3

Ready Player One

írta Minime

A popkultúra gigantikus vizuális ikonja.

Steven Spielberg legújabb rendezése, amely a filmmel azonos című Ernest Cline-regény alapján készült, nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint megidézni egy olyan korszak emlékeit, amelyet a nézők nagy része ismerősként üdvözöl saját múltjának részeként, bemutatni egy lehetséges jövő keserű képét, valamint üzenetet küldeni a jelenben önmaguktól vagy mások által kirekesztett virtuális menekültek számára, akik egyelőre kénytelenek beérni egy gigantikus és meseszerű virtuális valóság áldásai és átkai nélkül.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Ready Player One

A Spielberg-rendezte, itthon holnap debütáló megfilmesítés alkalmából.

2044-et írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat, és szórakozhat. Ugyancsak az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade is arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A szimuláció tervezőjeként ismert James Halliday ugyanis ördögi feladványt hagyott maga után, amelynek leggyorsabb megfejtője szédületes vagyonra és hatalomra tehet szert.

A Halliday által kifundált feladatok sikeres teljesítéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Amikor a tizennyolc éves srác hosszú évek kitartó munkája után megoldja az első feladványt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és ez életveszélybe sodorja. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért.

Ernest Cline első regénye a 2011-es megjelenést követően megkapta a rangos Prometheus-díjat, és mostanra a popkulturális irodalom egyik legfontosabb kortárs művévé vált. Több millió példányban adták el, világszerte óriási rajongótábora van, és elkészült belőle már a nagyköltségvetésű film is: Steven Spielberg rendezésében 2018 márciusában mutatják be a hazai mozik. (Forrás)

A könyvről kritika itt, ízelítő itt olvasható.

Ernest Cline: Ready Player One, fordította: Roboz Gábor, Agave könyvek, 464 oldal, 2015, 3780 Ft

2

Tomb Raider (2018)

írta Minime

Amikor a megtestesült báj akcióba lendül.

A Tomb Raider reboot kapcsán a rajongói elvárásoknak nehéz megfelelni, hiszen a karakteres főhősnő megszemélyesítésére csak karizmatikus és meglehetősen nőies főszereplőt tartanak elfogadhatónak. Amikor kiderült, hogy a kalandvágyó hölgyet ezúttal a korábbi Oscar-díjas Alicia Vikander személyesíti meg, sokan talán fanyalogtak is, hiszen a színésznő eléggé madárcsontú és talán alkalmatlan az akció-orientált karaktert életre kelteni. A kevésbé ismert norvég rendező, Roar Uthaug személye sem nyerhette el túlságosan a rajongók tetszését, hiszen egy Hollywood-i debütánsról beszélhetünk személyében. Nem beszélve a korábbi filmekről, amelyek Angelina Jolie főszereplésével nem tartoztak a kifejezetten gyenge és eseménytelen játékadaptációk közé. Talán emiatt is döntöttek úgy a Warner-nél, hogy Lara Croft kalandjai ezúttal egy bevezető filmmel kerülnek felvezetésre, amely a karakter kezdeti lépéseire fókuszál az ereklyevadászat területén.

Olvasd tovább

5

Kincsem

írta Nikodémus

2017-12-kincsem-1

Kérdezhetnéd, hogy mire ez az írás éppen most. Hisz a film megfutotta a maga (nagyonis jó) pályáját: kilenc hónappal ezelőtti bemutatója óta 450 000 nézőnél tart, nemrég jött ki DVD-n, és hamarosan elfoglalja megérdemelt helyét a tévék ünnepi műsorkínálatában. S jól van ez így. Talán épp ez utóbbi az ürügy, hogy néhány sor mégis kerüljön a blogra Herendi Gábor filmjéről, mely tizenkilencre lapot húzva kockáztatott, és nyert.

