FilmDROID Felbukkant a YouTube-on egy 1980-as interjú részlete, aminek során Stanley Kubrick értelmezi az idén 50 éves 2001: Űrodüsszeia végét. A különc rendező mindig ódzkodott saját műveinek magyarázgatásától, annál meglepőbb, hogy most előkerült ez a videó. Hajtás után SPOILER.
kulissza
Körkép Solo után: a következő évek Star Wars-filmjei
Egy hónapja fut a mozikban a messzi-messzi galaxis tizedik filmje, a Solo: Egy Star Wars-történet. Míg a bemutató környékén számos cikk jelent meg arról, milyen Star Wars-filmek várhatók még ezután (Landóról fog szólni a következő Star Wars! Aha, persze…), most mindenki arról cikkez, milyen Star Wars-filmek nem várhatók. Megjegyzem, javarészt olyan produkciókról esik szó, amelyeket soha, senki nem jelentett be, sem a Lucasfilm, sem a Disney részéről.
A helyzet kicsit arra emlékeztet, mint amikor két éve egymásra licitálva jelentek meg cikkek arról, ki fogja játszani a fiatal Han Solo szerepét, csak éppen senki sem találta el. Úgy gondoltam, ideje rendet vágni a hírek kavalkádjában, szétválasztva a tényeket a pletykáktól és tévhitektől.
Az alábbi kiváló elemzés OvibanKenobi munkája, amit az ő engedélyével közlünk.
Interjú a Virágvölgy rendezőjével
„Egy menekülő pár története a mai Kelet-Európában. Lopott gyerekkel, egy morálisan vak lánnyal és egy szélsőségesen naiv fiúval”. Csuja László rendező így foglalta össze Virágvölgy című első nagyjátékfilmjét, ami a Karlovy Vary-i filmfesztivál East of the West válogatásában mutatkozik be.
– A Virágvölgy fiú főszereplője értelmi sérült, ahogy az előző két kisfilmed főhőse is az volt. Most mi volt az, amit meg akartál mutatni ebből a jelenségből?
– A családalapítás motívuma érdekelt a leginkább. Léteznek olyan szörnyűséges tévképzetek, hogy egyes embertársainknak nincs joguk olyan dolgokhoz, mint a család vagy a gyerekvállalás, csak azért, mert egy bizonyos fajta intelligenciájuk nem elég magas. Ez a helyzet sok-sok kérdést felvet, amire nincsenek megnyugtató válaszok.
Top 10+10: Remake nemváltással
Az, hogy Hollywood lassan két évtizede már teljesen ráállt önmaga kizsákmányolására, nem újdonság. A nagy remake-hullámot azonban átszínezik aktuális divatok: mostanság épp a női egyenjogúság van terítéken, a producerek azonban egyenlő fizetés és elbánás helyett nemváltásban gondolkodnak. Unalmas a bevált recept? Kavard meg egy kis gender-piszkálással, szól a mondás manapság a nagy stúdiók környékén. Nézzük, miből készült vagy készül az utóbbi időben női/férfi remake!
írta Nikodémus
Girl power-ügyben amúgy már háromszor írtunk Top10-et, íme: 1, 2, 3.
25 éves a Jurassic Park
írta Nikodémus
Negyedszázada, 1993. június 11-én mutatták be Steven Spielberg dinós kalandfilmjét.
Szerte a világon legalább két generáció szorongatta a karfát azon a szép nyári napon a mozikban: a gyerekek az épp felfutó dinókultusz-keltette vágyaik beteljesülését várták, szüleik pedig az akkoriban legmenőbb ponyvafilmes szerző, Michael Crichton nevére mentek be a moziba. Utóbbiak kicsit csalódtak, előbbiek pedig családbarát Disney-mozi helyett egy vérfagyasztó horrort kaptak. De hogy is lett az ősi ijesztegetést és egy divathullámot ravaszul összeházasító látványfilm technikatörténeti mérföldkő? Steven Spielberg még egyszer utoljára megmutatta, milyen jó a szimata.
20 éves a Truman Show
írta Nikodémus
Két évtizede ezen a napon debütált a mozikban Peter Weir kultikus filmje.
Azt hiszem, a mi generációnknak háromféle Truman Show-élménye van. Az első a kortárs kiskamasz rajongása: újra egy Jim Carrey-film, csak nem értem, ebben miért nem viccelődik annyit a gumiarcú színész. A második egy felemelő szabadulósztori (fiúknak) avagy egy megható szerelmes történet (lányoknak). A harmadik pedig amikor a tévében elkapod a sokadik ismétlést: nosztalgiából kezded nézni, de egyre inkább hatalmába kerít az érzés, hogy ez egy nyugtalanító, sötét mozi a média totális, lealjasító hatalmáról. A döbbenet, hogy ez a három értelmezési sík mind igaz, sőt, egymást erősítve működik a filmben. Az érdem pedig az író-rendező-főszereplő hármasé.
