Már csak egy nap, és eljő a mozikba Thanos, hogy tíz év türelmes építkezését beteljesítse, és alaposan megritkítsa az elmúlt évtized alatt megszeretett szuperhőseink táborát. A Disney legnagyobb újkori pénznyomdájának sztoriját épp ezért (no és a DC-kínlódással való összevetés kedvéért) érdemes kicsit áttekinteni (s persze újraolvasni a kritikákat). Jöjjön hát a felvezetés: 10 év, 18 film, egyetlen hatalmas történet, Kevin Feige vezényletében.
írta Nikodémus
A Douglas Keesey és Paul Duncan által szerkesztett hiánypótló kötet Neumann Anna fordításában a kezdetektől napjainkig elemzi a filmek szexuálisan izgató jeleneteit, amelyek jól tükrözik a befogadó közönség tűrés- avagy ingerköszöbének változásait. A könyv nagyalakú, 300 színes képet tartalmazó albumként a Taschen kiadó gondozásában jelenik meg. (Forrás)
Douglas Keesey, Paul Duncan (szerk.): Erotika a filmben, fordította: Neumann Anna, Taschen / Vince Kiadó, 192 oldal, 2007, 4995 Ft
A hatvanas évek szexforradalma és a hetvenes évek pornóhulláma letörölt minden szabályt és tiltást az ún. jó erkölcsök táblájáról. Milyen folyamat zajlott? A filmművészet szabadságharca vagy az ízléstelenség ellenforradalma? Erre a kérdésre keresi a választ Kelecsényi László filmtörténész közel kétszáz, művészi szándékú mozgókép tanulságait elemezve. Elemi ösztöneinkről szólva kalandozik az érzékek birodalmában, áttekintve az elmúlt fél évszázad során forgatott erkölcstelen meséket, melyekben olykor eladó a szerelem, amikor már nincsenek késői találkozások, és szinte senki sincs szerelemre hangolva, mikor majdhogynem tilos a szerelem, s a férfiak és nők nyíltan vállalják az új kor jelszavát, csak szexre kellesz, vagy még durvábban szólva, dugj meg! Mire senki sem süti le a szemét, még a moziban sem. (Forrás)
Kelecsényi László: FilmSZEXtétika, Scolar Kiadó, 160 oldal, 2014, 2450 Ft
„Bikácsy Gergely szereti a mozit, mindenekelőtt a francia filmet, azon belül is az új hullámot s elsősorban Godard-t. A szerzőnek ez a cseppet sem komolytalan jellemzése a kötet lényegére utal: szubjektív filmtörténetet olvasunk, egy mozibolond filmtörténetét.” (Gelencsér Gábor)
Jean-Luc Godard azt képviseli a (francia) filmművészetben, amit Bikácsy Gergely a magyar filmtörténetírásban. Mindkettőjüket a hagyományokra és szabályokra minduntalan fittyet hányó, szabadság- és énkereső attitűd jellemzi. A 75. születésnapját ünneplő polihisztor sokszínűsége nem csupán esztétaként nyilvánul meg, számos alkalommal élvezhettük színészi játékát is. (Forrás)
Pentelényi László (szerk.): Bolond Pierrot különös kalandja I. – Töredékek Bikácsy Gergely (szubjektív) filmtörténetéből Robert Bressontól Jean-Luc Godard-ig (Szerzőifilmes Könyvtár, 4. kötet), Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, 384 oldal, 2018, 4500 Ft
Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.
Kolos (Viktor Balázs) egy lézengő művész, akit gyermekkori barátja bevezet a nihilista punk világba. Márknak (Lugosi Dániel) köszönhetően a fiú rájön, ezt az illúziót kereste egész életében. “De a feketerigó. Neki van egyénisége, saját éneke, de ha úgy tetszik neki, le tud másolni más énekeket.” Szombath Máté író-rendező-vágó 400 000 forintból elkészült (!) generációs filmjéről itt lehet olvasni bővebben, interjú is készült az alkotóval.
írta Nikodémus
Ha a plakátra nézünk, egyből egy romantikus-kalandos dráma képe dereng fel, a még márciusban itthon is bemutatott A hűséges pedig teljesíti is egy ideig az elvárásokat, aztán egészen másfelé kanyarodik. Michaël R. Roskamtól persze a remek Bikanyak és a míves Piszkos pénz után számíthattunk erre, legújabb mozija valahogy mégsem tud átütő élmény lenni.
