0

Röviden: Felhőkarcoló / Siberia / Extinction / Traffik

írta Minime

Felhőkarcoló (Skyscraper) – A Gyöngy minden idők legmagasabb és legbiztonságosabb felhőkarcolója, 1100 méter magasan nyúlik az ég felé. Zao Long Ji (Chin Han) milliárdos vállalkozó tulajdona, aki egy akcióban lábát vesztő exügynököt, az FBI-tól leszerelt Will Sawyer-t (Dwayne Johnson) kéri fel biztonsági szakértőnek az épület lakószintjeinek átadása előtt. Természetesen minden simán menne, ha Ji-nek nem lennének kétes ügyfelei, akik a felhőkarcoló elpusztításában látnak lehetőséget arra, hogy törlesszenek a milliárdosnak, aki a markában tartja őket, egy adathordozó található bizonyítékcsokor birtoklásával. Will családja (Neve Campbell és két kislány) éppen a beköltözéssel van elfoglalva, amikor a terroristák felgyújtják a tornyot, és ennek gyanúját megpróbálják Sawyer-re terelni. A Szikla azonban ismét bebizonyítja, hogy fél lábbal is többet ér minden más akciósztárnál, és cukibb is náluk, ezért rögvest családja megmentésére, a terroristák kiiktatására és az épületben rejtőző bizonyítékok felkutatására siet. Rawson Marshall Thurber rendező Pokoli torony-koppintása egy végtelenül egyszerű és sivár történet, ami mindössze két dologra épít: Johnson népszerűségére és a látványra. A fanatikusoknak ez éppen elég is arra, hogy ezt az erősen középszerű alkotást végignézve elégedetten távozzanak a moziból, és Johnson-t sem szokta túlságosan zavarni filmjei bugyutasága, hiszen a „zsíros zsebbélelő zseton” a számlájára kerül. Tucatfilm egy jelenleg rendkívül népszerű tucatszínésszel, viszonylag jó vizualitással és középszerű tartalommal. Értékelés: 50%

Olvasd tovább

3

Mission: Impossible – Utóhatás (Mission: Impossible – Fallout)

írta Minime

Ethan Hunt (Tom Cruise) és csapata hatodszor is a világ megmentésére kényszerül. A Mission: Impossible-széria első három epizódja során teljesen különálló történetek kerültek bemutatásra, amelyek hiába termeltek anyagi hasznot, a kritikai fogadtatásuk egyre hűvösebbé vált, és fennállt a veszélye, hogy a franchise örökre eltűnhet vagy reboot-ra kerülhet sor. Azonban a Fantom protokoll című negyedik epizód, majd az egyenesen ebből építkező Titkos nemzet című ötödik fejezet jelentős kassza- és kritikai sikernek bizonyult, így a készítők mintegy új trilógia darabjait kezdték rakosgatni a puzzle darabokként. Az Utóhatás, ahogyan a cím is mutatja, szorosan kapcsolódik mind a negyedik, mind az ötödik részhez, és egy teljesen különálló trilógiává terebélyesedik. A nézők számára szintén tetszetősnek tűnik ez az újszerű felállás, hiszen a második hármas jelentősen nagyobb elismeréseket szerez általuk ugyanúgy, mint a kritikusok által.

Olvasd tovább

2

A Hangya és a Darázs (Ant-Man and the Wasp)

írta Minime

Az első részről errefelé esett szó.

2018-ban a „legkisebb” Marvel hős is megkapta folytatását. A Hangya ezúttal Darázzsal az oldalán néz szembe az ellennel, és a nézők választ kapnak arra is, miért maradt ki Scott Lang karaktere a Bosszúállók: Végtelen háborúból. A filmet Peyton Reed jegyzi rendezőként ismét, aki már az első résszel sem okozott csalódást. Ezúttal már tágabb mozgástérrel és karakterkészlettel tudott dolgozni, hiszen az eredettörténet után már egy új kaland megfilmesítésébe vághatott bele. Nézzük, hogyan is sikerült a második „hangyás” történet.

