FilmDROID 
Üveg (Glass) (16) 100 perc
Könyvajánló – Dokufilm, tér, hatalom és identitás
A dokumentumfilmes és játékfilmes rendezői módszerek kölcsönhatása nem újdonság, ugyanis az olasz neorealizmustól kezdődően a direct cinemán és a cinéma véritén, a Budapesti Iskolán, a csehszlovák új hullámon és a dán Dogmán keresztül egészen a napjainkban zajló román új hullámig végigvonul a filmtörténeten. A dokumentumfilm a játékfilm lelkiismereteként működik, vagyis amikor az utóbbi eltávolodik a valóságtól, az előző hatására általában létrejön egy realista irányzat, amely visszatéríti a játékfilmet a társadalmi valóság vizsgálatához. A könyvben szereplő elemzések tárgyát azon közép-kelet-európai kortárs fiatal filmrendezők munkamódszerei képezik, akik útkeresésükben, játékfilmjeik kapcsán a dokumentumfilm hagyományainak ideológiai következtetéseire, rendezői habitusaira reflektálnak. (Forrás)
Lakatos Róbert Árpád: Dokumentumfilmes hatások a játékfilmben – Közép-kelet-európai filmes karrierek kezdete az ezredfordulót követő években, Erdélyi múzeum Egyesület, 252 oldal, 2017, 2565 Ft
A tanulmánykötet a magyar film kultúratudományos szempontú újraértelmezésének újabb fejezetét nyitja meg. A téri fordulat kulcsfogalmaira és legfontosabb szerzőire támaszkodva kínál szoros olvasatokat filmekről (Ifjú szívvel, Apacsok, Bibliotheque Pascal, Nyolcker!), életművekről (Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Hajdu Szabolcs), filmes motívumokról (labirintus-motívum, klinikai tekintet, evés-metaforika, utazás-motívum), illetve társadalmi jelenségekről (apa-fiú kapcsolat, paraszti kultúra, homoszexualitás, emigráció). A kötet tanulmányai folytatják az előző, 2013-ban megjelent Zoom konferenciakötetben elkezdett munkát: míg ott a magyar filmben megjelenő testek és az általuk megképződött szubjektivitás-konstrukciók álltak a kutatás homlokterében, a jelen kötet írásai a filmekben létrejövő különböző tereket vizsgálják, szoros összefüggésben a bennük működő hatalmi gyakorlatokkal és identitásstratégiákkal. (Forrás)
Győri Zsolt, Kalmár György (szerk.): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben – Zoom: A kortárs filmtudomány kulcskérdései sorozat 3., Dupress, 208 oldal, 2016, 1995 Ft
InterCom hírlevél
Cooper a bajnok
A Golden Globe-díj átadásának egyik szenzációja az volt, hogy Bradley Cooper Irina Shayk társasában jelent meg. A pár Hollywood legbujkálóbbjai közé tartozik, nagyon ritkán jelennek meg nyilvános eseményen kettesben, és egyéves lányukat, Leát is rejtegetik a kíváncsi világ elől. Most viszont látszott, hogy a szupermodell odavan Cooperért, és nagyon büszke rá. Nem is ok nélkül.
Úgy tűnik, a Csillag születik (A Star is Born, már a mozikban) rendező-főszereplője és Clint Eastwood új filmje, A csempész (The Mule, már a mozikban) egyik főszereplője az éppen most beinduló fesztiválszezonban igen sokszor lesz kénytelen szmokingot húzni. Az már szinte biztosnak látszik, hogy Cooper az Oscar-gálán elénekli Lady Gagá-val a Csillag születik leghíresebb betétdalát, a Shallow-t, az viszont máris tény, hogy a brit Oscaron, a BAFTÁ-n rekordot döntött: a filmjét nyolc díjra jelölték, és ebből öt közvetlenül Bradley Cooper nevéhez kötődik. A díj 72 éves története során nem fordult még elő ilyen: Coopert producerként (legjobb filmért), főszereplőként, rendezőként, forgatókönyvíróként és zeneszerzőként is a legjobbak közé szavazták. Az egy alkalommal legtöbb jelölést szerző rekordját eddig George Clooney tartotta: őt 2005-ben négy kategóriában jelölték (de azt két filmért). A Csillag születik-kel Cooper bebizonyította: ő az új Clooney – és a fesztiválszezon még éppen csak elkezdődött…
UIP hírlevél
Édesanyja védelmezte az Oscar-jelölt sztárt
Kilencéves korától reflektorfényben élt a most 24 éves Saoirse Ronan. Háromszor jelölték Oscarra (Vágy és vezeklés, Brooklyn, Lady Bird), mégsem tette tönkre a hírnév, mint számos hollywoodi sztárpalántát, aki nagyon fiatalon kezdte az ipart. A megfejtés: édesanyja vigyázott rá.
