kritika

13

Személyiségtolvaj (Identity Thief)

Publikálta Koimbra

szemelyisgtolvajposzter

Sokszor és sok helyen elmondták már ha csörög a telefon és a vonal túloldalán az illető egy bizonyos bank vagy cég munkatársaként mutatkozik be és adategyeztetés címén próbál kihúzni néhány személy információt belőlünk még véletlenül se mondunk egyetlen adatot, csak ha teljes mértékben bebizonyosodtunk róla, hogy az illető valóban az, akinek mondja magát. Előfordulhat, hogy a következő nap egy üresen kongó bankszámlára nézünk tátott szájjal vagy pár hét múlva néhány keménylegény becsönget, hogy legyünk már oly kedves rendezni a pár száz mérfölddel odébb összehozott hatalmas számlát. Olvasd tovább →

8

Rontó Ralph (Wreck-It Ralph)

Publikálta Koimbra

rontóralph

Sok-sok évvel ezelőtt már azzal is órákat el tudott lenni az ember, ha a tenisznek vagy ping-pongnak nevezett játékban két fehér vonalat tologatva erősen koncentrálva azon volt, hogy elé álljon a labdának hívott fehér pöttynek és az ne menjen ki a pályáról. Majd jött a Pac-Man, amely irgalmatlanul jó szórakozás volt (sőt, még mindig az), talán a Donkey Kong masinákba is sok érmét dobáltatok a játéktermekben és a Tapperben gyorsan töltögettétek a vendégkörnek a söröket és otthon a Street Fighter közben sok joystickot leamortizáltatok. A Rontó Ralph az a film, amelyet azok tudnak maradéktalanul élvezni, akiknek a Mario, Chung-Li vagy a Paperboy név mond valamit. Olvasd tovább →

5

Az utolsó csavar (Trouble With the Curve)

Publikálta Koimbra

azutolsocsavarFogalmam sincs a baseball szabályairól! Láttam már erről a sportágról szóló filmet, tudom, hogy Tom Hanksnek volt egy ütős csapata (Micsoda csapat) és hogy Brad Pitt egy elemző program segítségével szerződtetett le játékosokat (Pénzcsináló). Tudom, hogy ütővel el kell találni egy labdát, van homerun és hogy a touchdown az másik sporthoz tartozik. Sejtem, hogy a játék is eléggé összetett lehet és az eddig filmek is csak nagyon az alapokat mutatták, hogy az egyszerű, ehhez a sportághoz nem értő ember is élvezni tudja, esetleg szurkoljon az egyik félnek. Az utolsó csavar sem próbálkozik azzal, hogy bevigyen minket a baseballszabályok sűrűjébe.

Gus (Clint Eastwood) a fiatal tehetségeket keresi-kutatja, évtizedek óta foglalkozik ezzel a munkával, gyakran ül a lelátókon néhány vén kollégával, követik a meccseket és filmekről vitatkoznak, olyan fontos témákat vitatnak meg, miszerint Ice Cube sokoldalúbb színész, mint Robert De Niro. Fájó szívvel és felettébb mogorván veszi tudomásul, hogy a szeme már nem a régi, de természetesen mindig az a hibás, aminek nekimegy (asztal, szék, szűkebb lett a garázs). Olvasd tovább →

9

Super (2010)

Publikálta Doro_

0super1

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de személy szerint azokon a filmeken szórakozok a legjobban és emlékszem rájuk még sokáig, amelyek elé mindféle különleges elvárás nélkül ülök le. Ez manapság ritka, hiszen aki naponta olvas filmhíreket, filmes blogokat és figyelemmel követi a nagy Hollywood újabb és újabb üdvöskéinek előkészületi munkálatait, akarva-akaratlanul túl korán véleményt alkot és „előítél”; sokszor rossz irányban. Történt egyszer, hogy James Gunn rendező „gyermekéről” csúnya módon valahogy megfeledkeztem és pont ez lett a szerencsém: mint aki drága kincset talált, gyermeki izgalommal ültem le bepótolni, nyitva minden lehetőségre s örömmel állíthatom, egy kerek, egész élménnyel gazdagodtam a Super (2010) című alkotás láttán. Nem, ez nem az a bizonyos összevont szemöldökű, acélizomzatú, köpönyeges, világmegváltós filmtekercs. Sokkal érdekesebb annál. Olvasd tovább →

