13

Végjáték (Ender’s Game)

vegjatek

Hatalmas elismerés, ha egy regénynek Hugo vagy Nebula-díjat adnak. Nem szokták ponyváknak osztogatni, a komolyabb, művészi értékkel bíró könyvek kapják. A Végjáték megjelenése óta számos pozitív kritikát kapott és rengeteg „Legjobb…” listán szerepel előkelő helyen. Orson Scott Card műve klasszikusnak örvend és 1985-ös megjelenése óta mit sem vesztett népszerűségéből. Nem olvastam a könyvet, de biztosra veszem, hogy Card egy alaposan kidolgozott, részletesen leírt jövőt mutatott be és a felsorakoztatott karakterek sem papírmasé figurák voltak.

A filmverzió régóta a levegőben lóg, manapság eléggé divatossá vált, hogy egy drámákon edződött rendezőt kérnek fel nagyobb költségvetésű produkciók ledirigálására. Mit sem számít, ha egy eseménydúsabb jelenetnél a fejét vakargatja vagy lövése sincs, hogy az effektek miképp nézzenek ki. Foglalkozzon szépen a történettel, a szereplőkkel, jellemfejlődéssel és egyéb más fontos dolgokkal, a többit meg megoldják a tapasztalt trükkmesterek és az akciók terén jártas segédrendező. A Wolverine-t a piszok producerek miatt még nem lehetett Hood számlájára írni, de a Végjáték után fontolóra kellene vennie, hogy ismét a szűkebb büdzsével bíró drámákkal foglalkozzon.

Nem, nem lett rossz sci-fi, de ezek alapján nehéz elképzelni, hogy a regény miért is lett klasszikus. Különlegesnek nem nevezhető, de fogyasztható „vágjunk vissza az idegeneknek, de durván ám, ám előbb kell egy terv” történettel. Jó néhány karakter csak úgy lóg a levegőben, a túlnépesedett Földet, a jövőt is illett volna jobban bemutatni. De pénz beszél, kutya ugat, azaz ha adok valamire 110 millió dollárt, akkor inkább legyen látványos alkotás és ne egy 3 órás művészi értékekkel tele film. Így csak az látszik, hogy a regény fontosabb elemeit megpróbálták beleszuszakolni a produkcióba úgy, hogy arra esetleg a Card-rajongók is felfigyeljenek (tehát: behúzzák a pipát képzeletbeli listájukon) és a könyvet nem ismerők ne akadjanak fenn rajta.

 

Egy idegen faj majdnem leigázta a bolygónkat, de egy bátor katona önfeláldozásának hála az emberek megmenekültek a végső pusztulástól. A felsőbb vezetés a videójátékokon edződött, meglepő, stratégiailag okos döntéseket hozó, gyors észjárású fiatalokat szervez be, úgy gondolják, hogy csakis bennük van meg az a bizonyos plusz, ami elegendő lesz ahhoz, hogy visszavágjanak a hangyoknak nevezett űrlényekben. Ender (Asa Butterfield) is a kiválasztottak közé kerül, hatékony elképzelései és meglátásai révén gyorsan nagy népszerűségre tesz szert a tisztek között.

A szereplőkre kevés figyelmet fordítanak, papírmasé figurák mind egy szálig. Ránézésre meg lehet mondani, hogy ki vagy melyik karakterből lesz pozitív figura és melyiküket kellene utálni. A felmerülő miértekre és morális kérdésekre jobb esetben egy félmondatos választ vagy utalást kapunk, de a szereplők érzelmeinek a kivesézésére szintén kevés figyelmet fordítanak. Némileg felszisszenhetünk, amikor megpendítik, hogy esetleg kapunk egy romantikus szálat is, de örvendetes, hogy Butterfieldet és Hailee Steinfeldet nem boronálják össze.

 

Igazság szerint a 114 perces filmben Ender különösebb megerőltetés nélkül halad előre. Gyakorlatilag az utolsó csatáig szinte könnyedén megoldja az elé gördített feladatokat és legalább nem kell hosszú perceket várni arra, hogy történjen vele valami. Érdekes látni, hogy a vézna Enderben mennyire buzog a tettvágy, a bizonyítani akarás és többször vissza kell fognia magát. De könnyedén elhihető róla, hogy ő egy számító zseni, aki képes áldozatokkal járó döntéseket hozni. Ám valós, éles helyzetben is erre az elhatározásra jutna? Talán ez a film legfontosabb kérdése, amire pár másodpercnél több időt fordítottak.

