kritika

6

Red 2

Publikálta Koimbra

red2

Hé, Frank! Mi a helyzet? – kérdezi egy orosz kémelhárító dögös nő (Catherine Zeta-Jones) az egykori CIA ügynöktől, majd azonnal le is kapja. Érthető, hogy utána kissé kínosan vigyorog szerelmére (Mary-Louise Parker), a volt telefonközpontos hölgyeményre.

Ugyanezt kérdezhetnénk Bruce Willis-től, hozzátéve, hogy „Fej vagy gyomor?”, mert a színész manapság nem hogy letért a biztonságos sárgaköves útról, de már nyakig a büdös posványban gázol és még csak egy „williszes” félmosolyra sem futja. Sajnálatos módon az eltelt időszakban minden marhaságot bevállal és még csak meg sem erőlteti magát, hogy legalább valami érzelmet erőltessen az arcára. Illetve mégis, az a méla unalom, ami látható rajta egyszerűen idegesítő és borzalmas, ezt az arckifejezést a legutóbbi Die Hard opuszban vitte tökélyre, ahol valószínűleg már egy bevitt gyomrost is egykedvűen fogadott volna. Olvasd tovább →

4

R.I.P.D. – Szellemzsaruk – írta Mini Me

Publikálta Minime

szellemzsaruk

Jeff Bridges, Ryan Reynolds és Kevin Bacon, ugye milyen jól is indul ez a szituáció? Na pont ilyen rosszul folytatódik. Kár, hogy a nevek újabban nem jelentenek semmit. Adott egy bostoni rendőr, Nick Walker (Reynolds), akiben felébred a lelkiismeret, miután társával Hayes-szel (Bacon) megfújnak egy láda aranyat egy drograzzia során. Feleznek, de főhősünkben angyali kedvese szemeinek bájos csillogása hatására fellobban a lelkiismeret. Azt azonban nem sejtheti, hogy Hayes-nek komolyabb tervei vannak a lopott zsákmánnyal, így egy rajtaütés során szembesülnie kell annak „kapzsiságával” és a kezében tartott gépfegyverből kilőtt sorozattal. Nick ekkor „komoly” spirituális utazásra indul és a Szellemrendőrség mindenesének, Mildrednek (Mary Louise Parker) irodájában találja magát, ahol 100 éves szolgálatot vállal, amellyel kedvezőbb megítélés alá eshet majd a végítélet idején. Feladata pedig nem más, mint a Földön maradt halottak szellemeinek begyűjtése, akik különböző galibákat kavarnak. Társa a szószátyár vadnyugati veterán Roy Pulsipher (Jeff Bridges), akivel kapcsolatuk korántsem tökéletes. Miközben közösen nyomoznak és kerülnek közelebb a megoldás felé, természetesen összecsiszolódásuk elkerülhetetlen. Nick természetesen rajta tartja „mandulavágású” szemét kedvesén és egykori társán, akiben joggal lát többet, mint saját maga szimpla gyilkosát. Ahogyan a történetben haladunk előkerül a romantikus szál, megleljük a főgonoszt és „elképesztően félelmetes” végső tervét, kapunk néhány tényleg vicces beszólást Roytól és majdnem elalszunk az egészen. Olvasd tovább →

2

A kilenc királynő (Nueve reinas, 2000)

Publikálta Koimbra

kilenckiralyno

Tolvajok? Itt mászkálnak körülöttünk. A motoros csak arra vár, hogy valaki a járda széléhez lépjen, az a fickó az autóban most nézi kinél lehet valami értékes. Ott vannak mindenütt, de észrevétlenül meghúzzák magukat. Ezért kell vigyázni a táskádra, az értékekre, az ajtóra és az ablakra, az autódra, a spórolt pénzedre és a seggedre. Itt vannak és mindig is itt lesznek. Lopnak mindent, sok trükköt bevetnek és bármilyen helyről képesek meglovasítani bármit. A táskádból, a kocsidból, a zsebedből. Az utcán, a metrón, stikában. Mindenki másképp csinálja. Horoggal, vagy akár tűvel. Olvasd tovább →