6

Röviden: Lenyűgöző teremtmények (Beautiful Creatures)

Publikálta Koimbra

lenyugozoteremtmények

Tetszik vagy sem, az Alkonyat bizony hivatkozási alapot teremtett a filmbizniszben. A szerelmes vámpír és vérfarkas után jöhetnek a különféle teremtményekkel és természetfeletti lényekkel megpakolt romantikus tinifilmek. Ki gondolta volna, hogy a zombik is szerelembe tudnak esni? Mi jöhet még? Egy csontváz beleszeret egy emberbe vagy esetleg valamiféle piramisból kilépdel Tutanhamon rokonának múmiája és belesvén a közeli gimi ablakán gyorsan megdobban benne valami egy 17-18 éves csaj iránt? Megeshet, de egyelőre még csak a boszorkányoknál tartunk, illetve egy olyan kisvárosban járunk, ahol az ég világon semmi izgalmas nem történik.

A történet kezdetén Ethan Wate (Alden Ehrenreich) gyorsan elregéli a tudnivalókat a környékről, illetve azt is megosztja velünk, hogy gyakran álmodik ugyanarról a lányról, aki iránt érez is valamit. Szerencsére itt szó sincs arról, hogy a Ruby Sparks mintájára írni (vagy esetleg) rajzolni kezd és életre kel az álomnő. Ethan új osztálytársat kap, őt később hazafuvarozhatja, közben elszórhatja az idétlen poénjait, a fiatal boszi (merthogy az, ilyen családba született) meg forgatja szemeit és mogorván vissza-visszaszól. Pár perccel később pedig gyakorlatilag egymás karjaiban pislognak nagy boldogan egymásra. Gyorsan össze kellett őket hozni, hogy a későbbiekben inkább a további bonyodalmakra (mert itt ilyen is van) koncentrálhassanak és hogy összehordjanak sületlenségnek hallatszó szövegeket. Talán jobban jártunk volna, ha összecsapják és 70-80 perc múlva mindenki boldogan szédeleghet ki a mozi ajtaján, de sajnos nem, el kell húzni két órásra a játékidőt.

Jeremy Irons és Emma Thompson mintha tényleg elhitte volna, hogy egy igen fontos filmben vállaltak szerepet, legalábbis nem unottan tették a dolgukat, jelenlétük legalább valamelyest feldobja a produkciót. Akad egy-két jobban sikerült poénos beszólás és még a vacsora családi találkozót is szépen összehozták, de erősen érződik, hogy az alkotók úgy álltak hozzá, hogy bármit is tesznek le az asztalra, az kitermel pár száz millió dollárt. Tévedtek! Nem lennék meglepve, ha a film nézése közben többen úgy éreznék átok ül rajtuk, de megnyugtatok mindenkit a moziból kilépdelve hamarosan elmúlik. 30 %

7

Vörös hajnal (Red Dawn, 2012)