A Végjátékhoz jó színészeket szedtek össze, akik láthatóan nem unatkoznak Bruce Willis üzemmódban a forgatáson a zöld vászon előtt, hozták a vártakat. A film sajnos csak egy nézhető sci-fi, nem szabad nagy elvárásokkal jegyet váltani rá.

imdb: 7,2

rottentomatoes: 59 %

Előállítási költség: 110 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 47 millió dollár
Eddigi összbevétel: 57 millió dollár

 

13 komment

  1. Nagyjából egyetértek a leírtakkal.

    Sajnos kaptunk egy x+1-ik látványos sci-fi-t. Hatalmas potenciál lett volna az egészben, de sikerült egy közepes történetet faragni a jó alapanyagból.
    Ezen kivül, ugyan az történt, mint a Watchmen mozi változatánál. Abban van pár jelenet, ami kivül állóknak úgy tünik, lóg a levegőben, míg aki ismerte a képregényt el tudta helyezni.

    Itt is hasonló, van pár jelent, amit a könyv ismerete nélkül nem lehet értelmezni.
    Szvsz nem feltétlenül egy 3 órás filmet kellett volna készíteni (pedig de jó is lett volna), de egy plusz 20-30 perccel többet kellett volna rászánni, és már is érthetőbb és ütősebb lehetett volna. És pont olyan elemek hiányoznak, amikhez nem cgi, meg kétszeres költségvetés kellett volna, hanem simán csak a szereplők és egy kamera (kis túlzással).

    ******************************************************
    SPOILER
    ******************************************************

    Nem lett kibontva Ender és nővére kapcsolata, hogy miért is fontos. Így kb lóg a levegőben, hogy miért is a nővére kellett, hogy rábeszélje a maradásra.
    Jó lett volna látni, hogy a testvérei kik is valójában, mert a regényekben központi szerepet játszanak.
    Ender és csapata kapcsolata. Hihetetlenül gyorsan befogadták a filmben, kb semmi fejlődés.

    ***************************************
    DUPLA NAGY SPOILER
    *****************************************
    TÉNYLEG NE OLVASS TOVÁBB HA NEM ISMERED ÉS NEM LÁTTAD
    ****************************************************

    A vége csavar.
    A filmbeli csavar nem üt, sőt egy “Meh” érzést váltott ki bennem.
    Mi abban a pláne, hogy elpusztult a hangyák bolygója?(Mármint miközben nézi valaki a filmet.) Miért is kéne Ender-nek emiatt sírnia vagy megütközni?
    Csak úgy az utolsó 5 perceben gyorsan Ender nem csak együtt érez a hangyákkal, de megigéri, hogy új hazát keres nekik. Ez kb egy WTF. Se előzménye, se felépítve, semmi. Kiváncsi lennék rá, hogy aki nem olvasta a könyvet, annak hogy esett a csavar és Ender összeomlása, majd elhatározása.

    Jó lett volna ha be merik vállalni a könyv végét. Ahol konkrétan a barátait küldi a halálba és csak a győzelem végén mondják el neki, hogy az nem szimuláció volt. Igaz, ahhoz többet kellett volna foglalkozni az emberi kapcsolatokkal, jobban ki kellett volna bontani a viszonyokat és hogy miért is akkora zseni Ender.

  2. Számomra is az év legnagyobb csalódása. A könyv nagy rajongója vagyok, de olyannal néztem együtt, aki még nem olvasta, és neki is egy sci-fi a sokból. Ez a történet megérdemelt volna egy régi Star Wars trilógia, Gyűrűk Ura trilógia, vagy (és értsd jól) Keresztapa trilógia minőségű adaptálást.
    Gavin Hood, a második nagy kedvencem kúrod el, kérlek ne rendezz több ilyen filmet!!!

    • Ez még hagyján, de én olvastam olyan kritikát filmes blogon, ahol a szerző leírta, hogy nem olvasta a könyvet, és a film megtekintése után képest volt a Végjátékot ifjúsági regénynek kategorizálni. NA EZ A GÁZ!

  3. A Csillagközi inváziót szerettem volna felhozni. Elvileg Verheoven tökéletesen adta át a könyv által leírtakat, de ugyanakkor überjó akciójelenetekkel is megpakolta filmjét, mégis csalódást okozó bevételt produkált.

    • A Starhip Troopers nem jó példa, szinte semmi köze egymáshoz a filmnek és a könyvnek. Csak az alapötlet ugyanaz, meg pár momentum, a sztori és a karakterek teljesen mások. A könyvben pl. több féle idegen is van. Militarista mind a kettő ezerrel, az mondjuk igaz.
      A Végjáték ehhez képest 80-90%-ban ugyanaz, csak kilúgozva, leegyszerűsítve.

  4. Na akkor én is.
    Valahogy én nem csalódtam akkorát ebben a filmben a könyv ismerőjeként. Talán azért, mert nem friss volt a könyvélmény, így nem azzal töltöttem az egész filmet, hogy hasonlítgassam a kettőt, de mégis elégre emlékeztem, hogy ki tudjam tölteni a hiányzó részeket. Valahol már előre lemondtam erről a filmről egyébként is, talán ezért se volt akkora a sokk. Na meg ezen a téren edzésben tart Hollywood, az utóbbi években szinte semmi se volt, ami hozta volna az elvárásaimat.
    A film bizonyos szempontból meglepően szolgain követi a könyvet, ugyanakkor rengeteg minden le lett egyszerűsítve sőt ki is maradt, ami kellett volna a hitelesebb kifejtéshez. Ezek egy része persze érthető, nem fért bele az időbe. Igazából a könyvet egy kb. 5 órás minisorozatban lehetett volna csak jól elmesélni, ma már a technika is ott tart, hogy meg lehetett volna oldani. Vannak részek, amik hiánya bocsánatos bűn, pl. Ender testvéreinek a szála, a fő sztori szempontjából lényegtelen. Az gáz viszont, hogy Ender kiképzése össze lett csapva pár hétben, mikor a könyvben ez három évig tart. A manipulálás és taktikázás, a fejlődés folyamata nagyon gyér így. Az eredeti mellett legalábbis. Ami viszont a leginkább gyomorforgatóbb az az INNENTŐL SPOILER, hogy kihagyták a filmből azt, sőt szándékosan átírták, hogy a két gyerek, akiket Ender fizikailag bántalmaz, belehal a sérüléseibe. Ultra gáz, hogy ezt nem merték felvállalni, hisz pont ez okozza a törést Enderben, ami miatt ott akarja hagyni az egészet, mikor megtudja. Emiatt ez a rész filmben sehol nincs a könyv drámájához képest. SPOILER VÉGE A történet vége is elnagyolt lett, a könyv még 30 oldalon keresztül taglalja Ender utóéletét a fő események után, itt is éveket sűrítettek bele kb. tíz percbe, és egy helyszínbe. Mondjuk ha meg kjifejtik, az olyan lett volna, mint a A király visszatér vége, ami sose akart befejeződni.
    Összességében én adok rá egy 70%-ot. Nagyon messze van a tökéletestől az biztos, és a könyv is herélve lett erősen. Ugyanakkor barátnőmmel megnéztük a Thort is, és szerinte (nem szereti a sci-fit, Card nevét nem is hallotta sose) a Végjáték 50-szer értelmesebb film volt, mint a Thor. És ha belegondolunk, tényleg az. Azt hiszem itt is igaz a “vakok között as félszemű a császár” mondás. Ma már nem lehet igazi minőséget elvárni Hollywoodtól.

  5. Pótoltam. Nem menti meg a “sci-fi éve” felhozatalt, de egész korrekt. Viszont a regény ismerete nélkül is végig azt éreztem, hogy valami sokkal intenzívebbet, megrendítőbbet is ki lehetett volna hozni a sztoriból. A Dramaturgia itt-ott recseg-ropog, a morális dilemmák néhol elsikkadnak, és a végén lévő csavar sem üt akkorát, mint kéne. Valahol a Feledés szintjén van nálam (egy jó ötlet, felemás kivitelezés).

  6. Na de uraim és hölgyeim. Előszőr is. Nem olvastam a könyvet, de megnéztem a filmet és lekötött. Emlékezni fogok rá, maradandó szerintem.
    Ugyanakkor.
    Sorolják már fel a fanyalgók az általuk kedvelt tökéletes alkotásokat. Annyira érdekelne, hogy mik azok a tökéletes sci-fik amikről ha láttam nem tudtam, hogy azok, vagy lehet még nem is láttam. Én Star Wars-on meg Alien-en nevelkedtem, meg anno A hármas számú űrbázis maradandó élmény volt (pedig mai szemmel elég “B” movie).
    Kérlek írjátok le, hogy milyen filmek vannak amit senki nem kritizált, csak elismerően.

    Köszi.

  7. Eleve Ender’s—->Végjáték…magyar fordítók megint alkottak…amúgy meg nagyon unalmas, a sráccal nem lehetett szimpatizálni. Kingsley kicsit feldobta de jobb lett volna kicsit átformálni és nem gyerekfilmnek megcsinálni.

  8. Ez egy jó film. Akinek a lelke túl “művészi” ehhez, az nézze az Éjjel nappal Butapestet. Pont az való neki…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *