FilmDROID
írta Nikodémus
Ha a plakátra nézünk, egyből egy romantikus-kalandos dráma képe dereng fel, a még márciusban itthon is bemutatott A hűséges pedig teljesíti is egy ideig az elvárásokat, aztán egészen másfelé kanyarodik. Michaël R. Roskamtól persze a remek Bikanyak és a míves Piszkos pénz után számíthattunk erre, legújabb mozija valahogy mégsem tud átütő élmény lenni.
86 éves korában elhunyt Milos Forman cseh rendező, akinek a nevéhez olyan kultikus filmek fűződnek, mint a Hair, a Száll a kakukk fészkére vagy Tűz van, babám! Forman egy ideje beteg volt a felesége szerint, és az Egyesült Államokban érte a halál.
Forman a ’60-as években lett nemzetközileg ismert, az Egy szöszi szerelme című film miatt pedig Oscarra is jelölték 1966-ban a legjobb külföldi filmek kategóriájában. A rendező közismerten elnyomásellenes volt, szüleit meggyilkolták Auschwitzban, árvaként nőtt fel, majd a kommunisták elől menekült az Egyesült Államokba egy idő után.
Az Egyesült Államokban már befutott rendező lett, Ken Kesey regényének, a Száll a kakukk fészkéré-nek az adaptációjáért összesen öt Oscart adtak, köztük a legjobb rendezőnek járó díjat. 1985-ben a nyolc Oscart kapó Amadeust rendezte, majd 1997 a Larry Flynt, a provokátor-ért még egyszer jelölték is. A rendező 1975-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, majd négy évvel később megrendezte a Hairt, minden idők egyik legismertebb musicaljét.
Filmezés mellett akadémiai munkát is végzett, a Columbia Egyetemen oktatott, és társelnöke volt az intézmény filmszakának. Harmadik feleségét 1999-ben vette el, akitől fiú ikrei születtek. A két fiú az Andrew és James nevet kapta Andy Kaufman és Jim Carrey után. A választás nem véletlen, hiszen az Ember a holdon című 1999-es filmjében Jim Carrey játszott a főszereplőt a Kaufman életéről szóló filmben.
(Forrás: Index, kép: Michael Loccisano / Getty Images Hungary)
A gorilla és a húsvéti tojás
Húsvéti Tojások korát éljük. A Ready Player One csúcsra járatta a filmbe rejtett titkos meglepetés műfaját: Spielberg legújabb filmjében százával találnak a rajongók bujkáló utalást más filmekre, zenékre és játékokra. De Dwayne Johnson új filmje, a Rampage – Tombolás (Rampage, hazai bemutató: április 12.) sem maradt Húsvéti Tojás nélkül.
A filmben egy hatalmasra nőtt gorilla, farkas és krokodil ostromolja meg Chicagót, és egy vadállatmenhely dolgozója, Dwayne Johnson igyekszik megállítani őket. A film lazán egy 80-as évekbeli kompjúterjátékon alapul, hát ki bukkan fel benne? Természetesen a játék eredeti megalkotója, Brian Colin. És hogy a meglepetés teljes legyen, amit csinál, az is idézet: az eredeti játékban is szerepelt az a Húsvéti Tojás, amelyet a filmesek a kamera előtt újragyártottak. Az eredeti játék elején három ember alakult át szörnnyé: Colinból lett a majom, a feleségéből, Lizzie-ből Lizzie, a kígyó, és a cég vezető programozója, Jeff Neuman lett farkas: most mind a hárman George elől menekülnek.
– Eddig a gyerekeim születése volt életem legnagyobb élménye – nyilatkozta a lelkes játéktervező. – De amióta elhívtak a Rampage – Tombolás forgatására, ők a második helyre szorultak.