Publikálta Koimbra

0rd1

Amerikát megtámadják, de egy coloradói városka néhány tanulója sikeresen megszökik, a település közeli hegyekben bátorságot öntenek magukba, az ijedtségüket gyorsan letudják, megszállja őket a harci szellem és fájdalmas veszteségeket okoznak az ellenséges seregnek. Az 1984-ben bemutatott John Milius rendezésében készült akciófilmben sok-sok kivetnivalót lehetett találni – főleg a kőkemény propaganda hangvételt – de egyúttal megvolt a maga bája és hangulata. Ugyan a film nem ordította bele a nagyvilágba, hogy remake-re lenne szüksége, de ez Hollywoodban nem probléma, ha elhatározzák, hogy elkészítik az új verziót, akkor bizony elkészítik és kész. Végső soron annyira nem is rossz ötlet, a Tomorow When a War Began ausztrál verzió is egészen korrekt film lett és ha néhány remekbeszabott akciójelenet is láthatunk, hát miért ne néznénk meg? Olvasd tovább →

6

Zero Dark Thirty – A bin Láden hajsza (Zero Dark Thirty)

Publikálta Koimbra

01zdt

A filmről BeniMan is írt korábban.

Tegyük félre az összeesküvés elméleteket és nézzük inkább a hivatalos szervek által előadott történetet: 9/11 mögött Oszama bin Láden és az Al Kaida szervezete állt. Eme napon az Egyesült Államokat keményen arcul csapták, hiába hitték úgy, hogy hazai földön biztonságban érezhetik magukat, ez a szép rózsaszín lufi gyorsan kipukkant. Bin Láden gyorsan a világ legismertebb és egyben a No1 legkeresettebb emberévé, Amerika fő mumusává vált. Évekig fáradhatatlanul kutatták és keresték, míg rátaláltak búvóhelyére, 2011 május 2-án behatoltak és végeztek a terroristavezérrel. Kathryn Bigelow és Mark Boal ekkor éppen egy olyan projekten dolgozott, amely a bin Láden utáni sikertelen hajtóvadászatról szólt volna, de a hír hallatán gyorsan belátták, hogy kissé át kell dolgozni a szkriptet, állítólag még top secret dokumentumokhoz is hozzáférhettek. Olvasd tovább →

9

Dracula (1992)

Publikálta Armida

drakula poszter

Drakula történetét mindenki ismeri (akinek csak dereng, itt felelevenítheti az ismereteit). A nagyszerű regényből több mint kétszáz film született, és bár Drakula-rajongók esküsznek az 1931-es verzióra, mi most az 1992-est nézzük meg kicsit közelebbről.

Sokan nem szeretik, vagy nem értik ezt a filmet, ezért arra gondoltam, haladjunk kronológiai sorrendben.  Spoilermentesen lehetetlen róla írni (és amúgy is ismeritek a sztorit) tehát azt mondom, állítsatok a radaron, vegyétek a jeleket és kezdetnek hallgassátok meg Annie Lennox gyönyörű dalát.

Olvasd tovább →

1

Blind Alley – El Callejón

Publikálta Koimbra

blindalley

Kemény dió a figyelmet és a feszültséget fenntartani 70-80 percen keresztül egy szűk helyen játszódó 2-3 szereplős thriller-horror esetében. Valaki csapdába esik, a tét a drága élete, nem messze tőle pedig vérszomjas alak álldogál arra figyelve, hogy mikor csaphat le, mely pillanatban ejt végzetes hibát az áldozata. Mindehhez kell az is, hogy a kiszemelt préda ne viselkedjen agyalágyult módjára, legalábbis ne úgy, mint az ATM-ben, ahol annyi marhaságot követtek el a játékidő alatt, hogy már inkább azért rimánkodtunk, hogy minél előbb legyen végük, megérdemlik a halált. Olvasd tovább →

4

Röviden: House At The End of The Street (2012)

