kritika

Egyes rendezők hiába próbálkoznak, nem tudnak kilépni régi kult-vagy sikerfilmjük árnyékából. Kevin Smith-ről Jay és Néma Bob furcsa füves párosa jut eszünkbe, illetve előszeretettel beszélteti szereplőit arról, hogy miért jobb egy klasszikus alkotás a másiknál. Így például felsorakoztat érveket és ellenérveket a Star Trekkel és Star Warsszal kapcsolatosan, de szájmenésben szenvedő szereplői akár a Gyűrűk urát is szóba hozzák. A Néma Bob-os közegből először az Apja lányával igyekezett kiszabadulni kevés sikerrel, majd a Két kopperrel próbálkozott, amely ugyan legtöbbet kasszírozó alkotásává vált, de ettől függetlenül még kevésbé volt vicces, mint amennyire szeretett volna az lenni. Smith-nek érezhetően elege lett, olyannyira besokallhatott a rá aggatott jelzőktől, hogy olyasmibe vágta éles fejszéjét (azaz pennáját), amit senki nem gondolt volna: átváltott komolyba. Sőt, (Smith elképzelése szerint) horrorba.

Mikor láttunk utoljára minőségi, jó cápás filmet? Elmerenghetünk rajta, szóba kerülhet néhány filmcím, de abban valószínűleg egyetértünk, hogy mostanság nem készült efféle élvezetes produkció. Gondolhatnánk, hogy az Oscar-díjas Halle Berry tudja mit csinál és nem bólint rá mindenféle vacakra. John Stockwell rendező már más tészta, de azt tudjuk, hogy van már tapasztalata olyan produkciókban, ahol bikinibe bújtatott színészek rohangálnak. Bár a tenger vadjai inkább azért lehet érdekes egyeseknek, mert Jessica Alba testén legeltethették szemüket. A maradék meg Paul Walker kidolgozott kockahasát csodálhatta. A Dark Tide tulajdonképp ismét előrángatja a megszokott sablonokat: Berry karaktere Dél-Afrika partjainál dokumentumfilmet forgat, úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét és a cápáktól sem fél. Azonban egy tragédia miatt csapot-papot-férjet hátrahagyva más, veszélytelenebb vállalkozásba fog. Nyakig áll az adósságban, amiből volt ura egészen jól hangzó ajánlata tudná kisegíteni, egy gazdag üzletember és fiát kellene elvinnie egy cápáktól hemzsegő helyre. A félelmetes halak alig vannak jelen, habár a játékidő elején még úgy tűnik, mintha nem feledkeznének el hosszú időre a tengeri ragadozókról. E helyett próbálnak valamit kezdeni a pénzeszsák és morcos fia veszekedésekkel tarkított kapcsolatával és dolgoznak a gallyra ment házasság felhevítésén is. Ha valaki véres horrort várt ettől a filmtől felejtse el, mivel ez egyáltalán nem az. Még drámaként sem lehet tekinteni rá, mivel Stockwell magas ívből tesz karaktereire és a köztük lévő feszültségekre, instrukciókkal sem láthatta el őket. Mindenki felmondja a forgatókönyvben leírtakat, a színész játék fogalmát a forgatáson kívül felejtettél. Az operatőr akkor éled fel, amikor a csodás környezetet vagy víz alatti „vidéket”, élővilágot kell filmeznie. A Dark Tide tipikusan az a film, amelyet ha jelentősen megrövidítettek volna és még hozzátettek volna ezt-azt, akkor talán a National Geographic műsorán megállta volna a helyét. Szóval vajon mikor lesz végre egy jó cápás film? Mert a Dark Tide egyáltalán nem az, még azt is nehéz eldönteni, hogy melyik műfaji kategóriában lenne a helye. 30 %

imdb:
rottentomatoes:

Büdzsé: 25 millió dollár
Eddigi összbevétel 432.000 dollár

Albert Nobbs egy előkelő ír hotelben dolgozik pincérként. Megbízható, becsületes munkaerő, zokszó nélkül teszi a dolgát. Rajta tartja a szemét mindenen, térül-fordul, elvégzi a feladatokat, tudja, hogy kinek a szobájába milyen virág kell és mely vendég kedveli, ha hébe-hóba legurít egy némi töményet. Dolgos, lelkiismeretes fickó…azaz nő. Mert a mindig tiszta és foltmentes öltöny mögött egy nő rejtőzik, aki évekkel ezelőtt férfinak adta ki magát, hogy munkához jusson.

