0

A hűséges (Le Fidèle, 2017)

írta Nikodémus

Ha a plakátra nézünk, egyből egy romantikus-kalandos dráma képe dereng fel, a még márciusban itthon is bemutatott A hűséges pedig teljesíti is egy ideig az elvárásokat, aztán egészen másfelé kanyarodik. Michaël R. Roskamtól persze a remek Bikanyak és a míves Piszkos pénz után számíthattunk erre, legújabb mozija valahogy mégsem tud átütő élmény lenni.

Az első meglepetés nagyjából a film ötödik percében érkezik: Gigi (Matthias Schoenaerts) és Bibi (Adèle Exarchopoulos) egyaránt veszélyes életet él, ám a maszkulinitással hagyományosan párosított autóversenyzést bizony a szemrevaló hölgy műveli. Két, Porschéval megtett versenykör között kedvesen fogadja Gigi heves udvarlását, s gyorsan egymásba gabalyodnak. Adrenalinfüggő párként őszinteséget és spontaneitást ígérnek egymásnak, amit csak egyikük tud megtartani. A végső tragédia elkerülhetetlen, de addig még vár ránk egy kis hullámvasút bankrablással, versenybalesettel, börtönnel, maffiával.

Aki önfeledt száguldozást vár, csalódni fog, mert a cselekmény versenyzős szála hamar háttérbe szorul, hogy előbb egy kettős élet okozta thrillernek, majd egy könnyez(tet)ős melodrámának adja át helyét. Roskam mindvégig ízléses visszafogottsággal filmez, képekben mesél, s hősei tetteinek magyarázatát sokáig ránk hagyja. Nincs baj ezzel, ám a motivációs háttér lassan bomlik ki, s akkor is meglehetősen vázlatos. Értjük, hogy a férfi menekül, a nő pedig lázad, de ez önmagában sajnos kevés. Színészeink kihozzák figurájukból, amit lehet, igyekeznek mindketten, de nehezen birkóznak az elliptikus forgatókönyvvel. Jó ötlet viszont, hogy a thriller-vonal vélt végpontján továbbgördül a történet, s megmutatja a következményeket. Az utolsó félóra azonban úgy halmozza a tragédiákat, hogy önkéntelenül eltávolít az addig is csak hébe-hóba megismert főszereplőinktől. Egyik csapás jön a másik után, Roskam pedig túlhúzza a finálét: csaknem 20-30 perccel hosszabb a film a kelleténél.

A befejezés csöppnyi reményt ad, és a misztikum világába próbálja emelni A hűségest, ám hiába a tisztes korábrázolás, az elegáns stílus és a fölényes rendezés, Gigi és Bibi történetére néhány év távlatából már alig fogunk emlékezni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *