12

Animációs filmek: Gru 2, Turbo, Escape From Planet Earth

Nem ártana egy elemzést írni róla, hogy az animációs filmek hova jutottak. Szomorú is lett volna, ha régen inkább arra figyeltek volna, hogy a varázsszőnyeg minden egyes rojtját külön megcsodálhassuk az Aladdinban vagy tegyük fel, hogy azzal büszkélkedett volna a Disney, hogy az Oroszlánkirályban az animátorok az állatok szőrével milyen csodálatos munkát végeztek. Történet? A pazar képi világ nem elég? Anno még foglalkoztak a sztorival is, illetve az animációs filmek nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is örömteli szórakozás, kikapcsolódás volt. A 2013-as évben egyszerűen pocsék a felhozatal, egyedül az újra a régi minőséget szállító Pixar tudta megugrani a szintet.

gru2A Gru világraszóló sikere és a plafonon a pezsgődugók által keletkezett nyomok kijavítgatása után az Universal kiadta a parancsot: kell egy folytatás, lehetőleg tegnapra. A noszogatásnak meg is lett az eredménye, összehoztak egy totálisan átlagos, félig-meddig ugyan élvezhető, de abszolút ötlettelen új részt. Mit is kezdjen az egykori minyonokkal körülvett gonosztevő, akinek a napjai immáron nem a sötét tervek szövögetésével, hanem a három lány nevelésével telik?

Egy ultratitkos szervezet, az AntiGonosz Liga fejese, Kosülep arra kéri Gru-t, hogy segítsen megtalálni az ellopott kísérleti mutációs szert, mert annak új tulaja nem a jó szolgálatában akarja bevetni. A nyomok egy plázába vezetnek, ki kell deríteni, hogy melyik bolttulaj lehet az emberük. Olvasd tovább

2

The Last Days on Mars

thelastdaysnmars

Hol járunk, mi ez a hely? A Marson? Le kell szögezni, hogy a The Last Days on Mars egy alacsony költségvetésű sci-fi, amire akár még a B kategóriát is rá lehetne sütni. Egyszerűen nem jön át az érzés, hogy a szereplők egy másik bolygón császkálnak. Sokkal elfogadhatóbb lenne, ha esetleg egy sugárfertőzött sivatagban vagy akár valami posztapokaliptikus vidék sivár területen zajlanának az események. Kissé kiábrándító, hiszen ha a Vörös bolygón járunk, akkor legyenek már oly jóságosak hozzánk a filmesek, hogy legalább a látszatot fenntartsák, mutassák, hogy próbálkoznak. És ezzel a legnagyobb problémát le is tudtam, bár ugyanakkor jó lenne tudni, hogy mi lehetett az alkotók szándéka. Szerény büdzséből gazdálkodtak, ezáltal még az is elképzelhető, hogy azt szerették volna, ha eleve lenne némi old school hangulata a sci-fi horrornak. Olvasd tovább

3

Röviden: A nyár királyai (The Kings of Summer)

nyarkiralyaiManapság ha tiniket állítanak a történet középpontjába azonnal beugorhat a szüzesség elvesztése, böfögések, a durva piálások. A függetlenfilmes területen abszolút más a helyzet, hisz nem robog be a forgatásra gyakran egy-egy stúdiómegbízott, hogy a nagyfőnök szerint a közönség akkor fog csak igazán emlékezni erre vagy arra a jelenetre, ha elsütnek benne egy hányós viccet. Nem kell aggódni, ezúttal az efféle dolgok kimaradtak.

A szülők számára talán a legnehezebb korszak, amikor gyermekük tinivé serdül és hatalmas ellenállást tanúsít irántuk. Minden kamasz így vagy úgy lázad(t) ősei ellen és esetleg többen felidézik magukban azokat az időket, amikor a kertben fadarabokból összeeszkábált magának egy kis viskót, ahova a sértődés perceiben visszavonulhat merengeni az élet nagy dolgain. Joe (Nick Robinson) és Patricknek (Gabriel Basso) is elege van az otthoniakból, bevetik magukat a természetbe, hozzájuk csapódik a csodabogár Biaggio (Moises Arias) is. Mindentől és mindenkitől távol élvezik a nyári szabadságot, azt csinálnak, amit csak akarnak, úgy, ahogyan szeretnék. Otthon pedig aggódhatnak, ahogy jól esik. Nem csak ők, de mi is mosolyoghatunk, hiszen a felszabadultság érzése átragadhat ránk, illetve humorból sem spórolnak, Biaggio rajzfilmfigurára hasonlító karakterét bizonyára mindenki éltetni fogja.

