írta Nikodémus
Ha a plakátra nézünk, egyből egy romantikus-kalandos dráma képe dereng fel, a még márciusban itthon is bemutatott A hűséges pedig teljesíti is egy ideig az elvárásokat, aztán egészen másfelé kanyarodik. Michaël R. Roskamtól persze a remek Bikanyak és a míves Piszkos pénz után számíthattunk erre, legújabb mozija valahogy mégsem tud átütő élmény lenni.
A legendás színész, a James Bondot is alakító Roger Moore még tavaly tavasszal, néhány nappal a halála előtt is írta Viszlát… című önéletrajzi könyvét, amelyben visszatekint az életére – a tőle megszokott (ön)iróniával. Visszaemlékezése nosztalgikus, humoros, elbűvölő, és ami a legfontosabb: rendkívül emberi. A könyvben, amelyet Moore saját rajzai illusztrálnak, példátlan őszinteséggel nyílik meg olvasói előtt. Az öregségről és öregedésről szóló elmélkedése élete minden vonatkozását érinti: gyermekkori emlékeit; soha be nem teljesült álmait és terveit; hogyan sikerült (vagy nem) lépést tartania a folyton változó világgal; az öregedés tapasztalatait, a memóriagondokat és örökös küzdelmeit a technológiával; az utazás örömeit (és idegesítő pillanatait); a munkát és a szórakozást. Ezen kívül megismerhetjük családi élete számos rendkívül boldog (és néhány hasonlóképpen szomorú) fejezetét. Olyan történeteket mesél el, amelyeken keresztül megismerhetjük az embert az őt világhírűvé tévő kém álarca mögött. A Viszlát… lapjain Moore vidám, megkapóan szerény és visszafogott stílusban számol be az élet mindennapi örömeiről, és a legváratlanabb pillanatokban elért apró diadalokról.
„Öregedni lehet méltósággal vagy morgolódva. Én kombinálom a kettőt.”
Sir Roger Moore 1927-ben született Londonban. Egy ideig animátor-gyakornokként, majd a szerencsés véletlennek köszönhetően statisztaként dolgozott, ezt követően a Royal Academy of Dramatic Art (RADA) hallgatója lett. Egy év után felfüggesztette tanulmányait, és színházakban kezdett játszani. A kötelező honvédelmi szolgálat után számos színdarabban és tévéműsorban szerepelt. Az 1950-es évek elején Amerikába költözött, ahol előbb az MGM, majd a Warner Brothers stúdióknál dolgozott. Az 1960-as és 1970-es években végül két brit tévésorozat, Az Angyal és a Minden lében két kanál tette széles körben ismertté. 1973-ban alakította először James Bondot az Élni és halni hagyni című filmben, ezután még hat alkalommal bújhatott a 007-es ügynök bőrébe. 1991 óta az UNICEF jószolgálati nagykövete, jótékonysági tevékenysége érdemeként 2003-ban lovagkereszttel jutalmazták. 2017 májusában, kilencvenedik életévében hunyt el. (Forrás)
Roger Moore: Viszlát… – Önéletrajz, Kossuth kiadó, 208 oldal, 2018, 3200 Ft
írta Nikodémus
Két ember figyeli elmélyülten a tájat. A látvány lenyűgöző: hídként magasodik egy kórházépület a szurdokkal ölelt folyó fölé. Természet és civilizáció harmonikus egysége, finom pasztellszínekbe öltöztetve. Gyönyörű, szólal meg a páros egyik tagja, s beszélgetésbe kezdenek. Jobbára efféle, leplezetlenül esztétizáló, statikus beállítású jelenetekből áll a koreai származású Kogonada első nagyjátékfilmje, ám a minimalista fogalmazásmód ezúttal túlmutat önmagán.
Az építészrajongó fiatal lány (Haley Lu Richardson – Egy magányos tinédzser, Széttörve) és a helyi sztárépítész megtört fia (John Cho – Kalandférgek– és Star Trek-filmek) különös utat jár be együtt, miközben a modern építészetéről híres Indiana állambeli Columbus kellemesen kertvárosias utcáit járják. Egyikük kitörni szeretne, de szeretet-kötelékei visszahúzzák, másikuk megpróbál felkészülni a rá váró gyászra. Mi pedig a rendezővel együtt elveszett jelentéseket keresünk: hogy lehet, hogy a modernitás nagy újraértelmező társasjátéka közepette fogódzót és reményt vesztettünk? Képes-e mesélni egy épület a posztmodern melankóliájáról?