A Marvel-moziverzum első tíz éve
Már csak egy nap, és eljő a mozikba Thanos, hogy tíz év türelmes építkezését beteljesítse, és alaposan megritkítsa az elmúlt évtized alatt megszeretett szuperhőseink táborát. A Disney legnagyobb újkori pénznyomdájának sztoriját épp ezért (no és a DC-kínlódással való összevetés kedvéért) érdemes kicsit áttekinteni (s persze újraolvasni a kritikákat). Jöjjön hát a felvezetés: 10 év, 18 film, egyetlen hatalmas történet, Kevin Feige vezényletében.
írta Nikodémus
50 éves a 2001: Űrodüsszeia
írta Nikodémus
Szinte hihetetlen, de már öt évtizede, hogy 1968. április 2-án bemutatták Stanley Kubrick
kultikus remekművét. Az alkalomból összeszedtünk pár kulisszatitkot.
Nevezték már mindennek: lenyűgöző időutazásnak, a legreálisabb scifinek, a holdraszállás főpróbájának, evolúciós grádicsnak, jéghideg pózfilmek, pesszimista emberiség-próféciának. Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiája millió elemzést megért bemutatója óta, mégis, a nagy boncolgatásban épp a szerző szűkszavú nyilatkozatát vagyunk hajlamosak elfelejteni: filmjét elsősorban lehengerlő audiovizuális élménynek szánta, nem rejtélyes metaforák sorának. Utóbbi persze bőven akad azért, ám az a félelemmel vegyes áhítat, amit a Kubrick által bemutatott űrutazás kelt a nézőben, alig feledhető élmény.
Oscar-készület: THR kerekasztal-beszélgetések
Az Oscarra készülve pár éve meg szoktam nézni a Hollywood Reporter által szervezett videókat, melyek a jelöltek egy-egy körének kerekasztal-beszélgetéseit örökítik meg. Általában kellemes anekdotázgatás folyik, de gyakran előkerülnek meglepően érdekes sztorik. Eddig a rendezőké, valamint a férfi és női színészeké van kinn, érdemes végighallgatni.
Tragikus dominanciaharc – 50 éves A majmok bolygója
írta Nikodémus
(A kép innen való.)
Félévszázada, 1968. február 8-án mutatták be A majmok bolygóját.
Az évfordulóról egy hosszabb elemző-ismertető írással emlékezünk meg.
Habár nevezhető evolúciós tanmesének vagy társadalmi példabeszédnek is, Pierre Boulle 55 éve megjelent regénye és a belőle készült film-sorozat, A majmok bolygója valódi értelmében tulajdonképpen tükröt tart az emberiség elé. S ebbe őszintén belenézni szerfölött kellemetlen élmény. A tükörnek persze fel lehet róni, hogy torzít, ám mégis bennünk motoszkál a nyugtalanító érzés, hogy valójában mi vagyunk érzékcsalódás áldozatai, s a kegyetlen igazságot önámításunk takarja el előlünk.
Hányszor vesztett eddig Roger Deakins?
Az Akadémiának néha különös ízlése van: Roger Deakinst, napjaink egyik legkiemelkedőbb operatőrét a(z ideivel együtt) 14 Oscar-jelölés ellenére még egyszer sem dobták meg az aranyszoborral. Ezzel rekordtartó a saját kategóriájában, ám idén megtörhet a jég, hiszen a Szárnyas fejvadász 2049-ért (főleg a viszonylag gyenge mezőny tükrében) végre elnyerheti a díjat. A TIFF Originals készített egy videót a 14 jelölés történetéről, alább:
A moziverzum-építés kínjai, avagy mit művel a Warner?
Nem kérdés, hogy a kortárs popkultúra két legnépszerűbb figurája, Superman és Batman impozáns képregényes múltat tudhat maga mögött. A nagyvászonnal már más a helyzet: hiába tőkeerős a Warner Bros., próbálkozásaik mindeddig elég felemásra sikerültek. Pedig úgy tűnt, ők az igazi pionírok: amikor negyven évvel ezelőtt látták, hogy George Lucas a mozivásznon is elhihetővé tette a speciális effektusokat, úgy döntöttek, felgyorsítják minden köpenyes igazságosztó ősatyjának ezüstvásznas debütálását. A továbbiakban időrendben tekintjük át a DC/Warner univerzum-építési próbálkozásait.
írta Nikodémus