A filmről lerí, hogy hatalmas lelkesedéssel készítették, látható és érezhető a rendező lelkesedése, de néhány pontban kissé megbicsaklik. A felnőttek közül néhányan karikatúraszerűek – pl a cinikus Frank vagy éppen a rendőrök – , amelyen további humoros pillanatokat eredményeznek, de ezek a figurák és viselkedésük néhol kilógnak a történetből és a film a problémákhoz is eléggé lazán áll hozzá. A fiúk idilli életébe belerondító lány alakítása sem az igazi, mondhatni semmilyen és a szerelmi háromszög bemutatása-kialakulása sem az igazi. A tanúságot pedig bárki levonhatja saját maga. 70 % Olvasd tovább

6

Machete gyilkol (Machete Kills)

machetegyilkol

Ha a Szupercellánál azt írtam, hogy Sylvester Stallone kicsit elfáradt a retrofaktor erőltetésében, akkor a Machete gyilkol esetében meg kell jegyezni, hogy Robert Rodrigueznek talán egy időre félre kellene tennie az exploitationt. Nem titok, hogy a rendező nagy rajongója a 70-es évek grindhouse filmjeinek, a Terrorbolygó megalkotásánál fejet hajtott egy korszak előtt, amikor a műfaj a virágkorát élte. Hiába szállított le egy kiváló szórakozást, az eredmények láttán mindenki levonhatta a nagy következtetést, hogy az exploitation nem támad fel főnixmadárként, de egy szűk réteg vevő lehet az efféle munkákra. A direktor állítása szerint a Machete főszerepére eleve Danny Trejot képzelte el és már az elejétől kezdve egy trilógiában gondolkodott. Olvasd tovább

22

Szupercella (The Escape Plan)

szupercellaposzter

Nosztalgiázni jó! A tizenévesek is majd átélik egyszer ezt az érzést, de aki már letudott legalább két évtizedet boldogan gondolhat vissza bizonyos dolgokra. Bizony, volt amikor a Gálvölgyi-show az elejétől a végééig vicces volt és egyesek számára talán ismerős, amikor a youtube-on szép sorjában visszahallgatja az eurodance korszakának az előadóit. Örömmel lehet felidézni a 80-as és 90-es évek akciófilmjeit, amikor még igazi keménylegények osztották a gyomrosokat és könnyedén számoltak le kisebb-nagyobb hadseregekkel. Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger egy nemzedék akcióhőse, megbízhatóan szállították a veszett jó, megérdemelten klasszikussá vált filmeket, benyögtek egy rakás idézhető szöveget… és megöregedtek. Olvasd tovább

0

Vakszerencse (Runner Runner)

vakszerencse

A „Vakszerencse” legyen veled!

Hatalmas várakozás előzte meg a Vakszerencse című film premierjét, amely az online póker izgalmas világába vezet minket. Az interneten játszható póker szerelmesei is beülhetnek a moziba, hiszen egy különleges és kiváló alkotásnak mondható ez. Sőt, mi több ez a legelső ilyen egész estés mozi, ami ezt a témát dolgozza fel. Olvasd tovább

5

Halálhegy: A Gyatlov-rejtély (The Dyatlov Pass Incident)

halalhegy

Habár a nagy lehetőség rejlik az ál-dokumentarista stílusban a filmipar ezt nem hajlandó észrevenni. Ha azt hittük, hogy az Ideglelés után dézsából fogják ránk önteni a found footage filmeket némileg tévedtünk, pár évet még várni kellett míg a rendezők kedvet kaptak hozzá. Abszolút nem meglepő, hiszen olcsó, az sem probléma, ha a színészek bénácskák, nem kellenek méregdrága effektek, olykor elég csak néhány homályos folt, hogy rá lehessen fogni, hogy az tulajdonképpen egy veszélyes szörny. Mellesleg szinte bárki hozzáláthat egy efféle produkcióhoz, hiszen a filmesek nagy része gyerekkorában boldogan rohangált fel s alá kamerájával vagy ha járt főiskolára bizonyára akadt olyan feladat, ahol megmutathatta, kiélhette kreativitását. És mivel sokan szívesen emlékeznek vissza ezekre az időkre csoda-e, hogy felmerül bennük a found footage film gondolata? Talán ezért is tűnik a legtöbb próbálkozás amatőrnek és ragadt le a DVD kategóriában. Néhány fecske nem csinál nyarat, születhet egy-két jobb „talált film” (Cloverfield, REC), de a műfaj megítélése nem fog változni. Olvasd tovább

4

Itt a vége (This is the End)

ittavege

Egyeseknek a munka egyben élvezet is. Adam Sandler évek óta szórakoztatja (mostanában inkább) saját magát, rájött, hogy elég ha baráti körét összetereli, olykor elindítja Dennis Dugannal a kamerát és a felvett anyagot összevágva beküldi a mozikba. De gondoljunk csak Tim Burtonre, akinek új terveinél automatikusan szóba jön Johnny Depp és neje, Helena Bonham Carter. Jó hangulatú forgatás, dől a pénz, mi kell még? A kritikusok meg bekaphatják.