3

Killing Season

Publikálta Koimbra

killingseason1

Előfordult már néhányszor, hogy egy hír hallatán felkapjuk a fejünket, nem is igazán a sztori, hanem a szereplők-rendező miatt. Nicolas Cage és John Travolta vadászhat egymásra a Shrapnelben, John McTiarnan dirigálhat. Enyhén szólva egyik színész sincs valami nagy formában mostanában, de McTiarnan ha akar könnyedén megalkot egy olyan filmet, ami nem okoz csalódást, kisujjából kiráz néhány emlékezetes akciójelenetet. Ám ahogy tologatják, formálják az elképzeléseket, lecserélnek néhány résztvevőt egy idő után a nagy lelkesedés elmúlik és a készítők inkább a „Zavarjuk már le, legyünk túl rajta.” álláspontra helyezkednek. Cage helyére Robert De Niro érkezik, McTiernan a bíróság és a sitt miatt nem ér rá, Mark Steven Johnson veszi kezébe a gyeplőt. Olvasd tovább →

0

Az osztag (El páramo, 2011)

Publikálta Koimbra

Eszem ágában sem volt írni Az osztagról, a Horror Mirror ura, purga kérte meg a szerkesztőket (néha kirakok oda ezt-azt), hogy mindenki írjon a kolumbiai horrorról. Nos, én ezt hoztam össze.

azosztag

Szerencsére horrorfilmekben nincs hiány, de az már kevésbé öröm, hogy a felhozatal láttán olykor elgondolkodik az ember, hogy jobban járna, ha trashkedvelő lenne. Manapság ha valaki filmet akar forgatni legegyszerűbb, ha pár ezer dolcsit összegyűjtve elmegy az erdőbe vagy egy elhagyott raktárépületbe. Felüdülést jelent, ha az amerikai produkciók között utat talál egy más országban készül mű, különösen jó, ha spanyol vagy mexikói felől érkezik valami újdonság. Kolumbiai horrorral ritkán találkozni, legalábbis nem igazán jellemző, hogy e terület felől fújt volna a szél valamiféle horrorszerűséget. Az osztag ugyan 2011-ben készült, de mivel utat talált a magyar mozikba feltételezhettük, hogy nem egy átlagos alkotással van dolgunk. Nos, a film valóban nem az, hanem átlagon aluli. Olvasd tovább →

8

A Föld után (After Earth) – írta Mini Me

Publikálta Minime

földutan

Az emberiség tönkretette a Földet. A planéta elhagyása után egy új bolygón lelnek menedéket, a Nova Prime-on. Azonban az új bolygó, új ellenfelekkel szembesíti fajunkat, akik fegyverként az ursákat (a félelemérzet során a vérbe kerülő adrenalint és az ettől felszabaduló feromont érzékelik, ergo látják a félelmet) felhasználva próbálnak minket elzavarni a Nováról. Egyetlen esélyünk a Cypher Rage (Will Smith) vezette Védőrök csapata, a Kísértés elnevezésű „fegyverrel” (érzelmi elhatárolódás a világtól, a félelem tudatos tagadása és kikapcsolása), akik képesek legyőzni, ezeket a veszélyes lényeket. Kitaj Rage (Jaden Smith) szintén apja nyomdokaiban halad és védőr kadétként bontogatja szárnyait. Azonban megfelelési kényszere apja felé, makaccsá teszi és rossz útra tereli, ezért a családfő úgy dönt, utolsó rutinbevetésére magával viszi a fiát. Hajójuk azonban aszteroidaviharba kerül és lezuhannak, a Földre zuhannak, amely az elhagyása óta eltelt 1000 évben újjá teremtette ökoszisztémáját, immár a legkárosabb lény, az ember nélkül. Cypher súlyos sérülései miatt fiára vár a feladat, hogy megmentse mindkettejüket és szembenézzen a hajó roncsai közül kiszabadult félelmetes ellenféllel. Olvasd tovább →

10

Transz / Senki többet

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2013-07-Transz-Senki-többet

Újraírható-e az emberi agy? Hamisítható-e – elhelyezhető-e, kitörölhető-e – a gondolat? Filmes elmetrükközés-ügyben mostanság Christopher Nolant szokás emlegetni (oda se neki, az Eredet tisztes munka volt, A tökéletes trükk még inkább), ám idén két olyan film is érkezett, melynek rendezője szintén az elme zegzugait vizsgálja. Danny Boyle és Giuseppe Tornatore – noha gyökeresen más stílusú alkotók – legújabb filmjüket egyaránt az iménti alaptétel körbejárásának szentelték. Bár a Transz egy pörgős thrillerként, a Senki többet pedig komótos melodrámaként indul, mindkét film jókorát csavar eredeti zsánerén – és persze a mi agyunkon is.

Olvasd tovább →

50

Farkas (The Wolverine)

Publikálta Koimbra

tn_1farkas

A Marvel egyik legnagyobb „darálógépe” Frank Castle. Nem kegyelmez, nem dilemmázik, bőszen utat tör magának a gengszterek sűrűjében. Családja lemészárlása után arra tette fel életét, hogy minél több bűnözőt csináljon ki. Eddig csak Dolph Lundgren és Ray Stevenson tudta visszaadni mindazt, amit a karaktertől elsősorban elvártak volna. Wolverine még nála is keményebb legény, puska sem kell neki, mert ő maga a fegyver. Képességeinek hála gyakorlatilag gondolkodás nélkül veti bele magát az akció sűrűjébe, bár azért számára is akadnak nehezebb pillanatok. A mutáns előzményfilmjében leginkább csak ilyen momentumok voltak, illetve kissé elkapkodott, átgondolatlan volt az egész produkció. Olvasd tovább →

3

Man of Tai Chi – írta Mini Me

Publikálta Minime

 0mtc

Mark Donaka (Keanu Reeves) üzletember, egy biztonságtechnikai cég feje. Emellett a küzdősportok, a vér és a halál rajongója. Vállalkozását fedőcégként használva ugyanis illegális küzdelmeket rendez és szponzorál különböző stílusú és képzettségű harcosok között, akikben a gyilkos ösztönt keresi. A rendőrség a nyomában van, de mindig sikerül kisiklania a kezeik közül, a küzdelmek látogatottsága és zárt nemzetközi TV-láncon keresztüli közvetítése hatalmas jövedelmet biztosít számára. Azonban kísérleteit kudarcok kísérik, mivel az általa választott harcosok nem akarnak gyilkossá válni a ringben. Azonban mivel sokat tudnak és igyekeznek szabadulni az üzletből, hajlandóak a rendőrséggel is kooperálni, amiért Donaka megöleti őket. Olvasd tovább →

5

Női szervek (The Heat)

Publikálta Koimbra

noiszervek

Felesleges hosszú mondatokon keresztül taglalni a buddie akció-vígjátékok jellemzőit, a lényeg, hogy legyen két teljesen különböző figura, az sem árt, ha esetleg az elején alaposan utálják egymást, a későbbiek folyamán majd szépen összecsiszolódnak. Tegyünk egy öngyilkos hajlamokkal küzdő forrófejű nyomozót egy öregebb, családos, nyugdíjra gondoló kolléga mellé (Halálos fegyver) vagy egy mogorva zsarut párosítsunk egy új szerepre készülő sztárszínésszel (Jobb ma egy zsaru, mint holnap kettő). Sajnos a műfaj manapság képtelen emlékezetes produkciót kitermelni magából, bár nem is igazán akarnak ezzel foglalkozni, inkább képregényfilmekben vagy remake-ben gondolkodnak. Olvasd tovább →

3

A 42-es (42) – írta Rekkless

Publikálta Filmdroid

 42

A 42-es, Harrison Ford és Chadwick Boseman főszereplésével készült film, ami a második világháború utáni baseball korszakba kalauzol el minket. A cselekmény 1947-ben veszi fel a fonalat. Jackie Robinson történetét meséli el, egy fekete Baseball játékosét, aki elsőként szerepelhetett a most is nagy népszerűségnek örvendő MLB-ben, azaz a Major League Baseball ligában. A film egy kisebb időszakot mutat be, de egy egész korszakot ölel át. Egy olyan társadalmi forradalom kezdeteit láthatjuk magunk előtt megelevenedni, ami miatt a sport és a minden napi élet a feketék számára a későbbiekben talán mondhatjuk, hogy megkönnyebbült. Olvasd tovább →

7

The Place Beyond the Pines (2012)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2013-07-the-place-beyond-the-pines-01

Aki látta már vagy olvasott az elmúlt év csöndben besettenkedő meglepetéséről, azt bizonyára magamra haragítom, ha azt mondom: a Place Beyond the Pines egy közhelyparádé. Pedig így van. De ez csupán az igazság egyik fele. Derek Cianfrance legújabb filmje végletekig koptatott amerikai zsánerkliséket vesz alapul, ám akkora szívvel, olyan borzongató atmoszférával és instant zsenialitással meséli újra őket, hogy nem kapsz levegőt.

Olvasd tovább →