the canyons

Milyen lehet az az érzés, amikor valakiben tudatosul, hogy már alig kíváncsi rá valaki. Régen túl van már azon a korszakon, amikor képes volt tömegeket megmozgatni, amikor műveire milliók voltak kíváncsiak, mostanra hírneve megfakult, ám ebbe nem tud és nem is akar beletörődni. Bret Easton Ellis ismerősen csenghet mindenki számára, a szerző elégedetten csapta össze tenyerét, amikor a kritikusok botrányosnak, megbotránkoztatónak írták körül regényeit, talán még élvezte is a média által keltett hisztériát. Ha nem követjük Ellis pályafutását akkor is világossá válik, hogy mostanság nem tudott olyasmit alkotni, amivel ismét sokáig csámcsogott volna a nép. (De ki vagyok én, hogy azt merem feltételezni, hogy most sem kedvelik több millióan?) Talán arra számított, hogy a Vétkek völgyével felkavarja az állóvizet, hiszen csak meztelenkedik benne egy pornós és egy ex-Disney lány, de igazság szerint „a szereplők az üres, majdnemhogy érzelemmentes életüket szex-szel próbálják feldobni” történet nem túl egyedi és valószínűleg Ellis korábban élvezetesebben írt erről. Olvasd tovább →