A legendás színész, a James Bondot is alakító Roger Moore még tavaly tavasszal, néhány nappal a halála előtt is írta Viszlát… című önéletrajzi könyvét, amelyben visszatekint az életére – a tőle megszokott (ön)iróniával. Visszaemlékezése nosztalgikus, humoros, elbűvölő, és ami a legfontosabb: rendkívül emberi. A könyvben, amelyet Moore saját rajzai illusztrálnak, példátlan őszinteséggel nyílik meg olvasói előtt. Az öregségről és öregedésről szóló elmélkedése élete minden vonatkozását érinti: gyermekkori emlékeit; soha be nem teljesült álmait és terveit; hogyan sikerült (vagy nem) lépést tartania a folyton változó világgal; az öregedés tapasztalatait, a memóriagondokat és örökös küzdelmeit a technológiával; az utazás örömeit (és idegesítő pillanatait); a munkát és a szórakozást. Ezen kívül megismerhetjük családi élete számos rendkívül boldog (és néhány hasonlóképpen szomorú) fejezetét. Olyan történeteket mesél el, amelyeken keresztül megismerhetjük az embert az őt világhírűvé tévő kém álarca mögött. A Viszlát… lapjain Moore vidám, megkapóan szerény és visszafogott stílusban számol be az élet mindennapi örömeiről, és a legváratlanabb pillanatokban elért apró diadalokról.
„Öregedni lehet méltósággal vagy morgolódva. Én kombinálom a kettőt.”
Sir Roger Moore 1927-ben született Londonban. Egy ideig animátor-gyakornokként, majd a szerencsés véletlennek köszönhetően statisztaként dolgozott, ezt követően a Royal Academy of Dramatic Art (RADA) hallgatója lett. Egy év után felfüggesztette tanulmányait, és színházakban kezdett játszani. A kötelező honvédelmi szolgálat után számos színdarabban és tévéműsorban szerepelt. Az 1950-es évek elején Amerikába költözött, ahol előbb az MGM, majd a Warner Brothers stúdióknál dolgozott. Az 1960-as és 1970-es években végül két brit tévésorozat, Az Angyal és a Minden lében két kanál tette széles körben ismertté. 1973-ban alakította először James Bondot az Élni és halni hagyni című filmben, ezután még hat alkalommal bújhatott a 007-es ügynök bőrébe. 1991 óta az UNICEF jószolgálati nagykövete, jótékonysági tevékenysége érdemeként 2003-ban lovagkereszttel jutalmazták. 2017 májusában, kilencvenedik életévében hunyt el. (Forrás)
Roger Moore: Viszlát… – Önéletrajz, Kossuth kiadó, 208 oldal, 2018, 3200 Ft
írta Minime
A popkultúra gigantikus vizuális ikonja.
Steven Spielberg legújabb rendezése, amely a filmmel azonos című Ernest Cline-regény alapján készült, nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint megidézni egy olyan korszak emlékeit, amelyet a nézők nagy része ismerősként üdvözöl saját múltjának részeként, bemutatni egy lehetséges jövő keserű képét, valamint üzenetet küldeni a jelenben önmaguktól vagy mások által kirekesztett virtuális menekültek számára, akik egyelőre kénytelenek beérni egy gigantikus és meseszerű virtuális valóság áldásai és átkai nélkül.
írta Minime
12 katona (12 Strong) – Nikolai Fuglsig háborús drámája Chris Hemsworth-szel a főszerepben az Egyesült Államok legelső reakcióját állítja középpontjába, amelyet az USA az ikertornyok elleni támadásra válaszként adott. A 12 tagú gyors reagálású kommandós egység, az ODA 595 első, 23 napig tartó, afganisztáni bevetésének rövid történetét követhetjük nyomon a filmben. Mitch Nelson (Hemsworth) és csapata önként vállalkozik a bevetésre, amelynek célja kapcsolatot teremteni a tálibok ellen küzdő egyik helyi hadúrral, Abdul Rashid Dostum-mal (Navid Negahban), akit aktívan támogatva egyesíteni kell az afgán Északi Szövetséget, amely a tálibok elleni polgárháború egyik alapköve. Az akció rendkívül veszélyes, hiszen ellenséges vonalak mögött, ismeretlen terepen manőverezve, a járhatatlan hágók és utak miatt többnyire lóháton harcolva kell az amerikai speciális alakulatnak helyt állnia a sokszoros túlerővel szemben. A végső cél pedig nem más, mint Mazar-i Sharif tálibok által megszállt városának és erődjének