy stílusos és nagyon cool akar lenni, Andrew Goth rendező megfeszül és erőlködik, de filmje csak egy ócska fércmű a pózolási vágyban szenvedő Wesley Snipes-szal.

01gallowwalkers

Freezer: Ha a cselekmény nagy része egyetlen helyszínen játszódik jó ha olyan kezek nyúlnak a történethez, amely megpróbálja kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket. Mivel Dylan McDermott egy ipari fagyasztóban tér magához még szép, hogy feltérképezi a helyet és kihasználja a helyiség adta lehetőségeket, amely ugyan nem sok, de annak a kevésnek is örülni kell. Unalmasnak nem mondható, korrekt thriller, Yuliya Snigir dögösebbnek tűnik, mint a legutóbbi Die Hardban.

01freezer

Olvasd tovább →

6

A passió (2004)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-04-a-passio-01

Különös élmény tíz év távolából újranézni Mel Gibson annak idején nagy felhajtást és még nagyobb bevételt produkáló filmjét. A passió körüli hírverés elcsitulásával immár sokkal tisztábban látszik annak két fontos jellemzője: a tudatos sokkolás szándéka, valamint kifejezetten keresztény, mi több, katolikus mondanivalója.

Olvasd tovább →

0

Dermesztő mélység (The Deep)

Publikálta Koimbra

dermeszto

A filmről korábban itt esett szó.

Ha nemzetközi hírnévre teszel szert a filmvilágban Hollywood is felfigyel rád, utánad nyúl, aztán vagy beerőltet hatalmas szájába, szépen megcsócsál, majd megválik tőled (ha nem váltál be, azaz bukást gyártottál), esetleg szorosan fogja a kezed, hogy még véletlenül se menj el más irányba, maradj csak náluk. Néhány szerencsés eléri, hogy az Álomgyár ne szipolyozza ki őket. A tehetséges izlandi filmes Baltasar Kormakur is megtalálta az utat Amerika felé, ahol Mark Wahlberg mellett bontogathatta szárnyait, ám a Csempészek után és a 2 kaliber előtt visszatért hazájába, hogy leforgasson egy megtörtént esetet elregélő drámát. Olvasd tovább →

16

Snowpiercer (2013)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-05-snowpiercer-1

Hollywood általában ráfarag a távol-keleti kultfilmek újsütetű másolásával (kitűnő példa erre a nemrég készült Oldboy-remake), ám míg az amerikaiak olyan lusták, hogy nem hajlandóak feliratos filmet nézni, marad a tendencia. Annál különösebb, hogy az általában vaskos alapvetésekkel imponáló ajánlólevélként érkező távol-keleti rendezők szintén rendre besülnek az álomgyárban. Bong Joon-ho eddig is meglepően okosan lavírozott saját alkotói védjegyei és a széles közönségsikert hozó műfaji megkötések között, s új filmje, a Snowpiercer – ha nem is menti meg a “sci-fi éveként” beharangozott csúnya beégést – utólag mégiscsak enyhít valamit a felhozatal okozta csalódáson.

Olvasd tovább →