A legendás színész, a James Bondot is alakító Roger Moore még tavaly tavasszal, néhány nappal a halála előtt is írta Viszlát… című önéletrajzi könyvét, amelyben visszatekint az életére – a tőle megszokott (ön)iróniával. Visszaemlékezése nosztalgikus, humoros, elbűvölő, és ami a legfontosabb: rendkívül emberi. A könyvben, amelyet Moore saját rajzai illusztrálnak, példátlan őszinteséggel nyílik meg olvasói előtt. Az öregségről és öregedésről szóló elmélkedése élete minden vonatkozását érinti: gyermekkori emlékeit; soha be nem teljesült álmait és terveit; hogyan sikerült (vagy nem) lépést tartania a folyton változó világgal; az öregedés tapasztalatait, a memóriagondokat és örökös küzdelmeit a technológiával; az utazás örömeit (és idegesítő pillanatait); a munkát és a szórakozást. Ezen kívül megismerhetjük családi élete számos rendkívül boldog (és néhány hasonlóképpen szomorú) fejezetét. Olyan történeteket mesél el, amelyeken keresztül megismerhetjük az embert az őt világhírűvé tévő kém álarca mögött. A Viszlát… lapjain Moore vidám, megkapóan szerény és visszafogott stílusban számol be az élet mindennapi örömeiről, és a legváratlanabb pillanatokban elért apró diadalokról.
„Öregedni lehet méltósággal vagy morgolódva. Én kombinálom a kettőt.”
Sir Roger Moore 1927-ben született Londonban. Egy ideig animátor-gyakornokként, majd a szerencsés véletlennek köszönhetően statisztaként dolgozott, ezt követően a Royal Academy of Dramatic Art (RADA) hallgatója lett. Egy év után felfüggesztette tanulmányait, és színházakban kezdett játszani. A kötelező honvédelmi szolgálat után számos színdarabban és tévéműsorban szerepelt. Az 1950-es évek elején Amerikába költözött, ahol előbb az MGM, majd a Warner Brothers stúdióknál dolgozott. Az 1960-as és 1970-es években végül két brit tévésorozat, Az Angyal és a Minden lében két kanál tette széles körben ismertté. 1973-ban alakította először James Bondot az Élni és halni hagyni című filmben, ezután még hat alkalommal bújhatott a 007-es ügynök bőrébe. 1991 óta az UNICEF jószolgálati nagykövete, jótékonysági tevékenysége érdemeként 2003-ban lovagkereszttel jutalmazták. 2017 májusában, kilencvenedik életévében hunyt el. (Forrás)
Roger Moore: Viszlát… – Önéletrajz, Kossuth kiadó, 208 oldal, 2018, 3200 Ft
írta Nikodémus
Két ember figyeli elmélyülten a tájat. A látvány lenyűgöző: hídként magasodik egy kórházépület a szurdokkal ölelt folyó fölé. Természet és civilizáció harmonikus egysége, finom pasztellszínekbe öltöztetve. Gyönyörű, szólal meg a páros egyik tagja, s beszélgetésbe kezdenek. Jobbára efféle, leplezetlenül esztétizáló, statikus beállítású jelenetekből áll a koreai származású Kogonada első nagyjátékfilmje, ám a minimalista fogalmazásmód ezúttal túlmutat önmagán.
Az építészrajongó fiatal lány (Haley Lu Richardson – Egy magányos tinédzser, Széttörve) és a helyi sztárépítész megtört fia (John Cho – Kalandférgek– és Star Trek-filmek) különös utat jár be együtt, miközben a modern építészetéről híres Indiana állambeli Columbus kellemesen kertvárosias utcáit járják. Egyikük kitörni szeretne, de szeretet-kötelékei visszahúzzák, másikuk megpróbál felkészülni a rá váró gyászra. Mi pedig a rendezővel együtt elveszett jelentéseket keresünk: hogy lehet, hogy a modernitás nagy újraértelmező társasjátéka közepette fogódzót és reményt vesztettünk? Képes-e mesélni egy épület a posztmodern melankóliájáról?