Nobbs, a derék felszolgáló szorgosan gyűjtögeti a filléreket, fizetését és a jattot gondosan félreteszi. Így megy ez nap, mint nap, minden a megszokott kerékvágásban zajlik, monotonon telnek hetek és a hónapok. Meg sem fordul a fejében, hogy újra nő legyen, habár látszólag tudja, hogy mi a neme, mégis mintha identitászavarban szenvedne. Egy este kénytelen egy szobafestővel megosztani szobáját, Nobbs titka lelepleződik, ám hamarosan kiderül: Hubert Page szintén nő és férfiként tengeti életét, sőt mi több, egykoron felesége is volt. Az esetet követően a sápatag Nobbs már nem csak a szürke jelennel törődik, hirtelen egy fényesebb jövő gondolata kezdi foglalkoztatni, n Kicsiny, de családias dohányboltot nyitna és szeretne megnősülni, udvarolni kezd.

William Shakespeare talán legvéresebb darabja az ókori Rómában játszódó Coriolanus. Nem túl ismert darabról beszélünk, amely ritka alkalmakkor kerül a színházak kínálatába, személy szerint én még nem találkoztam a hazai színházak repertoárjában Shakespeare eme örökbecsűjével.

A londoni Almeida Színházban 2000-ben műsorra tűzték a darabot és a címszereplőt nem más játszotta, mint Ralph Fiennes. A színészre olyan mély benyomást tett a darab, és Caius Marcius szerepének az eljátszása, hogy elhatározta filmre viszi az alkotást. 12 évvel később az Oscar díjas színész első rendezésének, Shakespeare eme darabját választotta. Róma városában politikai anarchia uralkodik, a szenátori párt egy része szövetséget köt a rossz életkörülményei miatt lázongó plebejusokkal. Mindeközben külső ellenség a veszedelmes volscusok fenyegetik Rómát. Caius Marcius serege Coriol településnél legyőzi a volscusokat. Ettől fogva neve: Coriolanus. A római politikusok ármánykodása miatt azonban Coriolanust száműzik. Ő a korábbi ellenfélhez, a barbár volscusokhoz menekül. Afidius, a volscus főnök azt ajánlja Coriolanusnak kössenek szövetséget, támadjanak együtt Rómára.

Johnny Depp az Elm utcai kalandja után, de még Tim Burtonnel való megismerkedése előtt okosan bevállalta a 21 Jump Street sorozat egyik főszerepét. A 80-as években a széria több millió embert ültetett a tévé képernyői elé, öt évadon keresztül szórakoztatta a jónépet. Még ma is rengetegen emlékeznek rá és nem érhetett senkit meglepetésként, amikor bejelentették, hogy dolgoznak a filmverzión.

Phil Lord és Chris Miller a Derült égből fasírt rendezőpárosa ezúttal más műfajban próbáltak ki magukat, humorukat nem hagyták otthon a szögre akasztva, bizonyítva, hogy otthon vannak a durva poénokban. Nem csak a buddy cop filmek előtt tisztelegnek, de bevallottan kifigurázzák nem csupán saját magukat, hanem azokat a gimiben játszódó történeteket, ahol a tiniket huszonvalahány (esetleg 30) éves színészek játsszák. Élvezet látni, hogy nem veszik magukat komolyan, bár ehhez azért kellett Michael Bacall is, aki a laza filmekre forgatókönyveire specializálta magát (Project X, Scott Pilgrim). Olvasd tovább →

