cikk

15

Mi a kedvenc időhurkos filmed?

Publikálta Koimbra

elnihalniujra

Élni, halni, újra.

Mi egy héttel hamarabb ülhettünk be A holnap határa sci-fi akcióra, mint az amerikaiak. Tom Cruise időhurokba kerül, sokszor átélheti az invázió napját. Megéri a mozijegy árát. Nos, nem túl sok témába vágó film létezik, és ezek közül is nehéz összeválogatni néhány említésre méltó, időhurok-darabot és hogy összeálljon egy valamirevaló lista úgymond kissé megengedőbbnek kell lennie (vagyis én az voltam!). Nektek mi a kedvencetek?

triangleNem nevezhető igazán emlékezetesnek, de a Háromszög a korrekt kategóriába sorolható. Jesst (Melissa George) meghívják egy kis hajókázására, a nyílt vízen azonban különös vihar tör rájuk, aminek a végén a kis csapat a felborult yachton várja a segítséget. Feltűnik egy hatalmas óceánjáró, amire sikeresen felkapaszkodnak, ám a fedélzet teljesen kihaltnak tűnik. Aztán elkezdődnek a fura dolgok, Jess elszakad néhány percre a többiektől, majd amikor újra összefut velük, ellenségesen viselkednek vele, gyilkos látnak a nőben, aki értetlenül pislog, később azonban minden benne megfogalmazódott kérdésre választ kap. Beindulnak az események elég hamar, de biztossá válik, különös jelenségnek semmi köze a Bermuda-háromszöghöz. A Triangle a yacht neve, a nagy hajó pedig az Aeolus, ami az ősi görög történetek ismerőinek lehet beszédes. Olvasd tovább →

3

A Flash Gordonról

Publikálta Koimbra

flashgordon1A hétvégén mutatták be Amerikában Seth MacFarlane újabb mozifilmjét. Műveiben rengeteg a popkultúrára való utalás, emlékezzünk csak, hogy a Tedben maga Flash Gordon, azaz Sam Jones is felbukkant. A Hogyan rohanj a veszTED-be western vígjátékában elvileg Brown doki fog vendégszerepelni, de én most leragadok a Flash Gordon mozifilmnél.

Az 1980-as alkotásba temérdek pénzt öltek, több ismert színész szerződtették és az 1971-es Get Carter rendezőjét, Mike Hodges-t nyerték meg a filmhez. Ám amikor bemutatták a kritika nem lelkesedett igazán érte és a nézők is távol maradtak.

George Lucas jóval a Star Wars előtt jelentkezett be Dino de Laurentiis-nél, mivel a producernél voltak a 30-as években nagy sikernek örvendő képregényhős jogai. Ám az ifjú titánt kitessékelték az ajtó, aki erre megalkotta a saját űrkalandját. A világraszóló siker hallatán felkapta a fejét de Laurentiis is, úgy érezte, hogy itt az idő, hogy Gordon is fellépdelhessen a vásznakra. Olvasd tovább →

2

No (2012)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-06-no-1

Dél-Amerikában, a kólamámoros 80-as évek végén járunk: a mikrosütő kuriózum, a bőrdzseki menő, a tévét, újságot pedig a jóságos elnök vég nélküli dicsérete tölti ki. Chilében Pinochet emberarcúnak hazudott diktatúrája tombol, ám a tízezreket eltüntető, és százezreket rettegésben tartó rezsim nemzetközi nyomásra kénytelen népszavazást kiírni a kedves vezető mandátumának újbóli meghosszabbításáról. A rendszer tehát résnyire kinyitja az ajtót, az ellenzék pedig heves vitába kezd, mi is legyen a követendő stratégia.

Olvasd tovább →

0

A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt – interjúk

Publikálta Koimbra

Az ADS Service Kft küldte A százéves ember rendezőjével és főszereplőjével készített interjút.

INTERJÚ FELIX HERNGREN RENDEZŐVEL

0fhMilyen érzés volt egy ilyen sikeres könyvből filmadaptációt készíteni?

Mindig nehéz egy könyvből filmet készíteni, de nem tudtam ellenállni „A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt” című remekműnek. Egy kellemes, csavarokkal teli történet, remek szereplőkkel és nagyszerű szituációs komédiával. Tudom, hogy nagyok az elvárások a filmmel szemben, és ez persze meg is nehezíti a dolgomat, de inkább forgatok egy nagy elvárásokkal teli jó történetet, mint egy elvárások nélküli kevésbé kedvelt filmet.

Mi volt az elképzelésed a színészekkel kapcsolatban?

Azt akartam, hogy egy olyan színész alakítsa Allant, aki hitelesen tudja nyújtani a karaktert különböző életkorokban. Amikor a könyv felénél jártam, Robert Gustafssonra gondoltam. Számomra ő az egyedüli, aki hitelesen és kellő humorral tudja eljátszani a szerepet. Amikor 2012 telén kipróbáltuk, úgy éreztem, hogy jó döntésnek bizonyult. Emellett szeretem az erős karaktereket és a jó színészeket. Remélem, hogy ezt majd tükrözi a film is.

Mi a víziód a filmmel kapcsolatban?

Allan Karlsson azt teszi, amit nekünk, nyugatiaknak tennünk kellene. Nem kell a jövő miatt aggódni, a megérzéseinkre kell hagyatkoznunk, nem pedig a tegnap hibáin rágódnunk. Ha a nézők egy részének eljut ez a szívéhez, annak már nagyon örülni fogok. Olvasd tovább →

8

Jack Ryan: Árnyékügynök (Jack Ryan: Shadow Recruit)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-05-jack-ryan-1

Nem tudom, volt-e valaha drámai mélysége a Jack Ryan-sorozatnak. A CIA-elemzőből lett titkosügynök kalandjainak legújabb installációját figyelve ugyanis nem látok mást, mint egy simára polírozott hollywoodi tömegterméket, melybe szív és lélek nem nagyon szorult. Attrakció és piackutatás-optimalizált lamúr meg akciózás annál inkább, de ezzel alig vagyunk kisegítve. A Jack Ryan: Árnyékügynökkel Kenneth Branagh rövid időn belül második művészi fiaskóját hozta össze.

Persze maga a film nem élvezhetetlen: a tempó észvesztő, az akciók virtuózak, a karakterábrázolás pedig amolyan látványpékséges: felületesen nézve szép és csillogó, közelebbről megvizsgálva viszont gyorsan szétmállik. Leginkább főhősünk sínyli meg ezt a slendriánságot, aki lelkesen asszisztál a producerek vezényelte, mindenféle drámai súlyt nélkülöző eredettörténethez, hiszen mire kettőt pislantunk, zöldfülű kiskatonából máris megtört, ám annál elszántabb főszereplő válik. Ja, és még a szerelmi szál is elindul. No meg a világméretű konspiráció. Valamiféle rebootként szeretné tehát eladni magát a film, de a lecke felmondása se nem alapos, se nem elegáns.

Olvasd tovább →

3

A tökéletes beállítás

Publikálta Koimbra

Találkoztatok már a OnePerfectShot twitter oldallal?

Illetve inkább így kezdeném: Előfordult, hogy egy film alatt vagy után annyira megragadt benned egy képkocka, hogy sokszor gondoltál rá? Úgy érezted, hogy tökéletes beállítást láthattál? Nos, Geoff Todd is sok-sok emlékezetes képkockával találkozott. Ezért hozta létre az emlegetett twittert, hogy meg lehessen mutatni melyek  a lenyűgöző, csodálatos, remek beállítások. A válogatás nem csak a modern vagy pár évvel ezelőtt készült filmekből, hanem több évtizeddel ezelőtt készült művekből is szemezget.

 

Olvasd tovább →

2

A futurológiai kongresszus (The Congress, 2013)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-05-the-congress-1

Tudom, elképesztő már a felvetés is, mégis leírom: A futurológiai kongresszus valamiképpen az idén épp 35 éves, mégis múlhatatlan érvényű Sztalker rokona. S hogy minden tanult filmesztétát végleg kiakasszak, meg is indoklom, miért: annak ellenére, hogy egy egészen más korban, más szemléletben és más közeg számára készült, Ari Folman második nagyjátékfilmje ugyanolyan inspiráló sokértelműséggel, mégis eszméltető tisztasággal beszél az ember kilétéről, mint Tarkovszkij halhatatlan klasszikusa. S ez a teljesítmény – mindazzal együtt, hogy A futurológiai kongresszus amúgy nem sikerült hibátlanra – egészen döbbenetes.

Döbbenetes, mégpedig első sorban azért, mert az a típusú mozgóképes filozofálás, amit az orosz mester művelt jellemzi, mostanra már enyhén szólva is kiment a divatból. Gyorsfogyasztott kaják, élmények és identitások idején egyszerűen képtelenek vagyunk leállni és elgondolkodni, s amellett, hogy Folman filmje egyébként épp ezt a kérdést is feszegeti, legnagyobb erénye, hogy amúgy kétségtelenül látványos filmnyelvi attrakciói mögött őszintén érző szív és bátran rádkérdező értelem lapul.

Olvasd tovább →

4

Godzilla vs. The Gryphon: Ilyen lett volna a Jan de Bont-féle Godzilla

Publikálta Koimbra

godzillaHamarosan bedübörög a mozikba Godzilla, ennek apropóján essen szó egy régebbi tervezetről. Terry Rossio és Ted Eliott a 90-es évek elején írta a Godzilla vs The Gryphon forgatókönyvét, amely felkeltette Jan de Bont érdeklődését. A holland filmes volt az operatőre az Elemi ösztönnek, a Halálos fegyver 3-nak illetve az Egyenesen át sci-fi drámának és rendezői bemutatkozását, a Féktelenül akciófilmet is elégedettség övezte. De Bont ki is nézte magának a Rossio-ék szkriptjét, ám a TriStar nem volt hajlandó 130 millió dollárt adni a produkcióra. Ekkor lépett a fedélzetre Roland Emmerich és Dean Devlin, hozták saját elképzelésüket is, amellyel már jobban ki volt békülve a stúdió.