(Megjelent: A Szív, 2018. április)
A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. Kánai András Holnap történt című könyve öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást. Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett. A Geekblog recenziója a könyvről itt olvasható. (Forrás)
Kánai András: Holnap történt – Öt sci-fi téma, amely valósággá válhat, HVG Könyvek, 248 oldal, 2017, 3200 Ft
írta Nikodémus
Szinte hihetetlen, de már öt évtizede, hogy 1968. április 2-án bemutatták Stanley Kubrick
kultikus remekművét. Az alkalomból összeszedtünk pár kulisszatitkot.
Nevezték már mindennek: lenyűgöző időutazásnak, a legreálisabb scifinek, a holdraszállás főpróbájának, evolúciós grádicsnak, jéghideg pózfilmek, pesszimista emberiség-próféciának. Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiája millió elemzést megért bemutatója óta, mégis, a nagy boncolgatásban épp a szerző szűkszavú nyilatkozatát vagyunk hajlamosak elfelejteni: filmjét elsősorban lehengerlő audiovizuális élménynek szánta, nem rejtélyes metaforák sorának. Utóbbi persze bőven akad azért, ám az a félelemmel vegyes áhítat, amit a Kubrick által bemutatott űrutazás kelt a nézőben, alig feledhető élmény.
írta Nikodémus
Hol lehettek a tanítványok a kereszthalálkor? Júdás már felakasztotta magát, Péter biztosan bűnét siratja távol a golgotától, Jakab és a többiek talán csüggedten húzzák meg magukat valahol, János pedig – a szeretett tanítvány – ott áll a kereszt tövében. Kétségbeesettek, hiszen mindannyian úgy érzik, felfoghatatlan sötétség borult most mindarra, amit az elmúlt három évben a megtapasztaltak a mesterrel. Van-e kiút?
A tavaly óta négynapos húsvéti hétvége idén ismét sok lehetőséget kínálna a kulturált szórakozásra – más kérdés, hogy a tévé ezt mennyire használja ki (ha egyáltalán…). Nyuszitojás-, khm, értékkeresés a kábelcsatorna-rengetegben.
PÉNTEK
Viasat 3 – 17.40 – Amerika Kapitány: az első bosszúálló (2011) – Joe Johnston régivágású, bájos kalandfilmje a legnaivabb szuperhőssel (Chris Evans).
Super TV2 – 19.50 – Aloha (2015) – Cameron Crowe időnként még mindig próbálkozik a filmkészítéssel.
M5 – 20.10 – Teréz anya – A sötétség szentje (2010) – Dokumentumfilm a Skopjéból Indiáig jutó haldoklómentőről.
Duna TV – 20.30 – A Biblia – Szent Pál (2000) – 1. rész – Decens kiállítású történelmi film Jézus korából.
Film Plusz – 20.50 – Az óriásölő (2013) – Bryan Singer képregény helyett ezúttal klasszikus mesét modernizál.
Duna World – 21.00 – Via Crucis – Ferenc pápa keresztútjárása Rómából (élő közvetítés).
M5 – 21.15 – Örökbefogadás (1975) – Mészáros Márta megrendítő filmje két, sorsában megrekedt női lélekről.
Duna TV – 22.05 – Az angol beteg (1996) – Utat tévesztett magyar gróf (Ralph Fiennes) 7 Oscart érően szenved.
A Spielberg-rendezte, itthon holnap debütáló megfilmesítés alkalmából.
2044-et írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat, és szórakozhat. Ugyancsak az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade is arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A szimuláció tervezőjeként ismert James Halliday ugyanis ördögi feladványt hagyott maga után, amelynek leggyorsabb megfejtője szédületes vagyonra és hatalomra tehet szert.
A Halliday által kifundált feladatok sikeres teljesítéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Amikor a tizennyolc éves srác hosszú évek kitartó munkája után megoldja az első feladványt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és ez életveszélybe sodorja. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért.
Ernest Cline első regénye a 2011-es megjelenést követően megkapta a rangos Prometheus-díjat, és mostanra a popkulturális irodalom egyik legfontosabb kortárs művévé vált. Több millió példányban adták el, világszerte óriási rajongótábora van, és elkészült belőle már a nagyköltségvetésű film is: Steven Spielberg rendezésében 2018 márciusában mutatják be a hazai mozik. (Forrás)
A könyvről kritika itt, ízelítő itt olvasható.
Ernest Cline: Ready Player One, fordította: Roboz Gábor, Agave könyvek, 464 oldal, 2015, 3780 Ft
FilmDROID