Seth Rogen is csak nagy néha tér le a biztonságos útról, rájöhetett már, hogy nem igazán éri meg, ha más területen próbálkozik, talán maga sem tudja, hogy mi vitte rá a Zöld Darázs elkészítésére (mert benne volt a nevében a zöld?). Még szerencse, hogy rengeteg haverja akad, akikkel mindig el tud sütni (vagy pöfékelni?) egy füves poént. Olvasd tovább

9

jOBS

írta Nikodémus

2013-10-jobs-01

Az az igazság, hogy még Ashton Kutcher a legjobb ebben az egészben. Megformáltja, Steve Jobs viszont ordítozva küldené el a búsba az összes alkotót, Joshua Michael Stern jOBS című filmje ugyanis se nem jó, se nem rossz, egyszerűen csak érdektelen. S ezt a mániákus Apple-vezér mindennél jobban utálta.

Olvasd tovább

3

Röviden: Pokoli egyezség, Csontváros, Penthouse North

pokoliegyezsegAzt hiszem, hogy a western-akciófilm angol címe egyben Mickey Rourke-hoz is köthető, egyértelműen tanúbizonyságot adott róla, hogy magasról tesz arra, hogy minőségi produkciót vállaljon be, nyugodtan lehetne egy sírkövet állítani karrierjének, amely afféle „könyvjelző” is lehetne, hogy 2013-ban mihez adta a nevét. A színész magát a Pokol Urát játssza, akinek kedvenc területe a vadnyugat, hisz az tömve van mindenféle zsivánnyal és gyakran érkezik onnan kínozhatnivaló anyag. Danny Trejo egy törvényenkívüli bagázs tagja, van itt vonatrabló, gyújtogató, kalandor, szélhámos és marhatolvaj is. Szóval elég változatos a csapat és egyiküktől sem áll távol a gyilkolászás. Trejonak némi vitája támad az egyikükkel, így gyorsan a túlvilágra kerül, ahol Luciferrel egyezséget köt: 24 órát kap, hogy levadássza egykori társait. Egy nap, nem több és mindegyikkel neki kell végeznie. Roel Reiné rendező képes nézhetetlen filmet is készíteni, de ha épp elkapja a ritmust, akkor tud egészen korrekt munkát is végezni a B kategórián belül. Ezúttal összeszedte magát, de mondhatnám úgy is, hogy másolja a nagyokat. Beállításaival, jeleneteivel próbálja a nagyobb költségvetésű filmeket utánozni és nem bukik el igyekezetében. Senki ne várjon csodát, a Pokoli egyezség nem egy kiemelkedő darab, de legalább korrekt módon összerakott bosszúmozi és Dina Meyernek is jól áll a vadnyugati gúnya. Olvasd tovább

0

A háború császára (Emperor)

haborucsaszara

A történelemkönyv lapjairól tudjuk, hogy a II. világháborúban ledobták a két atomot, nem sokra rá Japán kapitulált, ám a császár érdekes módon tovább irányíthatta népét egészen haláláig. Talán néhány embert érdekelhet, hogy miért nem vonták felelősségre az ország első emberét. Peter Webber filmjében azt vizsgálja, hogy mi történt, miután a kamikaze pilóták eltűntek a kék égről és a távol-keleti szigetvilág végre letette a fegyvert. Nem állítható, hogy okosabbak leszünk, de azt sem lehet tényként kezelni, hogy semmit sem tudunk meg.

Douglas McArthur (Tommy Lee Jones) fülét rágják a szövetségek, a washingtoni nagykutyák a nyakában lihegnek. Rábízzák, hogy vizsgálja meg, hogy Hirohito császárt felelősségre lehet-e vonni háborús bűnökért. A tábornok egyik emberét, a helyi kultúrát és szokásokat ismerő Fellers altábornagyot (Matthew Fox) kéreti be magához: 10 napja van, hogy utánajárjon a részleteknek, majd azt ő láttamozza, jóváhagyja és továbbküldi a fejeseknek. Olvasd tovább