Balra a Stan Winston által készített design-t láthatjátok. De nézzük az eredeti elképzelés történetét: Valahol Alaszka jeges vizein egy hajó megpróbál felkutatni egy reaktormagot, amelyet a hidegháborúbú alatt hagytak itt az oroszok. Valami balul sül el és egy hatalmas robbanás következtében megsemmisül a hajó. Egy hasadék nyílik, amelyen keresztül érdekes, vérnek látszó dolog szivárog. Az amerikai kormány tudósa, Keith Llewllyn érkezik a helyszínre, hogy utánajárjon a robbanásnak.

Katonák rakják hordókba a felszínre jött anyagot, Keith és néhány kollégája pedig az üregben nézelődve rálel egy hatalmas szörnyre, ami magához tér és véletlenül megöli az egész csapatot. Majd a Kirula szigetek felé veszi az irányt. Egy halász nevezi el a lényt Godzillának, mert szerinte ugyanúgy néz ki a szörny, mint egy japán legendában. Olvasd tovább →

21

Melyik filmet várod legjobban a nyáron?

Publikálta Koimbra

01moviefans

A hétvégén elstartolt a hollywoodi nyár, beindult a blockbuster szezon. Ebbe a négy hónapba öl temérdek pénzt az Álomgyár, begyújtja a rakétákat, majd mohón lesi, hogy mi lesz. Te mit vársz a következő hetektől? Érdemes lesz sok időt tölteni a mozikban vagy egy-két film kivételével érdektelen a felhozatal?

És ha már itt tartunk: Minden nyáron nagyot koppan néhány nagy reményekkel útnak indított produkció, de azért jó néhány alkotás  fog a végén hatalmas bevétellel büszkélkedni. Szerintetek melyik lesz az, amelyikkel alaposan be fognak fürdeni és melyik, ami kiváló eredményeket produkál? Alább segítségképpen összeszedtem a szóba jöhető filmeket. Olvasd tovább →

2

Eddig hogyan teljesített bevétel terén Hollywood?

Publikálta Koimbra

Ugye akad néhány olvasó, akit érdekel, hogy egy-egy film mennyi bevételt termelt? A nyári szezon pénteken elstartolt, tehát tekintsük át, hogy nagyjából mennyire lehet elégedett Hollywood a befolyt összegekkel.

Horror
ifrankenstein Az elnyomottak volt a legutóbbi próbálkozás a műfajban, ám az idei csalódások után a közönség látványosan távol maradt a moziktól. Eddig össz-vissz 6,7 millió dollárt hozott. Az Oculus még a minőségi próbálkozások közé sorolandó, az aprópénzből forgatott filmre csak csekély mértékben, 26 millió dollár értékben voltak kíváncsiak. A Paranormal Activity producerei annyira nem tudnak mit kezdeni fene jó dolgukban, hogy összerántottak egy spin offra valót és még ezt is el tudták adni. 86 millió dollár folyt be. A Devil’s Due esetében talán csak egyetlen pozitív dolgot tudnék említeni: a vírusmarketing, amely valamennyire még vicces is volt. Azonban a found footage film kritikáira nem hallgatva közel 34 millió dollárt hagytak a mozikban a nézők. Alaposan félrement az Én, Frankenstein, mutatja ezt a 4 % is a Rotten Tomatoes-on, de mondom a végösszeget, 71 millió dollár. Ha talán annyiba került volna, mint az Underworld, bizonyára elégedettek lehetettek volna a stúdiónál, de mivel 65 milliót tapsoltak el rá, így elmaradt a pezsgődurrogtatás. Olvasd tovább →

1

A Single Shot / Blood Ties (2013)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-05-a-single-shot-blood-ties-1

Két férfi, egy eset: a szállóigévé vált sorozatcím nem is lehetne találóbb filmjeinkre, s ha már az egyiket épp most csütörtökön mutatták be, hát hozzácsaptam a másikat is. A Blood Ties / Vérkötelék és a (A) Single Shot ugyanis rengeteg különbözősége ellenére az azonos drámai mag mellett még egy közös jellemzővel bír: félelmetes, lúdbőröztető hangulat lengi körbe mindkettőt. Duplakritizálás megint.

Olvasd tovább →

5

Műkincsvadászok (The Monuments Men)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-04-monuments-men-1

Már az is jelzésértékű volt, hogy a tavalyi díjszezon közepéről áttették idén februárra. Bizony, George Clooney legújabb rendezése, a Műkincsvadászok – sztárparádé ide, világháborús sztori oda – nem képes hozni saját ambícióit. Pedig azok a bizonyos ambíciók nem is voltak túl magasan: Clooney szeme előtt valamiféle Ocean’s-féle heistfilmmel keresztezett Indiana Jones-kaland lebeghetett. Hát, nem jött össze, és akkor még enyhén fogalmaztam.

Olvasd tovább →