„Nem tudom, mi lett volna velem, ha anyu nincs mellettem – meséli a színésznő a Harper’s Bazaar UK februári számában megjelent interjújában. – Biztos, hogy csomó rossz dolog hatott volna rám, ha anyu nem vigyáz rám annyira.”
A #MeToo-val (a hollywoodi zaklatási botrányok hatására keletkezett tiltakozó és jogvédő mozgalom) kapcsolatban elmondta, hogy neki soha nem volt ilyesfajta rossz élménye. „Tudatában voltam annak, hogy az iparágban vannak emberek, akik visszaélnek a hatalmukkal, galádak és tisztességtelenek. De én soha nem lettem áldozat, amiért anyunak tartozom hálával.”
Az ír színésznőt legközelebb a Két királynő című történelmi drámában láthatjuk. Stuart Máriát alakítja, aki szembeszáll I. Erzsébettel (Margot Robbie) az angol trónért.
(Mary Queen of Scots – hazai bemutató: 2019. január 31.)
A mesének vége?
Mivé lett a gyermekkorunk ártatlan meséit készítő Disney?
Sokunk gyermekkorának kedves emléke a két ünnep közötti „kizökkent idő”: lefekvés helyett éjfélig szabad még játszani, anyu finom sütivel kínál, és a tévében is csupa jó műsor látható. Mary Poppins, A kincses sziget, Bambi vagy Aladdin kalandjai megunhatatlan szórakozást nyújtanak ilyenkor kicsinek-nagynak egyaránt. Talán nosztalgiánk kopott meg kicsit, talán Hollywood lett ridegebb, de úgy érezzük: igazi családi mozik ma már alig készülnek, miközben az iménti klasszikusok gyártója, a Walt Disney-stúdió minden eddiginél nagyobb hadjáratba fogott, hogy elkábítsa érzékeinket.
írta Nikodémus
Heti bemutatók
Megjöttek az idei BAFTA-jelöltek
A Brit Filmakadémia díjait február 10-én fogják átadni, addig is megérkeztek az idei jelöltek. A dobogósok: A kedvenc (12 jelölés), Roma és Csillag születik (7-7 jelölés. Érdekesség, hogy a Fekete Párduc pl. labdába sem rúgott.
Legjobb film
Csuklyások – BlacKkKlansman
Zöld könyv – Útmutató az élethez
A kedvenc
Roma
Csillag születik
Legjobb rendező
Spike Lee (Csuklyások – BlacKkKlansman)
Pawel Pawlikowski (Hidegháború)
Yorgos Lanthimos (A kedvenc)
Alfonso Cuarón (Roma)
Bradley Cooper (Csillag születik)
Legjobb férfi főszereplő
Bradley Cooper (Csillag születik)
Christian Bale (Alelnök / Vice)
Rami Malek (Bohém rapszódia)
Steve Coogan (Stan & Ollie)
Viggo Mortensen (Zöld könyv – Útmutató az élethez)
Legjobb női főszereplő
Glenn Close (The Wife)
Lady Gaga (Csillag születik)
Melissa McCarthy (Megbocsátasz valaha?)
Olivia Colman (A kedvenc)
Viola Davis (Nyughatatlan özvegyek)
Rövidfilm: az Oscar-esélyes Susotázs
Tóth Barnabás Susotázs című rövidfilmje decemberben bekerült az Oscar-esélyesek tízesre szűkített mezőnyébe. Most egy hétig megnézheted online, hogy drukkolhass a jelöltségért.
Tóth Barnabás rövidfilmje sikeres évet tudhat maga mögött: a Friss Húson tartott premier után sorra válogatták be nemzetközi fesztiválok programjába, díjat kapott Erdélyben és beválogatták a Manhattan Short utazó filmfesztivál programjába is – ezen egy hét alatt 350 amerikai moziban vetítették, amivel hivatalosan is bekerült az Oscar-versenybe.