Publikálta Koimbra

0hesAz egyik legnépszerűbb indítás a horrorfilmeknél, hogy a különféle szerencsétlenség előtt álló főszereplőket egy teljesen új helyre költöztetik. Ezt tanítják a gyorstalpaló forgatókönyvíró iskolában vagy csak ez a legegyszerűbb módja, hogy elkezdjenek egy történetet? A következő baromi nagy klisé, hogy az új lakhelyen hamar kiderül, hogy a közelben valami rejtélyes és brutális gyilkosság, szörnyűséges eset történt. A House at the end of the Street dettó így indul, anya és lánya (a szebb napokat látott Elizabeth Shue és a szép jövő előtt álló Jennifer Lawrence) beköltözik új házikójukba, szomszédjukban pedig pár évvel ezelőtt gyilkosság történt, egy lány megölte a szüleit, majd nyoma veszett, senki sem tudja mi lehet vele. Csak a fiú élte túl az éjszakát, aki gyorsan össze is ismerkedik Lawrence-szel, megnyerő, sármos, folyamatosan borostás és szomorú szemekkel mered maga elé – szóval a szokásos, viszont a forgatókönyv és a sztori már nem az, erősen átlagon aluli. Miután rendesen lenyelették velünk a kliséket jöhetnek a fordulatok, de sajnos David Loucka író teljesen hülyének nézi a nézőt, azért nem mindent lehet letolni az éhes torkokon. Ideig óráig még valahogy ellenne a klisék és unalom környezetében, de egy bizonyos ponton („szegény árva fiút utáljuk és keménykedünk vele” jelenet) durván erőltetetté és izzadságszagúvá, a rettegni vagy csupán szórakozni vágyó néző idegessé válik. Loucka egyszerűen nem tudott egy valamire való értelmesebb szkriptet kiadni kezei közül, megkockáztatom, hogy eleve „only DVD” kiadásban gondolkodhattak (előtte limitált mozibemutatóval), de Lawrence hirtelen híressé vált. De legalább elmondhatja, hogy van a repertoárjában egy sikeres horror is.

Olvasd tovább →

6

The Collection (2012)

Publikálta Koimbra

0col

Marcus Dunstan és Patrick Melton visszatért! Az úriemberekről nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyszerűen képtelenek abbahagyni egy elkezdett franchise-t és amíg pénzt kapnak addig újabb és újabb folytatásokat készítenek. Nem hiányzott se Piranha remake második felvonása A döghöz sem kellett volna hozzányúlni és sajnos a Fűrész is eljutott addig, hogy már újabb bőrt sem voltak képesek lehúzni arról a bizonyos rókáról, ezért inkább feltrancsírozták. A The Collector eredetileg a Fűrész előzményének indult, azonban a stúdió ebbe nem ment bele, de a duó mégse kukázta az elképzelést és érdekes módon képesek voltak egy élvezhető, sőt mit több, élvezetes macska-egér játékot bemutatni. Abba meg ne menjünk bele, hogy a maszkos jóember hogyan tudta felállítani ravasz csapdáit pár óra alatt. Sejthető volt, hogy ha kell, ha nem a második részt akkor is megkapjuk, a Dunstain-Melton team hozzáállását ismerve jogosan lehetett félni attól, hogy alaposan eltolják. Mit mondjak, végső soron sikerült is. Olvasd tovább →

29

Die Hard – Drágább, mint az életed – Vélemények?

Publikálta Koimbra

Állítólag iszonyatosan rossz a Die Hard újabb része. Személy szerint nem vagyok hajlandó pénzt áldozni rá. Miért? Az első rész méltán érdemelte ki a kultstátuszt és Bruce Willis is kiérdemelte, hogy katapultált az A ligás mozisztárok közé, majd megannyi remek film főszerepét kapta meg. Karácsonykor bármikor elővehető, én is ezt tette legutóbb, a Bűnvadászok előtt VHS-en (!) néztem meg. A második rész ugyan nagyban másolta elődjét, de ugyanolyan élvezetes és izgalmas volt. Számomra (most sokak lelki világába belegázolok) a harmadik már nem Die Hard, csak egy viszonylag jó akciófilm, a negyedik meg aztán végképp eltévesztette a házszámot. Szóval én egyelőre kihagyom, hogy McClane ötödjére adja drágán az életét. Ti láttátok? Mi a véleményetek róla?