Olvasd tovább

1

A Viszkis

írta Nikodémus

2017-12-viszkis-1

Nemcsak a címszereplő, A Viszkis rendezője, Antal Nimród (Kontroll, Elhagyott szoba, A szállítmány, Ragadozók) is egy kicsit népmesei figura: a tehetség megvillantása után legkisebb királyfiként indult az ígéret földjére (tarisznyájában a kitűnő Kontrollal), majd néhány tisztességes bérmunka után visszatér hazájába, hogy ott mutassa meg, mire képes. A film erre finoman rá is játszik, de nem tolja túl, ahogy hősének mítoszát, a társadalom reakcióját és az utólagos legendagyártást sem. A Viszkis kompakt, feszes, profi film. Emlékezetes élmény, és ez kevés magyar filmről mondható el.

Olvasd tovább

2

A múmia (The Mummy)

mumiamagyar

Prodigium – a szervezet, amelyet Dr. Henry Jekyll irányít. Mivel foglalkoznak? Magával a gonosszal. Tanulmányozzák az efféle teremtményeket, megállapítják veszélyességét, befogják, vizsgálják és ha kell, semlegesítik. Most éppen az ősi Egyiptomból származó Ahmanet (Sofia Boutella) került látókörükbe. Pont ez Jekyll irányította „intézet” lesz az összekötő kapocs az Universal által kiötlött Szörnyuniverzumnak. Számíthatunk rá, hogy a Dark Universe logója alatt érkező filmekben valamilyen szinten benne lesz a misztikus és kegyetlen, hétköznapinak nem mondható lényekre specializálódott Prodigium. Ez az elgondolás sem hathat frissnek vagy éppen újnak, hiszen a Godzillában is megjelent egy hasonló társaság. Olvasd tovább

5

Röviden: Tarzan legendája (The Legend of Tarzan)

tarzanTarzant ismeri mindenki, hallottuk már legendás üvöltését, tudjuk, hogy a dzsungel az ő igazi terepe és szereti Jane-t. Számos alkalommal csüngött a liánokon a vásznakon és a kisképernyőn is leküzdött több akadályt. Elég régen láthattuk már (és most felejtsük el a legutóbbi animációs rettenetet), egyáltalán nem mondható, hogy túl van erőltetve a karakter. Szóval miért is ne lehetne egy remek sztorit szőni köré? Sajnos David Yates rendezéséből leginkább annyi szűrhető le, hogy pénz ugyan volt rá, csak elfogadható történetet nem tudtak kiötletni.

A stúdióban legalább volt annyi mersz, hogy nem a közismert eredetsztorit próbálták újra eladni. Hősünk (Alexander Skarsgard) a civilizációban éldegél szerető feleségével (Margot Robbie) és esze ágában sincs visszamenni a vad természetbe. Pláne, hogy a majmokkal sincs kibékülve és egy bennszülött törzs vezére a vérét venné. Ám úgy adódik, hogy mégis újra beteszi a lábát Kongóba, ahol Rom százados (Christoph Waltz) már vár rá, hiszen Tarzan igen sok gyémántot ér, a drágakőre pedig nagy szüksége van.

Yates úgy lehetett vele, hogy leforgatja a jeleneteket, a többit meg elvégzik az effektesek. Éppen ezért színészeit is elfelejtette instruálni. Skarsgard éppen ezért szomorúan néz maga elé, majd a játékidő felénél megmutatja hasizmait is. Robbie sem tud kibontakozni, Waltz pedig a Spectre-ben látott unalmas, sótlan gonoszt hozza ismét. Samuel L. Jackson-re hárult a feladat, hogy Tarzan sidekick-je legyen, amikor éppen nem lohol vagy lövöldöz humorizálni próbál, szerencsére sikerrel. Nem gond, ha egy popcornfilm nem izgalmas, de legalább kösse le a néző figyelmét. Ezt úgy próbálják elérni, hogy a főhős megy valamerre, ahol bunyózik egy kicsit, majd továbbmegy, ahol ismét lesz egy kis adok-kapok és így tovább, míg jő a nagy finálé. De Yates még az akciójelenetekkel sem igazán foglalkozik, ötlettelen harcokat tár elénk. 40 %-ot adok rá, azok számára, akiknek a látvány is elég, tetszeni fog. Olvasd tovább

4

A dzsungel könyve (The Jungle Book)

dzsungelk

A Disney ügyes pénzügyi döntéseket hozott az elmúlt időszakban, ráérzett, hogy mi kell a közönségnek. Roppant jó húzás volt megvenni a Marvelt és Lucas Birodalmát, ezen felül jól tudták, hogy a közismert, klasszikus mesékből miképp kell sokakat érdeklő élőszereplős változatot készíteni. A Hófehérkét védő harcművész törpés kalandot ugyan a konkurens fantasy-k miatt félretették, de A dzsungel könyvét gyorsabban nyitották ki, mint a Warner, ahol még beletelik egy kis időbe, hogy elképzelésük elnyerje végső állapotát.

Rudyard Kipling műve szórakoztató, egyben izgalmas és tanúságos, amelyben egy embergyerek az állatok otthonában próbál boldogulni, élni és életben maradni. Maugli jó szándékú, naiv, segítőkész, nem csak magával, hanem másokkal is törődik és nem szeretné, ha a harcias Sir Kán másokon töltse ki haragját. Olvasd tovább

11

Exodus: Istenek és királyok (Exodus: Gods and Kings)

exodus

Mondanám, hogy megfizethetetlen az az érzés, amikor egy produkciót nézve vegyes érzések kavarognak benned. (De persze mégsem az, hiszen mégis kinyitottad pénztárcád.) Nem éppen a filmet illetően, hanem Hollywood fejeseire és mindenható producerei tekintesz kissé szánakozó mosollyal, akiket azért némi tisztelet is megillet. Rettenetesen nehéz dolog lehet, hogy a varázslatos és csodálatos eseményeket mindenképpen a jó ideje nagy népszerűségnek örvendő realisztikus módon próbálnak bemutatni. Valljuk be, ez kemény dió, pláne, hogy az Exodus kapcsán a vallásos tömegeken kívül be kell húzni a tiniket is a mozikba. Olvasd tovább

0

A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt – interjúk

Az ADS Service Kft küldte A százéves ember rendezőjével és főszereplőjével készített interjút.

INTERJÚ FELIX HERNGREN RENDEZŐVEL

0fhMilyen érzés volt egy ilyen sikeres könyvből filmadaptációt készíteni?

Mindig nehéz egy könyvből filmet készíteni, de nem tudtam ellenállni „A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt” című remekműnek. Egy kellemes, csavarokkal teli történet, remek szereplőkkel és nagyszerű szituációs komédiával. Tudom, hogy nagyok az elvárások a filmmel szemben, és ez persze meg is nehezíti a dolgomat, de inkább forgatok egy nagy elvárásokkal teli jó történetet, mint egy elvárások nélküli kevésbé kedvelt filmet.

Mi volt az elképzelésed a színészekkel kapcsolatban?

Azt akartam, hogy egy olyan színész alakítsa Allant, aki hitelesen tudja nyújtani a karaktert különböző életkorokban. Amikor a könyv felénél jártam, Robert Gustafssonra gondoltam. Számomra ő az egyedüli, aki hitelesen és kellő humorral tudja eljátszani a szerepet. Amikor 2012 telén kipróbáltuk, úgy éreztem, hogy jó döntésnek bizonyult. Emellett szeretem az erős karaktereket és a jó színészeket. Remélem, hogy ezt majd tükrözi a film is.

Mi a víziód a filmmel kapcsolatban?