elfoglalása. A film megtörtént eseményeket dolgoz fel, így az amerikai pátosz megjelenése Fuglsig számára is elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik, ám meglepő módon nem esik át a ló túlsó oldalára. Nelson magasztos hősiessége és hazafisága megkérdőjelezhetetlen, ám túlságosan komolykodó. A mellékszerepekben Michael Shannon, Michael Pena, William Fichtner és Elsa Pataky csupán azt a minimális színészi teljesítményt adja hozzá a filmhez, ami feltétlenül szükséges. Maga a mozi a játékidő ellenére sem túlzsúfolt és erőltetett. Az akciójelenetek a helyükön vannak, látványosak és izgalmasak, különösen a lovas jelenetekre való tekintettel. Az operatőri munka sajnos sokszor elnagyolt és vibráló, ugráló akciószekvenciákat eredményez. Mindezek ellenére és ezekkel együtt a 12 katona egy korrekt akciómozi, amelyben a katonalét egy speciális vetületével találkozhatunk. A történelmi hitelesség nyilván megkérdőjelezhető és a „tájékozódási” logikátlanságok is szembetűnőek, ám a film mégis kellően tempós és izgalmas marad. Értékelés: 70%
Indul a tombolás
– Ez a film tizenhárom éves koromban kezdődött, még Hawaiin, amikor iskolaidőben, egy ócska játékteremben – ahol délután sem lett volna szabad bemennem – álltam a játékautomata előtt, és egymás után dobáltam bele a negyeddollárosokat – a szerelmi vallomás szerdán hangzott el a Rampage – Tombolás (Rampage, hazai bemutató: április 12.) Los Angeles-i premierjén a főszereplőtől, Dwayne Johnson-tól, aki azt is készséggel elismerte, hogy a filmesek számára a játéknak az volt az egyik vonzó tulajdonsága, hogy nem nagyon volt története: három mutáns (óriásgorilla, óriásfarkas, óriáskrokodil) egyszerűen lerombol benne egy nagyvárost. Vagyis ők azt csináltak belőle, amit akartak. Johnsonból például egy vadrezervátum szakértőjét, akinek egy albínó gorilla a legjobb barátja.
A premieren résztvevő sztárok és filmesek már ismerik az előzetes felméréseket: a piackutatások szerint a film Amerikában kb. 35 millió dolláros bevétellel számolhat az első hétvégén, ami éppen megegyezik Dwayne Johnson legutóbbi (szintén vad állatok között játszódó) filmje, a Jumanji – Vár a dzsungel eredményével. Márpedig az a film világszerte összesen több mint 900 millió dollár bevételt hozott. Hamarosan meglátjuk, hogy a Rampage – Tombolás meg tudja-e ismételni azt a sikert.
írta Nikodémus
Két ember figyeli elmélyülten a tájat. A látvány lenyűgöző: hídként magasodik egy kórházépület a szurdokkal ölelt folyó fölé. Természet és civilizáció harmonikus egysége, finom pasztellszínekbe öltöztetve. Gyönyörű, szólal meg a páros egyik tagja, s beszélgetésbe kezdenek. Jobbára efféle, leplezetlenül esztétizáló, statikus beállítású jelenetekből áll a koreai származású Kogonada első nagyjátékfilmje, ám a minimalista fogalmazásmód ezúttal túlmutat önmagán.
Az építészrajongó fiatal lány (Haley Lu Richardson – Egy magányos tinédzser, Széttörve) és a helyi sztárépítész megtört fia (John Cho – Kalandférgek– és Star Trek-filmek) különös utat jár be együtt, miközben a modern építészetéről híres Indiana állambeli Columbus kellemesen kertvárosias utcáit járják. Egyikük kitörni szeretne, de szeretet-kötelékei visszahúzzák, másikuk megpróbál felkészülni a rá váró gyászra. Mi pedig a rendezővel együtt elveszett jelentéseket keresünk: hogy lehet, hogy a modernitás nagy újraértelmező társasjátéka közepette fogódzót és reményt vesztettünk? Képes-e mesélni egy épület a posztmodern melankóliájáról?
(Megjelent: A Szív, 2018. április)
A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. Kánai András Holnap történt című könyve öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást. Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett. A Geekblog recenziója a könyvről itt olvasható. (Forrás)
Kánai András: Holnap történt – Öt sci-fi téma, amely valósággá válhat, HVG Könyvek, 248 oldal, 2017, 3200 Ft
