1

Ocean’s 8 – Az évszázad átverése (Ocean’s 8)

írta Minime

George Clooney, Brad Pitt, Matt Damon és társaik Steven Soderbergh vezényletével megalkottak valami maradandót az Ocean’s trilógia keretei között. Elérkezett hát az ideje, hogy Hollywood, azaz Gary Ross rendező, Sandra Bullock, Cate Blanchett, Anne Hathaway és társaik ezúttal csajokkal reprodukálják és megugorják a fentebb említett urak által meglehetősen magasra rakott lécet. Az elődök nyomdokain haladva a film témája nem is lehetne más, mint egy jól megtervezett nagy értékű rablás, amit a hölgyek igyekeznek minél zökkenőmentesebben végrehajtani.

 

A cselekmény abszolút nincs túlbonyolítva. Debbie Ocean (Bullock) éppen a börtönből szabadul, ahol 5 évet töltött ex-barátja, Claude Becker (Richard Armitage) műkereskedő jóvoltából. Ez idő alatt sikerül kitervelnie az évszázad legnagyszerűbb rablását, illetve bosszúja szövögetésére is szán némi időt az áruló férfi ellen. Összefog régi barátnőjével, Lou-val (Blanchett), és toboroznak egy pofás kis rablócsapatot. A cél nem más, mint egy 150 millió dollárt érő Cartier gyémántnyaklánc elrablása a lehető legagyafúrtabb módon a New York-i Metropolitan gálaestről, ahol a nyakéket egy híres celeb, Daphne Klüger (Hathaway) fogja viselni. Beszerveznek egy divattervezőt (Helena Bonham Carter), egy hackert (Rihanna), egy zsebtolvajt (Awkwafina), egy összekötőt (Sarah Paulson), valamint egy gyémántcsiszolót (Mindi Kaling), és kezdetét veszi a szervezés, tervezés, majd a pofás végrehajtás kivitelezése. Természetesen egy ilyen volumenű rablás megszervezése sosem egyszerű, ezért hősnőink kalandjai is bonyolultabbak az átlagosnál.

Gary Ross ugyanolyan cool-laza filmet akart készíteni, amilyet Soderbergh-nek sikerült a fiúkkal, de azt kell mondanunk, bármennyire is igyekezett, nem ért az elődök nyomába. A srácok sokkal lazábban és szinte szemtelenebb eleganciával hengereltek a bűnelkövetésben, mint jelen hölgyeink. Természetesen erős a szereplőgárda, illetve nincsen különösebb gond az alakításokkal, azonban maga a történet és a csapat mégsem passzol, és ez hatással van a filmre. A fiúk szinte olvasták egymás gondolatait, míg itt kevésbé működik a „kémia.” Sandra Bullock alakításának legmegdöbbentőbb része, hogy a kora ellenére is meglehetősen csinos színésznőnek szinte már nincsen arcmimikája a botox-kezelések miatt, és néha lehetetlen eldönteni a közeli vágásoknál, hogy nem a hajdani Michael Jackson támadt-e fel. Steven Seagal mindenesetre lassan felsóhajthat, mert ha mindez így marad, már nem sokáig lesz ő minden idők „legbaltaarcúbb” mozisztárja. Egyébként a lányok szépek, ügyesek és talpraesettek. A cameók jól működnek, helyükön vannak a vicces jelenetek, és a történet sem annyira észbontóan rossz, hogy a filmet nézhetetlenné tegye. Nyilván láttunk már ilyet és hasonlót, hiszen a neves elődök, illetve a Szemfényvesztők eddigi két része azért sok mindent megmutatott a trükkös lopások világáról, azonban valamiért ezek a filmek jobban is működtek Debbie-ék produktumához képest. A bevételi adatok szerint nyilván a stúdió sikert vár, ami anyagilag mindenképpen össze is jön, hiszen bevált recept alapján, híres sztárokkal, már ismert filmbéli történettel, egy működő trilógia női rekonstrukciójába fektették a pénzüket.

Megvan a filmben minden, ami a fiúkéban is megvolt, de hiányzik valami. Talán Soderbergh értő rendezése vagy egy tisztességesebb forgatókönyv mindenképpen jót tett volna a film értékelésének. Nem ez az idei mozis év legrosszabb produkciója, de igazából semmivel nem több egy átlagos rablásos történetnél, amely egyrészt koppintásszagú, másrészt pedig lényegesen kevésbé szórakoztató, mint a pasis verzió bármely epizódja. Egyébként Blanchett, Hathaway és Bonham Carter alakításai kellemesen szórakoztatók, ők mindenképpen hozzátesznek a film értékéhez, és helyenként Rihanna is értékelhető, sajnálatos módon azonban a történet mozgatórugója csak egy Madame Tussaud-kellékként értékelhető, jól mutat, de szinte nem is él a vásznon. Összességében többet vártunk ettől a filmtől és szereplőgárdától, de alapjában véve egyszeri megnézése alapján szórakoztató és gyorsan feledhető is.

Egy komment

  1. Soderbergh anno a kisujjából rázta ki a stílusos Ocean’s-mozikat, Gary Ross pedig erőlködve se tud egy hasonló színvonalú remake-et összehozni. S még saját főszereplőit sem tiszteli: agymunka helyett mindentudó gépekkel segíti őket, a cselekmény csavarjairól meg ne is beszéljünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *