Ryan Reynolds kedvelheti a tudatátültetős filmeket. Nem is oly rég még az Önkívületben helyezték bele Ben Kingsley memóriáját, most pedig Kevin Costner örökli meg emlékeit. Csak éppen az előbbiben főszereplő volt, és csak a játékidő előrehaladtával lépett be a képbe, most viszont csak az első percekben láthatjuk. És az alkotások közös jellemzője, hogy eléggé felejthetőre sikeredtek.
Egy elhunyt CIA ügynök olyan információkkal rendelkezett, ami különösen fontos. Nem tehetnek mást, mint egy kísérleti stádiumban lévő technológiát alkalmazni. A műtét során a halott emlékeit egy különösen veszélyes bűnöző kapja meg.
Ha Ariel Vromen csak egy másfél órás feszes akciót készített volna, talán-talán egy viszonylag nézhető film született volna. Az elején még olybá tűnt, hogy egy „mindenki aggódva rohangál, néha üt és tüzel-típusú történetről van szó”. Aztán később már leginkább csak Gary Oldman ordibál „ész nélkül”. Megpróbáltak belepasszírozni némi drámát, de Vromen nagyon nem tudott mit kezdeni a családi vonallal, Kevin Costner is inkább tévelyeg. Tommy Lee Jones valószínűleg csak szívességet törlesztett, amikor bevállalta a filmet, Oldmannak sem áll jól szerepe és Scott Adkins sincs hozzászokva az öltönyhöz. A castingosok jöhettek ki a legjobban ebből, hiszen egy ilyen színészgárda nélkül talán DVD-n jött volna csak ki a Beépített tudat. Sajnos a film eléggé félresikerült, akárcsak a szinkron. Legalábbis olyan érzésem van, mintha a szinkronstúdióban az első útba eső embert kérték volna a feladatra (még jó, hogy valamelyik férfi nem női hangon szólal meg).
Olvasd tovább →
FilmDROID 
