FilmDROID írta Minime
A rettegés háza (Ghostland) – Pascal Laugier már a 2008-as Mártírokkal letette névjegyét mint a pszicho-horrorok jeles képviselője. A magas ember (Tall Man) című alkotása ugyan kevésbé volt sikeres, de nyomokban emlékeztetett a franciás – kissé elborult – horror-alkotás jellegzetes elemeire, amelyek a Ghostland esetében már egyértelműen visszatértek. A történet szerint egy anyát (Myléne Farmer) és két lányát, Verát (Anastasia Phillips, fiatalon Taylor Hickson), valamint Beth-t (Crystal Reed, fiatalon Emilia Jones) új otthonukban támadás éri, amelyet két csendes, ám kegyetlen és meglehetősen perverz idegen hajt végre. Miközben Pauline, az anya lányait védi, a kissé elvont Beth a rettegés elől a saját maga által kreált és vizionált rémtörténetek világából ihletet merítve talál menedéket, Vera azonban a „valóság” rabságába esve éli át mindazokat a szenvedéseket, amelyeket az idegen páros rájuk mér. A történet egy tudathasadás, mesterségesen teremtett valóság vetületét mutatja meg a nézőknek, amelyből kiszakadva eljut a kegyetlen és rideg valóság beteges ábrázolásához, amit Laugier meglehetősen érzékletesen visz a vászonra. A pszichológiai nyomás, a teher, amely a kislányokat nyomasztja, szöges ellentétként jelentkezik a Beth által kreált mesterséges történet cselekményeivel. Ébredése és a valóság érzékelése nyomasztó és ijesztő képet fest helyzetükről, hiszen a kegyetlenségek elszenvedése nem múlt el nyomtalanul, hanem egyáltalán el sem tűnt, és a lányok kétségbeesetten keresik menekülésük útját és lehetőségeit, miközben a vélt és valós realitás pszichotikus mezsgyéjén egyensúlyoznak. Az alakítások rendben vannak, a horrorelemek kevésbé vadak, ám annál hatásosabb a mentális szenvedés és pszichikai nyomás érzékeltetése. Laugier ezúttal visszatért kezdeti sikere receptjéhez, amelynek az „értő” közönség örülni fog. Értékelés: 70%