Olvasd tovább

0

Röviden: Sicario 2. / Haverok harca / Szupercella 2. / Sötétségben / Gringo

írta Minime

Sicario 2. – A zsoldos (Sicario: Day of the Soldado)Stefano Sollima folytatása Denis Villeneuve kult-klasszikussá vált kartellfilmjéhez. Ezúttal egy Kansas Cityben elkövetett merénylet folytán kérik Matt Graver (Josh Brolin) és csapata segítségét a kormány részéről, amelynek célja a kartellek szerepének felgöngyölítése az iszlamista terroristák USA-ba történő becsempészésében. Matt és csapata természetesen Alejandro Gillick (Benicio del Toro) segítségével igyekszik belső háborút kirobbantani a Metamoros és Juan Reyes kartelljei között merénylettel és utóbbi lányának, Isabelának (Isabela Moner) elrablásával. Alejandro különösen érintett a tervben és annak végrehajtásában, hiszen családja haláláért közvetve Reyes is felelős. Az akció szigorúan titkos körülmények között zajlik, ám az elrabolt kislány és a kormány miatt teljesen kisiklik. A csapat teljesen magára marad, és Matt-nak, valamint Alejandro-nak szembe kell néznie az emberkereskedők és a korrupt rendőrök csapataival. Sollima folytatása alapvetően teljesen korrekten fűzi tovább Villeneuve sztoriját, illetve helyezi azt új kontextusba. Ugyanakkor azt a különleges atmoszférát, amelyet az előző felvonás teremtett, képtelennek bizonyul újrateremteni. Ezt talán betudhatjuk annak, hogy az előző rész újszerű és sajátos ábrázolásmódja, tematikája és nyíltsága nyomán ilyen komorságú filmben nehezebb új arculatot kreálni. Ha az első rész nem lenne, ez a film lenne a helyén, ugyanis megvan benne a potenciál, működőképes, de sajnálatos módon csak második része egy olyan filmnek, amelynek készítői annyira magasra rakták a mércét, hogy azt szinte lehetetlen megugrani. Ennek ellenére nem okozott csalódást. Brolin és del Toro teljesen hitelesek maradtak az előzőekhez képest is. Az alakítások, a zene, a látvány és a hangulat is megidézi Villeneuve-öt, talán kissé túlságosan is, ezért kapott másutt elmarasztalóbb kritikákat. Értékelés: 80%

Olvasd tovább

0

Röviden: Túl szexi lány / Szűzőrség / Kaliber / A mészárlás / TAU

írta Minime

Túl szexi lány (I Feel Pretty)Abby Kohn és Marc Silverstein komédiája a nők önbizalomhiányáról, annak leküzdéséről és az egymás közötti versengésről. Renee Bennett (Amy Schumer) molett, ám vicces és értelmes hölgy, aki a Lily LeClaire illatszer- és divatház informatikai alkalmazottja. Egy dohos pincében dolgozik, de ennél jóval többre vágyik, miközben folyamatosan kisebbrendűségi komplexusával küzd a külseje miatt. Egy edzőtermi baleset következtében azonban levetkőzi ezt a gátat, ahogyan erkölcseit és gátlásai többségét is, és beleveti magát az életbe. Önbizalomtól duzzadó, új, ám a régi stílusjegyekkel ötvözött karaktere meghozza neki a sikert, mind a munkában, mind pedig a magánéletben. Sikeresen felküzdi magát a cég recepciós pozíciójáig, majd onnan egyre feljebb is, miután elnyeri Avery LeClaire (Michelle Williams) cégtulajdonos barátnői szimpátiáját. A film egy könnyed, rózsaszín hancúrozás a mesebeli egyszarvúak világában, ahol mindenki lehet, ami szeretne, ha megvan hozzá az önbizalma, és remek szórakozást is nyújt elsősorban a komédiakedvelő női nézők számára. Azért nehogy a férfiakat kirekesszék a film megtekintéséből, sikerült belecsempészni Naomi Campbell ex-modell-t és Emily Ratajkowski-t, aki jelenleg is a kifutók sztárja. Egyestés, helyenként vicces attitűdzavar, amely azonban a lejjebb tárgyalt Szűzőrséghez hasonlóan megreked az elalvás előtti szórakoztatás szintjén. Értékelés: 50%

Olvasd tovább

3

Röviden: A partiállat / Örökség / Fahrenheit 451 / Unsane / Sötét bűnök

írta Minime

A partiállat (Life of the Party) – Deanna Miles (Melissa McCarthy) élete éppen válságba kerül, ugyanis lánya egyetemre megy és férje is válni akar. A középkorú nő számára az egyetlen kiutat az jelenti, ha beiratkozik az egyetemre, ahová kislánya, Maddie (Molly Gordon) is jár, és befejezi annak idején éppen a házassága miatt félbeszakított régészeti tanulmányait. Természetesen az alapszituáció számos vicces jelenet alapvető forrása lesz, amelynek kereteit kitágítja a fiatal lányok rajongása Deanna és attitűdje iránt. Megkezdődik tehát a szemeszter, amelyben a bulik egymást érik, és miközben hősnőnk nem csupán saját lánya, hanem az összes fruska felett is anyáskodva egyre népszerűbb és „partiképesebb” lesz a nézők néhol nevetve, néhol elborzadva figyelik az események egymást követő helyzetkomikumait, illetve ezek verbális megerősítését. Ben Falcone rendező-író, aki McCarthy férje civilben, egy régi családi tervet valósított meg ezzel a filmmel. A színésznő ugyanis már régóta szerette volna elkészíteni ezt a mozit, így hát családi vállalkozásban meg is oldották a házi feladatot. Az alakítások, a film színvonala egyaránt elérik a korábbi McCarthy-féle vígjátékok színvonalát. Az alpáriságot és a túlfűtött szexualitást jó nagy adag szirupos érzelmességgel, komolynak szánt, ám meglehetősen félresikerült életvezetési tanácsadással öntik fel, amely helyenként valóban egészen vicces, de leginkább erőltetett. A lesújtó vélemények ellenére azt a bő másfél órát egyszer megéri rászánni, hiszen ha másra nem is, néhány hangos felröhögés felhőtlen kiszakadására képes rábírni az emberi szervezetet. Értékelés: 50%

Olvasd tovább

1

Ocean’s 8 – Az évszázad átverése (Ocean’s 8)

írta Minime

George Clooney, Brad Pitt, Matt Damon és társaik Steven Soderbergh vezényletével megalkottak valami maradandót az Ocean’s trilógia keretei között. Elérkezett hát az ideje, hogy Hollywood, azaz Gary Ross rendező, Sandra Bullock, Cate Blanchett, Anne Hathaway és társaik ezúttal csajokkal reprodukálják és megugorják a fentebb említett urak által meglehetősen magasra rakott lécet. Az elődök nyomdokain haladva a film témája nem is lehetne más, mint egy jól megtervezett nagy értékű rablás, amit a hölgyek igyekeznek minél zökkenőmentesebben végrehajtani.

Olvasd tovább

5

Jurassic World: Bukott birodalom (Jurassic World: Fallen Kingdom)

írta Minime

Az előző részről itt olvashatsz.

Ismét megérkezett a vásznakra a menetrend-szerinti dinó-kaland. A Bukott birodalom az eddigi, korábban készített mozik sikerét meglovagolva igyekszik szert tenni az elvárt bevételre és öregbíteni a franchise hírnevét. Juan Antonio Bayona spanyol rendező vette át a stafétát az első felvonást jegyző Colin Trevorrow-tól, aki íróként és producerként azért visszatért. A szereplőgárda húzóalakjai megmaradtak, a szokásos vizuális potenciál ismét rendelkezésre állt, így hát bizakodva várhattuk a filmet. Lássuk, megérte-e?

Olvasd tovább

5

Deadpool 2.

írta Minime

Az előző részről itt írtunk.

Kezdjük a hype-pal! Ennél eszementebb, szerteágazóbb, sokrétűbb, viccesebb és bunkóbb marketingkampányt mindeddig még egyetlen mozifilm sem kapott. A bor és a cégér esete lenne? Egy erőteljes vörös, némi pikáns véres bukéval és enyhén fanyar utóízzel? Simán. Akárki is találta ki ezeket a promó videókat, akárkinek az ötlete volt ekkora beharangozót csinálni a filmhez, nagyon jól tette. Semmilyen igazi fordulatot nem lőttek le sem az előzetesekben, sem a minireklámokban, megnyertek egy csomó világsztárt a film népszerűsítésére, és így látva a végeredményt, azt kell mondanom, bejött. Ryan Reynolds és a producerek értik a dolgukat, nem beszélve a stúdió marketingeseiről. Az interjúk, a szereplők egymásra utaló és mutogató trollkodásai, hmm. Remek.

Olvasd tovább

0

Röviden: A rettegés háza / A bosszú / Felelsz vagy mersz / Primal Rage / Terminal / Bleeding Steel

írta Minime

A rettegés háza (Ghostland)Pascal Laugier már a 2008-as Mártírokkal letette névjegyét mint a pszicho-horrorok jeles képviselője. A magas ember (Tall Man) című alkotása ugyan kevésbé volt sikeres, de nyomokban emlékeztetett a franciás – kissé elborult – horror-alkotás jellegzetes elemeire, amelyek a Ghostland esetében már egyértelműen visszatértek. A történet szerint egy anyát (Myléne Farmer) és két lányát, Verát (Anastasia Phillips, fiatalon Taylor Hickson), valamint Beth-t (Crystal Reed, fiatalon Emilia Jones) új otthonukban támadás éri, amelyet két csendes, ám kegyetlen és meglehetősen perverz idegen hajt végre. Miközben Pauline, az anya lányait védi, a kissé elvont Beth a rettegés elől a saját maga által kreált és vizionált rémtörténetek világából ihletet merítve talál menedéket, Vera azonban a „valóság” rabságába esve éli át mindazokat a szenvedéseket, amelyeket az idegen páros rájuk mér. A történet egy tudathasadás, mesterségesen teremtett valóság vetületét mutatja meg a nézőknek, amelyből kiszakadva eljut a kegyetlen és rideg valóság beteges ábrázolásához, amit Laugier meglehetősen érzékletesen visz a vászonra. A pszichológiai nyomás, a teher, amely a kislányokat nyomasztja, szöges ellentétként jelentkezik a Beth által kreált mesterséges történet cselekményeivel. Ébredése és a valóság érzékelése nyomasztó és ijesztő képet fest helyzetükről, hiszen a kegyetlenségek elszenvedése nem múlt el nyomtalanul, hanem egyáltalán el sem tűnt, és a lányok kétségbeesetten keresik menekülésük útját és lehetőségeit, miközben a vélt és valós realitás pszichotikus mezsgyéjén egyensúlyoznak. Az alakítások rendben vannak, a horrorelemek kevésbé vadak, ám annál hatásosabb a mentális szenvedés és pszichikai nyomás érzékeltetése. Laugier ezúttal visszatért kezdeti sikere receptjéhez, amelynek az „értő” közönség örülni fog. Értékelés: 70%

Olvasd tovább

1

Hang nélkül (A Quiet Place)

írta Minime

A csend nyomasztó szimfóniája.

John Krasinski társíró-rendező-főszereplő egy olyan „misztikus” témát ragadott meg és ábrázolt filmjében, amelynek a mindennapi életünkben egyre kevésbé élvezhetjük áldásos és megnyugtató hatását, ez pedig nem más, mint a csend. Minden előnye ellenére azonban a csend tud félelmetes, nyomasztó és ijesztő lenni, amitől megfagy az ereinkben a vér, amikor halljuk saját szívverésünket, és minden apró neszre összerezdülve, a levegő surranását is kiáltásként érzékelve roppan össze minden biztonságérzetünk. A csend paradox módon sugall egyfajta biztonságot és kelt félelmet, amelyet Krasinski mozijában mindkét aspektusból egyértelműen megtapasztalhatunk.

Olvasd tovább

9

Bosszúállók: Végtelen háború (Avengers: Infinity War)

írta Minime

Gyakorlatilag SPOILERMENTES kritika.

Az előző részekről itt és itt esett szó.

„Az volt a terv, hogy összegyűjtenek egy csapat különleges embert…”

…akik 10 éven át szisztematikusan felépítenek egy olyan filmes univerzumot, amely alapjául szolgálhat minden utána következő generációnak. Részletesen és aprólékosan kialakítják a Marvel moziverzumát, amellyel nézők milliói számára hozzák el azokat a hősöket, akiket mindeddig csak felemás adaptációkból és a képregényekből ismerhettünk. Kevin Feige, mint a Marvel stúdió elnöke és a mozik producere, sajátos elképzelései által vezérelve, szinte minden alkalommal gondos kiválasztással alkotta meg azt a csapatot, amely egyrészről vászonra vitte, másrészt eljátszotta ezt a korszakalkotó mozis alakulatot, amelyet Bosszúállók néven ismerhettünk meg…

Olvasd tovább