Űrdongó (BumbleBee) (12) 120 perc
Könyvajánló – Steve McQueen titka feltárul
„Milliók szerették a filmjeit, de nagyon kevesen ismerik a történetét. (…) Mélyen megindított, amikor Greg Laurie elmesélte nekem, hogyan talált hitet és reményt Steve McQueen élete végén. Mindenki ismeri Steve-et mint amerikai ikont, de kevesen tudnak életének erről a fejezetéről, és én örülök, hogy Greg rávilágított.” (Mel Gibson Oscar-díjas rendező és színész)
„Steve McQueen volt az egyik hősöm kisfiú koromban.” (Franklin Graham)
„Ezt a fajta bizsergést érezzük akkor is, amikor Isten megérinti a szívünket, és kifordít bennünket.” (Ken Mansfield, a Beatles Apple Records volt amerikai menedzsere, producer, szerző)
„Hálás vagyok Gregnek, amiért időt szánt a kutatásra, és arra, hogy megossza a nagy amerikai ikon, Steve McQueen hagyatékát.” (Levi Lusko sikerkönyv-szerző) (Forrás)
Greg Laurie, Marshall Terrill: Steve McQueen – Egy amerikai ikon titka feltárul, Immanuel Alapítvány, 2018, 3750 Ft
InterCom hírlevél
BÚÉK közönségtalálkozó
Ahhoz képest, hogy könnyed és játékos, úgy megy, mint az úthenger. Goda Krisztina – a Csak szex és más semmi rendezője – új vígjátéka, a BÚÉK (már a mozikban), elképesztő siker: a szilveszter éjjelén egy baráti társaság bulijában játszódó, meghökkentő fordulatokkal szórakoztató történetet mindössze egy hét alatt már több mint 50 ezren nézték meg, és az érdeklődés nem csökken – úgy tűnik, szájról szájra terjed, hogy ezt a filmet nem szabad kihagyni: új magyar nézettségi rekord készülődik!
A fokozott nézői érdeklődést jelzi, hogy a film színészei (Bata Éva, Törőcsik Franciska, Szávai Viktória, Lengyel Tamás, Elek Ferenc, Hevér Gábor, Mészáros Béla), rendezője, Goda Krisztina és producerei (Geszti Péter és Zákonyi Tamás) egyre több meghívást kapnak, és a premier után sincs alkalmuk megpihenni. Alig egy héten belül Budapestre, Győrbe, Zalaegerszegre, Debrecenbe és Nyíregyházára kaptak meghívást, hogy a vetítés után beszélgessenek a forgatás részleteiről az alkotókkal. A színészek és az alkotók persze igyekeznek minden meghívásnak eleget tenni: ilyen siker után öröm a nézőkkel találkozni!
Aquaman
írta Minime
Jelentős promóciós tevékenység, számtalan trailer és hosszabb-rövidebb bejátszás után végre egészben is megérkezett a mozikba a Warner/DC legújabb alkotása. Az Aquaman igazából a kevéssé sikeres Igazság Ligája után, mintegy titkos favoritként kellett volna, hogy lázba hozza a nézőket és felvillantson valami olyat, amit a Wonder Woman kivételével utoljára csak a Nolan-féle Batman-trilógia tudott, és a sokak által lesajnált, de azért a nézők számára meggyőző Öngyilkos osztag (Leto kivételével nekem tetszett) produkált. Itt volt az ideje tehát, hogy a DC nagyvonalúan szórakoztató és látványos legyen, lélegzetelállítóan szegezzen a székekbe és váljon kuriózummá. James Wan foglalhatta el a direktori széket és próbálhatta meg a kissé erőltetett és önmaga elvárásaitól is elmaradó franchise helyes útra terelését.
UIP hírlevél
Erről is Spielberg tehet
Az ŰrDongó című film története egy mondatban: kiszolgáltatott, szeretnivaló lény érkezik a Földre az űrből, összebarátkozik egy kamaszlánnyal, és együtt indulnak új kalandok felé. Aki a homlokára csap, és azt mondja, hogy ez akár az E.T. szinopszisa is lehetne, az jól asszociál. A párhuzam nem véletlen, mert az ŰrDongó ötlete is az E.T. alkotójától, Steven Spielbergtől származik. Ezt Travis Knight, az ŰrDongó rendezője árulta el a minap. Az a javaslat, hogy a Transformers-filmek egyik hőse önálló történetet kapjon, a többi stúdiófőnöknek is tetszett, mert a sorozat ugyan milliárdos bevételeket hozott az évek során, többekben megfogalmazódott a gondolat, hogy a Michael Bay neve fémjelezte örökös robbantgatás és zúzás mellett egy kis szív is elkelne a Transformerek történetében.
Spielberg egyébként az összes Transformers-filmnek executive producere volt, és az ŰrDongót is ebben a minőségében jegyzi.
Az elővetítések után az ŰrDongó kritikai fogadtatása több mint pozitív. Az első értékelések szerint ez a legjobb Transformers-film, mert jó ízléssel alakították ki az arányokat: látványos akciók, elmélyült érzelmek, magas színvonalú színészi munka és hangulatos nyolcvanas évekbeli retrófíling tartják ébren a közönség érdeklődését.
(BumbleBee – hazai bemutató: 2018. december 20.)
Röviden: Ragadozó városok / Csuklyások / Ami nem öl meg / Defekt / Megan Leavey
írta Minime
Ragadozó városok (Mortal Engines) – Peter Jackson produceri felügyelete alatt készült gigaprodukció, amelyet Christian Rivers rendező álmodott a mozikba, valamint az alkotáshoz Philip Reeve azonos című regénye alapján a Walsh-Boyens-Jackson triumvirátus kreált szkriptet. A távoli jövőben az apokalipszis maradványai között már csak gépesített városok jelentik a túlélést, amelyek közül a nagyok bekebelezik a kicsiket, és elpusztítva azokat egyre növekednek, miközben útjuk során sáskahadként pusztítják a Föld megmaradt kincseit. London egyike ezen hatalmas monstrumoknak, amelynek ambiciózus és kegyetlen vezetője, Thaddeus Valentine (Hugo Weaving) titokban sötét tervet szövöget és egy martalóc leányzó – Hester Shaw (Hera Hilmar) – merényletének tárgyává is válik. Hester édesanyja halálát tulajdonítja ugyanis a londoni előkelőnek. Eközben Tom (Robert Sheehan), a feltörekvő londoni ifjú akaratlanul is az események középpontjába sodródik, és sorsa végleg összefonódik Hester és Thaddeus végzetével. Valentine ugyanis olyan eszközök birtokába jut, amellyel megváltoztathatatlanul átírná a városok, a világ és a benne élők egész életét. Eközben a városból kidobott menekülő fiatalok kénytelenek számos más veszéllyel is szembenézni, beleértve egy félig ember-félig robot embervadászt, Shrike-ot (Stephen Lang) – akihez Hester személyesen is kötődik –, valamint a prédára vadászó városok ellen szerveződő Ellenállással is sikerül összefutniuk. Eközben pedig titkos tervei megvalósítása közepette Valentine-nak is számot kell vetnie hazugságaival lánya, Katherine (Leila George) irányában. A mozi elképesztően monumentális, ahogyan Peter Jackson rendezései is azok voltak a Tolkien-érából származó művei tekintetében, Rivers sikeres tanítványnak bizonyult tehát. Ugyanakkor a gigantikus látványt nem segítik a színészek kevésbé kiforrott alakításai és a narratíva, valamint az adaptált forgatókönyv logikai bukfencei, hiányosságai és zökkenői sem. Mindenképpen rendhagyó alkotás az idei mozikínálatból, de korántsem annyira jó, mint azt a hype alapján várhatnánk. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy sokban hasonlít a Star Wars: Új Remény történetvezetéséhez és dramaturgiájához, sőt szinte más környezetben, de lemásolja azt. A látvány viszont grandiózus. Értékelés: 70%
Heti bemutatók
Könyvajánló – Vissza a jövőbe képregény
Fluxuskondenzátorokat beizzítani, mert Marty McFly és a Doki visszajönnek a jövőből! Így igaz, ha téged is rabul ejtett valaha az időutazás, vagy csupán maradtak még benned kérdések a trilógiát követően, akkor most ezekre mind választ kaphatsz ebben az új, 152 oldalas, kemény fedeles kiadásban. Az IDW 2015. október 21. indított sorozatához visszatért az eredeti trilógiát megálmodó Bob Gale is, hogy John Barber (Transformers) és Erik Burnham (Ghostbusters) írókkal együttműködve választ adjon olyan kérdésekre, amelyek már a ’80-as évek óta foglalkoztatják a rajongókat. Az első öt füzetet csokorba szedő gyűjteményes kötetben minden kalandot másik rajzoló formált, így a sokszínűség végig garantált. A vizuális csúcsra járatás olyan alkotók kezében van, mint Dan Schoening (Ghostbusters), Brent Schoonover (Batman ’66), Marcelo Ferreira (Angry Birds, Transformers), Erik Evensen (Ghostbusters), és még sokan mások.