Allan Karlsson azt teszi, amit nekünk, nyugatiaknak tennünk kellene. Nem kell a jövő miatt aggódni, a megérzéseinkre kell hagyatkoznunk, nem pedig a tegnap hibáin rágódnunk. Ha a nézők egy részének eljut ez a szívéhez, annak már nagyon örülni fogok. Olvasd tovább

6

Röviden: Pompeji (Pompeii)

pompeii2Jó, ha előre tudjuk, hogy ki rendezte a filmet, mert általában egy név alapján be lehet azonosítani, hogy mégis mi várható. Így jó előre ki mertem jelenteni, hogy Paul W.S. Anderson akkor fog klasszikust készíteni, amikor Réz András leborul előttem. De Andersonnak nem kell emlékezeteset letenni az asztalra, hogy elszórakoztassa a népet, néha kiderül, hogy képes szórakoztató filmet kiadni kezek közül. Borítékolható volt, hogy a Pompeji is csak egy méregdrága kaland lesz, ahol kőkemény fickók küzdenek az aréna homokjában, míg ki nem tör a Vezúv. Hősünk egy gladiátor, aki már-már unottan csapkod jobbra-balra a küzdőtéren, nem akad ellenfele. Pompeji azonban némileg más számára, összebarátkozik egy hozzá hasonló marcona cirkuszi látványossággal és beleszeret egy gazdag család lányába, akinek a kezét egy római hadvezérnek ígérték. A harcok nem különösebben kiemelkedőek, a romantikus szál röhejes, amit megfejelnek egy rettentő gyenge befejezéssel. A színészek képtelenek élettel megtölteni egydimenziós karakterekeit. Kit Harrington több figyelmet fordított arra, hogy kocahasa legyen, Kiefer Sutherland pedig meg túl kiemelkedően alakítja a „Az lesz, amit én mondok és úgy, ahogy én akarom” gonosz rómait. 30 % -nál többet nem ér a film. Az idei nagyobb költségvetésű filmek döntő többsége valóban kukába való vagy tényleg illene lenne megfontolni a klasszikus beszólást: nézzél inkább művészfilmeket?

1

A Budapest Airport új stop-motion kisfilmje: „A kaland velünk kezdődik”

airportEgy különleges kisfilmmel ünnepli a Budapest Airport, hogy idén egy rangos díjat tudhat magáénak: a SkyTrax idén Kelet-Európa legjobb repülőtere díjjal jutalmazta a reptér munkáját.

A film az innovációs és formabontó megoldásairól ismert Avalanche Kreatív Ügynökség ötlete, egy rövid animációs alkotás, amely Buddy kalandjait mutatja be a reptéren. Az Oscar díjas Papp Károly Kása által animált pici báb hitelesen mutatja be azt a kellemes izgalmat, amit már sokan átélhettünk felszállás előtt, ugyanakkor bepillantást enged a repülőtér titokzatos életébe is.
A film sokáig készült. A stáb közel két hetet forgatott a helyszínen, majd újabb egy hetet töltött műteremben, ami részben a rendkívüli alaposságot igénylő stop-motion technikának, részben az egymással keveredő filmes eljárásoknak (2D animáció, élőkép, timelapse, stop-motion) köszönhető. A stáb tagjai számos olyan technikát, és filmes megoldást vethettek be, amit más körülmények között nem igazán. Gondoljunk csak a 37 méter magas daruról forgatott timelapse-re, vagy a távirányítós autóra felszerelt intelligens kiskamerára (GoPro) (Érdemes egyébként megnézni a werkfilmet is!)

A Budapest Airport Zrt. virálisan terjedő új kisfilmje bepillantást enged a repülőtér életébe, a Budapest Airport brandet közelebb viszi az emberekhez és összekapcsolja egy pozitív üzenettel: “A kaland velünk kezdődik.”

A film főszereplője Buddy, a játékfiú. Ő nem csak azért érdekes, mert szórakoztató, szeretni való figura, hanem mert papírból készült. Ő egy origami-fiú.
Buddy – egy kisfiú kedvenc játéka – a reptéren megelevenedik, életre kel és izgalmas kalandokba keveredve járja be az egész helyszínt.
A filmben Buddy mozgatása élő helyszínen, de stop-motion technikával animálva történt. A reptér bemutatására a mostanság oly divatos timelapse technikával készült képsorok is láthatóak.

 

Ha tetszett alább láthatod  a werkfilmet is Olvasd tovább