6

Zero Dark Thirty – A bin Láden hajsza

ZeroDark_B1_oscar_kicsi

A filmről Koimbra is írt.

Az Osama bin Laden utáni hajtóvadászat két amerikai elnöki ciklus és az egész világ figyelmét lekötötte több, mint egy évtizeden át. Végül azonban egy apró, ám briliáns CIA-ügynökökből álló csoportnak sikerült őt előkerítenie. Küldetésüket természetesen teljes titokban kellett véghezvinniük. S noha az akció számos részlete azóta nyilvánosságra került, a hírszerzési műveletek legfontosabb mozzanatainak többsége – beleértve az említett CIA-csoport központi szerepét – most kerül először a nagy vászonra. Mark Boal és Kathryn Bigelow évek óta egy forgatókönyvön dolgozott, amely az Osama bin Laden elleni hajtóvadászatot mutatta volna be, épp mikor a művük elkészült volna, jött a hír, hogy  a terrorista vezért likvidálták az amerikai erők. A szerzőpáros mindent előröl kezdett és ennek az egy évtizedes hajszának a történetét mutatták be, amely végén bosszút álltak az amerikaiak a démonizált vezéren.

A magyar keresztségben ”nagyon elmésen” A bin Láden-hajsza címet kapta az alkotás. Sokadszor verem a fejem az asztalba a címválasztások hülyeségén, hiszen újfent tojtak arra nagy ívben, hogy a címnek milyen jelentése van. A Zero Dark Thirty egy katonai kifejezés, és éjjel fél egyet jelent, amikor az al-Kaida-vezért likvidáló akció megindult 2011 májusában. Egyszerűen adta magát a ” 30 perccel éjfél után” cím, de hát valaki újfent ”kreatív volt…”

A filmben Osama bin Laden egyébként fel sem tűnik, bár a megöléséhez vezető akciót részletesen mutatják be, az arcát egyáltalán nem lehet látni. Amikor később azonosítja őt a CIA szakértője, akkor sem jelenik meg, csak egy testet látunk.

zero-dark-thirty-2012-pic05

Egyfelől kapunk egy remek krimit, amely nagyszerűen ábrázolja a nyomozást a világ legjobban keresett embere ellen, amelyben dokumentumfilmszerű realizmussal ábrázolják az akciójeleneteket. Ezek a film legjobb pillanatai. Az utolsó 40 percben látott Navy Seal rajtaütés miatt már érdemes megnézni, ezek a kézi kamerás képek egyszerűen zseniálisak.

Képesek vagyunk lélegzetvisszafojtva a karfánkat markolva nézni ezeket a képsorokat. Mark Boal forgatókönyvének a legnagyobb dicsérete, hogy még az irodai jelenetek alatt is képes fenntartani a feszültséget. Hozzászokhattunk már, hogy a kézi kamerás felvételek nem maradhatnak el az akciófilmekben, Greig Fraser operatőr is használja ezt a megoldást. Nagyszerű a film képi világa, egyszerűen valamilyen nyugtalanságot áraszt minden egyes képsor, főleg az arab világban játszódó jelenetekre igaz ez. Ha csak ezen aspektusát nézem, akkor akár egy pattogó geopolitikai thrillerként is tekinthetnénk a Zero Dark Thirty -re, ám több problémáról is beszélnünk kell.

zero-dark-Thirty-30-entertainment-news-Jessica-Chastain-719462581

Bigellow előző filmje egy nagyszerű karaktertanulmány volt, bemutatta ahogy egy ember küszködik a saját démonaival. Jeremy Renner karrierje legjobb alakítását nyújtotta, a Bombák földjén legnagyobb erénye a részletes és kidolgozott karakterábrázolás volt, amelynek itt most nyomát sem látjuk.

Maya egy üres vászon, nem egy élő és sokoldalú karakter, mint pld. Claire Danes a Homeland című sorozatban. (ha már ügynöknőkről beszélünk) Jessica Chasttain karaktere teljesen rideg, minden érzelemtől mentes, egyszerűen unalmas. Az hogy Oscar jelölést kaphatott ezért a szerepért egyszerűen a legnagyobb kritikája az Akadémiának.

Mayában semmi ellenérzés nincs a kínzások láttán, nem látni rajta a félelmet, amikor majdnem meggyilkolják, vagy a megrökönyödést, amikor megtudja mi történt a barátjával. Várnánk valamiféle megkönnyebbülést tőle, amikor végre megpillantja a terroristavezér holtestét de nem, mintha egy robotot látnánk a képernyőn, a főszereplő egy hideg, átlátszó egydimenziós alak.

Ott van az ellenpólus Dan karaktere, aki bevezeti Mayát a vallatás rejtelmeibe, aki gond nélkül pórázon kutyaként sétáltatja az arab foglyot de szabályosan belebetegszik abba, hogy elveszti a majmait, akiket egy ketrecben nevelt. Jason Clarke remek ebben a szerepben, negyed annyit szerepel mint Chastain, de mégis képes igazán átütő alakításra.

1134604 - Zero Dark Thirty

Nem lehet elmenni szó nélkül a film üzenete mellett sem. Egyfelől mélységesen elítélek minden terroristát, de az a kép amit ez a film a kínzásokról, az emberek vallatásáról bemutat mélységesen felháborító. Ez a film egyfajta védőbeszéd, amely legalizálni próbálja ezeket a módszereket. Persze itt adódik a kérdés, hogy vajon elnézhetőek-e ezek a módszerek, ha azzal emberek tucatjait tudjuk megmentik, ám a film még csak fel sem teszi ezt a kérdést. Egyszerűen legalizálja az Abu Ghraib börtönben tapasztalt módszereket.

Egyszerűen egy buta propaganda filmet látunk, amelyben minden amerikai pozitív szereplő, és kis túlzással minden arab gonosz. Az arabok ábrázolása egyszerűn hihetetlen torzra sikeredett. Bigellow egy összetett és fontos témáról készített egy kampányfilmet az USA külpolitikájáról, dicsőíti a női elszántságot egy férfiak uralta világban, és őszintén szólva ez egy felszínes, ostoba megközelítése az adott témának.

waterboarding__span

Ennek ellenére nem tudom azt mondani a filmre, hogy rossz lenne. Képes végig lekötni az embert és képes fenntartani a feszültséget. Egy igazi kémfilmet kapunk, egy sablonoktól mentes krimit, amely mostanában nagyon ritka, így értékelni kell manapság az ilyen filmeket. Épp ezért ennyire dühítő a főszereplő pocsék karakterábrázolása és az említett propaganda, ami miatt azonban 75%-nál többet nem tudok rá adni.

imdb: 7,7

rottentomatoes: 93%

6 komment

  1. Pont erre számítottam ezzel a filmmel kapcsolatban és ezért nem vagyok hajlandó megnézni, pedig a Bombák földjén tetszett! A világ legnagyobb terroristái vadásznak egy nem létező személyre, az olajért és egyéb értekekért folyó harc a terrorizmus köpenye mögé rejtve! Ez a film pedig pont azt a célt szolgálja amit nagyon jól írt a cikk szerzője, ezzel is beletömik az emberek fejében, hogy az arabok terroristák, az amcsik meg megmentik a világot, de mit vártunk ettől a ….. származású rendezőtől.És pont ez miatt is fog tarolni a Lincoln, mert az akadémia nagyrésze feltehetően ….. Bár ez nem von le semmit Daniel Day Lewis érdemeiből , őt zseniális színésznek tartom!

    • nem akarok vitatkozni, de pont az ellenkezője igaz

      gondolj bele, te még azt hajtogatod amit a kommunista diktatúra tömött az emberek fejébe, hogy az imperialisták milyen gonoszak
      pedig a kommunizmus alatt is az egyetlen dolog ami segített túlélni az embereknek azok a nyugatról becsempészett menő cuccok voltak
      (alámondásos filmek :) )

      és bocs, de pl az Usa mentette meg Nyugat-Európát a náciktól,Dél-Koreát Kínától , Kuwaitot Saddamtól, sorolhatnám

      én imádom az USA-t és igenis nagy hősöknek tartom őket, a világ egyik legjobb országa, 20. századi kultúrájuk pedig simán lesöpör mindent, mind irodalmi, mind zenei téren

      mi sajnos el voltunk vágva a nyugattól, a gyúlöletet ellenük pedig a volt komcsi vezetők nevelték az emberekbe, ne hagyd, hogy megtévesszenek…

      na mindegy, hajrá USA :))))

      • akkor lennének csak hősök ha mindezeket ellen szolgáltatás nélkül csinálták volna.

  2. Hát nem tudom, BeniMan, te mit láttál, de szerintem nem a ZDT-t, az biztos.

    Vegyük sorra.
    A kezdősorok gyanúsan ismerősek egy másik kritikából (vagy sajtóanyagból?).
    A címadáson kár füstölögni, engem az alcímben csak az ékezet zavar, amúgy nem nagyon érdekel, hogyan fordítják magyarra a filmcímeket. A ”30 perccel éjfél után” cím Zs-kategóriás thrillert sugall.
    Az egyetlen dolog, amiben egyetértek, hogy a ZDT feszültségteli film, rendkívül nyugtalanító az egész atmoszféra, a párbeszédek, a terek, a beállítások. Az viszont már nem igaz, hogy a filmnek bármiféle egyértelmű “üzenete” lenne, vagy ha van is, épp az ellenkezője annak, amit leírtál: a csillagos-sávos, öntelt, mindenre igazolást adó amerikai patriotizmusnak kb. antitézise az egész, rendkívül kényelmetlenül feszegetve pl. azt, hogy joga van-e egy társadalomnak – mely erkölcsileg ellenségei fölött állónak tartja és hirdeti magát – ugyanazokat a módszereket alkalmaznia, mint az ellenfélnek, hogy győzzön. Magyarul: szabad-e a gyk. demokráciatagadók (arab terroristák) elleni hajsza során sutba dobni a demokratikus vívmányokat (emberi jogok, részrehajlás nélküli jogállam stb.). És pl. a főhős sorsán keresztül azt veti fel, mennyire szörnyű lehet az, hogy a (gerjesztett? mesterségesen előidézett, jogos? jogtalan?) kollektív paranoia igenis tönkreteheti az egyszerű hétköznapokat is.
    Jessica Chastain zseniális. A kezdő kínzásjelenetek során többször ráközelít a kamera az arcára, a mozdulataira, és gyönyörűen látszik, hogy tele van ellenérzésekkel, harcol velük, majd szép fokozatosan elhalványulnak benne (ill. elnyomja őket), hogy apatikusan/cinikusan immár maga vezesse az újabb “fokozott vallatási módszereket.” A teljes lemeztelenedés (“üres vászon”) épp a karakter lényege: egyszerűen ez az élete, ezt csinálja, nincs senkije, nincs hova hazamennie. Ennek a tragikumát csodásan adja vissza Chastain, szánjuk őt, amiért az egyébként megkérdőjelezhető hajsza ilyen emberi ronccsá tette. Az azonosítás után, a felszálló gépben ülve tudatosul benne, mi is történt, és az az utolsó jelenet (nem spoilerezek) mindent elmond erről.
    Az némi túlzás, hogy Jason Clark karaktere belebetegedne az új munkakörbe, én úgy emlékszem, rezignáltan veszi tudomásul, sőt, mintha halványan örülne is annak, hogy irodai munkát kap vallatás helyett.
    A dramaturgia szépen kerüli a nagy, hollywoodias csúcspontokat, a tengernyi dokumentum feldolgozása hitelesíti a nyomozás menetét, s a film nem tesz többet, mint láttat, mégpedig lenyűgöző erővel. Ez szerintem messze több, mint amit bármely poszt-9/11-es amerikai terroristafilm képes volt elérni (pl. Rendition, Green Zone).
    A Hurt Locker is jó volt, de Bigelownak EZÉRT kell(ene) Oscart kapnia. Sajnos a teljesen buta ellenkampány szertefoszlatta a film esélyeit, talán még Chastain reményeit is.

  3. nikodemussal kell hogy egyet értsek,a kritika írója nem tudom,milyen filmet nézett,de nem a ZD30-ról írta a kritikát,az biztos. Még hogy Mayanak nincsen ellenvetése a kínzások ellen? Az elején szabályosan feszeng,kényelmetlenül érzi magát,főleg,amikor bent marad zárt térben egy meztelenre vetkőztetett rabbal,csak aztán rájön ugye,hogy a cél szentesíti az eszközt. Jason Clark karaktere pedig rendesen megkönnyebbül,hogy végre nem kell már embereket kínoznia,és irodába dolgozhat,távol mindentől. A majmok azért voltak fontosak számára,mert az,hogy őket gondozhatta,”szerethette”,az segített neki érző emberi lénynek maradnia a mindennapos kínzások mellett.
    Ez a film nagyon messze van a propaganda filmektől. Ennyi erővel mondhatnánk azt is,hogy a Django elszabadul meg azért rasszista,mert minden fehér karakter (kivéve ugye Waltz karakterét) negatív karakter,a feketék meg többségében pozitív karakterek.
    Amúgy a filmet kb én is 75%-ra értékelem,a Bombák földje nekem is jobban tetszett.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


5 − három =