A tíz perces kisfilm történetében két szinkrontolmács (Göttinger Pál és Takács Géza) egy száraz technológiai konferencián azzal szórakoztatja magát, hogy a közönség soraiban ülő, egy szem magyar hallgatónak, egy gyönyörű nőnek (Osvárt Andrea) udvarolni kezdenek a fülhallgatón keresztül. (Film.hu)
Golden Globe-nyertesek
Múlt éjszaka kihirdették a Golden Globe nyerteseit, az újságírók nem hazudtolták meg magukat: vannak meglepetések és papírforma-győzelmek, no meg rengeteg starpower. Íme:
MOZIS NYERTESEK:
Legjobb dráma: Bohém rapszódia
A legjobb vígjáték/musical: Zöld könyv
A legjobb nő főszereplő (dráma): Glenn Close (The Wife)
A legjobb férfi főszereplő (dráma): Rami Malek (Bohém Rapszódia)
A legjobb női főszereplő (vígjáték/musical): Olivia Colman (A kedvenc)
A legjobb férfi főszereplő (vígjáték/musical): Christian Bale (Vice)
A legjobb női mellékszereplő: Regina King (If Beale Street Could Talk)
A legjobb férfi mellékszereplő: Mahershala Ali (Zöld könyv)
A legjobb rendező: Alfonso Cuaron (Roma)
A legjobb idegen nyelvű film: Roma (Mexico)
A legjobb forgatókönyv: Brian Hayes Currie, Peter Farrelly & Nick Vallelonga (Zöld könyv)
A legjobb animációs film: Pókember: Irány a Pókverzum
A legjobb betétdal: Shallow (Csillag születik)
A legjobb filmzene: Az első ember
Röviden: Nyughatatlan özvegyek / A ház, amit Jack épített / Madarak a dobozban / A gyilkos kobold visszatér / Creed II.
írta Minime
Nyughatatlan özvegyek (Widows) – Harry Rawlings (Liam Neeson) és bandája egy 2 milliós rablás során elhaláloznak. Özvegye, Veronica (Viola Davis) azonban kénytelen szembenézni a következményekkel, Jamal Manning (Brian Tyree Henry) és testvére, Jatemme (Daniel Kaluuya) ugyanis megfenyegetik és követelik vissza a pénzüket. Manning ugyanis ebből az összegből szeretne Chicago város tanácsába bekerülni ellenfelével, Jack Mulligan-nel (Colin Farrell) szemben, akit apja, a jelenlegi tanácsnok, Tom (Robert Duvall) is támogat. Veronica megtalálja férje naplóját és abban egy leírást, ami 5 millió dollárhoz juttatná annak végrehajtóját. Egyedül azonban nehézkes lenne belefogni a dologba, így felkeresi férje elhunyt cinkosainak feleségeit: Lindát (Michelle Rodriguez) és Alice-t (Elizabeth Debicki). A negyedik özvegy, Amanda (Carrie Coon) nem csatlakozik a csapathoz, mivel újszülött babáját óvja éppen. Helyette Linda beszervezi babysitterét, Belle-t (Cynthia Erivo) és megkezdődik felkészülésük a rablásra. Steve McQueen (Éhség, A szégyentelen, 12 év rabszolgaság) filmje sokkal inkább dráma és lélektani krimi, mint akciófilm. Az előzetesek alapján ennek ellenkezője volt sejthető. A színészek meglehetősen erős alakításokkal rukkolnak elő, főként Viola Davis és hölgytársai. Farrell és Duvall rutinból megoldják a szerepet, Daniel Kaluuya viszont egészen jól sikerült gonoszt tesz az asztalra. A dialógusok és érzelmi kötődések, illetve ezek hiánya jól ábrázolt és átérezhető. A film tartalmaz néhány fordulatot, és a cselekmény sem teljesen lineáris, ennek ellenére sem mondható pörgősnek a történet. Elsősorban a drámákkal kapcsolatos rajongásukat elfojtani nem tudó nézőknek ajánlott, a szokásos Liam Neeson filmre éhes fanoknak annál kevésbé. A kiváló színészek és erős alakítások ellenére sem átütő. Értékelés: 60%
Heti bemutatók
Könyvajánló – Jávor Pál, aki kétszer halt meg
Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál! Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül. Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni.
De ki is volt valójában Jávor, amikor nem a filmvászonról vagy a színpadról küldte csábos mosolyát? Trianon áldozata, a torz vágyakban élő magyar virtus megtestesítője, irigyelt filmsztár, női szívek elrablója, csélcsap nőcsábász, példás férj, nemzeti hős, aki helytállásával a vészkorszakban kiemelkedett az átlagos magyar sorstörténetből? Aki csak itt, ezen a tájon, a magyar nyelvbe zárt zsigeri tehetségével volt képes életben maradni, kiteljesíteni színészi képességeit. Nincsen számára más hely, legyen az éppen roncsolt demokrácia, tomboló fasizmus vagy kommunista önkényuralom, csakis itt. Magyarországon, magyarok között. (Forrás)
Vajda Pierre: Ripityom – Jávor Pál, aki kétszer halt meg, Athenaeum, 447 oldal, 2018, 3999 Ft