Az első kötetben olyan 1,21 gigawatt energiával felvillanyozó történetek lapulnak, melyek elregélik a Doki és Marty első találkozását, Lorraine és George hajszáját Calvin Marty Klein után, Biff juraidőszakbeli kiruccanását, valamint a Doki első jövőbeli vizitjét. És ha mindez nem volna elég, még egy kifejezetten impozáns címlap galériával is találkozhatsz a könyv végén!
A Panel Kalandor kiadó célkitűzése, hogy olyan képregényeket hozzon el a magyar olvasókhoz, melyek bebizonyítják, hogy miért is a képregény a legjobb történetmesélési médium. A Vissza a jövőbe – Elfeledett regék és alternatív idősíkok kizárólag a kiadótól lesz kapható, előrendeléssel, előfizetéssel, mely a [email protected] e-mail címen intézhető. Van facebook oldal is, akit érdekel a könyv, már rendelheti is 3980 Ft-ért, szállítással. (Forrás, Kritika)
Bob Gale, John Barber, Erik Burnham: Vissza a jövőbe – Elfeledett regék és alternatív idősíkok, ford.: Tóth Mátyás, Panel Kalandor, 152 oldal, Pécs, 2018, 3980 Ft
15 éves a Kontroll – Tíz sztori
Metróban, BKV-ellenőrökkel forgatni Magyarországon egy misztikus thrillert? Tiszta őrület volt ez már annak idején is. Antal Nimródot azonban csak a lehetetlen vállalkozások érdeklik, talán ezért is lett instant kultmozi elsőfilmje. November 20-án volt tizenöt éve, hogy bemutatták a Kontrollt. Az évforduló alkalmából jöjjön tíz sztori a film kulisszatitkaiból.
írta Nikodémus
Trailer- és plakátcsokor
Bosszúállók: Végjáték: Stark búcsúzik, Rogers pityereg, Lang kopogtat. Az első mozgókép a jövőre érkező végjátékból.
A Grincs – a kulisszák mögött
Az Illumination és a Universal Pictures nyolcadik animációs filmje A Grincs, amely Theodor Geisel (azaz Dr. Seuss) közkedvelt meseregényének újabb adaptációja. A történet hőse egy cinikus, zsémbes manó, aki elhatározza, hogy ellopja a karácsonyt, de egy kedves kislány hatására eláll szándékától. A vicces, inspiráló és vizuálisan lenyűgöző A Grincs univerzális történetet mesél el a jóindulat megváltó erejéről és az igazi karácsonyi hangulatról. A film eredeti változatában az Oscar-jelölt Benedict Cumberbatch kölcsönzi hangját a Grincsnek, aki Kobak-hegyen magányosan él hűséges kutyájával, Maxszal. Lakhelye egy barlang, amely telis-tele van a kényelmét szolgáló mindenféle fura kütyükkel. Embert csak akkor lát, ha a szomszédos Kifalvába látogat bevásárolni.
Robin „Kingsman” Hood – rendhagyó kritika
írta Minime
A történet, amelyet már jó páran nagyon sokféleképpen vászonra vittek, ezúttal Otto Bathurst debütáló rendezéseként futott be a mozikba. Robin Hood történelmi alapokat sem nélkülöző, népmesei elemekkel tarkított szövevényes históriája, feldolgozottságának tükrében és ennek elképesztő ötletgazdaságában már számos alkotásnak adott táptalajt, amelyek hol így, hol úgy sikerültek. Volt már itt komédiás verzió, drámaibb hangvételű, Oscar-díjakra pályázó alkotás és kőkemény kalandfilm is. Azonban a jelenkor mozirajongóinak igényeihez mindenképpen igazodva kellett egy nagyon cool és újszerű feldolgozás, amely mind játékidőben, mind szereplők tekintetében, mind pedig a sztori történelmi hitelességének és komolyságának szempontjait totálisan elhanyagolva, egyértelműen eléri a fiatalság és az ironikusok ingerküszöbét is.