Vér hullik a korcsolya szaggatta jégre, amit egy kivert fog követ. Így indul a Goon, azt sugallván, hogy Seann William Scott rengeteg fejet be fog törni, végső soron ezt ígérte az előzetes is. A cím arra a bizonyos hokijátékosra utal, aki a kis fekete korong helyett inkább a rivális csapat embereinek fejét üti, agresszívan tör előre, kőkeményen odacsap, ezzel adva esélyt csapattársai számára egy pontos lövésre. Goug Glatt (Scott) feje, mint a beton, öklével egy csapásra leterít bárki, ennek ellenére jólelkű srác. Nem keresi a balhét, de néha be kell vetnie magát, már csak a munkája miatt is, hiszen kidobó. Legfontosabb ismérve: ütésálló. Fel is figyel rá egy hokicsapat edzője, pont efféle erőgép kell neki, aki a kezelhetetlen, kikerülhetetlen, kicselezhetetlen ellenfelet jő időre a pálya szélére vagy esetleg az ápolók kezei közé küldi. Scott alakításával semmi probléma nincs, annál inkább Jay Baruchellel, aki vagy teljesen halovány vagy idegesítő. A szerelmi szálat nem kellett volna erőltetni, abszolút felesleges volt, helyette inkább a mérkőzésekre, a taktikára és Glatt bevetéseire kellett volna fókuszálni. Azok a film erős pillanatai, amikor Scott beindul a jégen, jöhet bárki, ő nem hátrál meg. Már jó előre látszik, hogy itt bizony Liev Schreiber lesz a szikla, akit Glatt elé görgetnek, a nagy találkozás szépen össze is jön, összecsapásuk lehengerlő, igazi véres játék, Van Damme és Bolo Yeung csontrepesztő „bunyója” juthat eszünkbe. Brutális. Jó lett volna, ha a csiszolnak a poénokon vagy mással helyettesítik, mert sajnos a romantikán kívül még ezen a téren is lehetett volna mit csiszolni. 50 %

Amerikai bevétel: 4,1 millió dollár
Eddigi bevétel: 6,4 millió dollár
Az előzetes megtekintése 18 éven aluliaknak nem ajánlott, mivel a Korhatár Bizottság még nem sorolta be egyetlen kategóriába is.

A hollywoodi radarszint alatt egyetlen produkció sem tud elmanőverezni és bizony elég sok producer, stúdiófőnök, színész (gyakorlatilag mindenki) álldogál a képernyőt bámulva, ígéretes alapanyagot keresve. A hangos fesztiválsikerek és a nagy bevételt elért művek ugyan bemutatkoznak az amerikai közönség előtt is, de odaát leginkább csak a hazai terméket kedvelik, az „importanyagra” nem igazán kíváncsiak. A Remake Gyár azonban nagy hatásfokon pörög, ha tetszik, ha nem a kinézett filmből akkor is elkészítik az újragondolt jenki verziót.

E3- mellé! F6 – Talált! A2- Mellé! F7 – Talált, süllyedt! Ki ne játszott volna a Torpedó társasjátékkal, ahol a másik fél hajóit próbáltuk elsüllyeszteni úgy, hogy megtippeltük melyik mezőbe rakhatta azokat. A Hasbro felbátorodva a Transformers világraszóló sikerén úgy döntött, hogy itt az idő mozifilmeket gyártani népszerű táblás játékai alapján. Adta magát az ötlet, hogy két flottát egymásnak eresszenek a nyílt vízen, azonban a rendezői posztra kinézett Peter Berg nem akarta, hogy a haditengerészet csak úgy megtámadjon valakit. Ezért döntöttek az űrlények mellett, a koncepció az volt, hogy a földönkívüliek balesetet szenvednek, nem akarnak zűrt, helyrehoznák a hibát és már húznának is el, ugyanakkor nem egyezkednek és nem tárgyalnak az emberekkel. A kezdeti ígéretek szerint mindkét fél szemszögéből látni fogjuk a történéseket, így az űrből jöttek szemszögéből is láthattuk volna az események alakulását. Ám mire a forgatókönyvet gatyába rázták el is felejtették, hogy mit is szerettek volna a kezdetekben.

Ha van valami, amit megtanulhattunk a zsarukról az az, hogy igencsak ártalmasan hat az egészségükre, ha börtönbe kerülnek. Odabenn nagyon örülnek, ha közéjük kerül egy rendőr, ilyenkor mindenki félreteszi a nézeteltérését és arra koncentrál, hogy miképp tudná megkeseríteni az ex-fakabát életét. Persze emberünk nem tervezi, hogy hosszabb időre berendezkedik a rácsok mögött, gyorsan megszökik, hogy ártatlanságát bizonyítsa, majd a végén mindenki boldogan veregeti hátba, miközben mögöttük a fél város romokban hever.