(Megjelent: A Szív, 2018. április)
A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. Kánai András Holnap történt című könyve öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást. Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett. A Geekblog recenziója a könyvről itt olvasható. (Forrás)
Kánai András: Holnap történt – Öt sci-fi téma, amely valósággá válhat, HVG Könyvek, 248 oldal, 2017, 3200 Ft
írta Nikodémus
Szinte hihetetlen, de már öt évtizede, hogy 1968. április 2-án bemutatták Stanley Kubrick
kultikus remekművét. Az alkalomból összeszedtünk pár kulisszatitkot.
Nevezték már mindennek: lenyűgöző időutazásnak, a legreálisabb scifinek, a holdraszállás főpróbájának, evolúciós grádicsnak, jéghideg pózfilmek, pesszimista emberiség-próféciának. Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiája millió elemzést megért bemutatója óta, mégis, a nagy boncolgatásban épp a szerző szűkszavú nyilatkozatát vagyunk hajlamosak elfelejteni: filmjét elsősorban lehengerlő audiovizuális élménynek szánta, nem rejtélyes metaforák sorának. Utóbbi persze bőven akad azért, ám az a félelemmel vegyes áhítat, amit a Kubrick által bemutatott űrutazás kelt a nézőben, alig feledhető élmény.
írta Nikodémus
Hol lehettek a tanítványok a kereszthalálkor? Júdás már felakasztotta magát, Péter biztosan bűnét siratja távol a golgotától, Jakab és a többiek talán csüggedten húzzák meg magukat valahol, János pedig – a szeretett tanítvány – ott áll a kereszt tövében. Kétségbeesettek, hiszen mindannyian úgy érzik, felfoghatatlan sötétség borult most mindarra, amit az elmúlt három évben a megtapasztaltak a mesterrel. Van-e kiút?
A tavaly óta négynapos húsvéti hétvége idén ismét sok lehetőséget kínálna a kulturált szórakozásra – más kérdés, hogy a tévé ezt mennyire használja ki (ha egyáltalán…). Nyuszitojás-, khm, értékkeresés a kábelcsatorna-rengetegben.
PÉNTEK
Viasat 3 – 17.40 – Amerika Kapitány: az első bosszúálló (2011) – Joe Johnston régivágású, bájos kalandfilmje a legnaivabb szuperhőssel (Chris Evans).
Super TV2 – 19.50 – Aloha (2015) – Cameron Crowe időnként még mindig próbálkozik a filmkészítéssel.
M5 – 20.10 – Teréz anya – A sötétség szentje (2010) – Dokumentumfilm a Skopjéból Indiáig jutó haldoklómentőről.
Duna TV – 20.30 – A Biblia – Szent Pál (2000) – 1. rész – Decens kiállítású történelmi film Jézus korából.
Film Plusz – 20.50 – Az óriásölő (2013) – Bryan Singer képregény helyett ezúttal klasszikus mesét modernizál.
Duna World – 21.00 – Via Crucis – Ferenc pápa keresztútjárása Rómából (élő közvetítés).
M5 – 21.15 – Örökbefogadás (1975) – Mészáros Márta megrendítő filmje két, sorsában megrekedt női lélekről.
Duna TV – 22.05 – Az angol beteg (1996) – Utat tévesztett magyar gróf (Ralph Fiennes) 7 Oscart érően szenved.
A Spielberg-rendezte, itthon holnap debütáló megfilmesítés alkalmából.
2044-et írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat, és szórakozhat. Ugyancsak az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade is arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A szimuláció tervezőjeként ismert James Halliday ugyanis ördögi feladványt hagyott maga után, amelynek leggyorsabb megfejtője szédületes vagyonra és hatalomra tehet szert.
A Halliday által kifundált feladatok sikeres teljesítéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Amikor a tizennyolc éves srác hosszú évek kitartó munkája után megoldja az első feladványt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és ez életveszélybe sodorja. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért.
Ernest Cline első regénye a 2011-es megjelenést követően megkapta a rangos Prometheus-díjat, és mostanra a popkulturális irodalom egyik legfontosabb kortárs művévé vált. Több millió példányban adták el, világszerte óriási rajongótábora van, és elkészült belőle már a nagyköltségvetésű film is: Steven Spielberg rendezésében 2018 márciusában mutatják be a hazai mozik. (Forrás)
A könyvről kritika itt, ízelítő itt olvasható.
Ernest Cline: Ready Player One, fordította: Roboz Gábor, Agave könyvek, 464 oldal, 2015, 3780 Ft
írta Nikodémus
Barkarügyezés, óraátállítás, zimankó, Forma-1-es idénykezdet – jó sűrűre sikerült az elmúlt hétvége.
Midőn Hamilton, Vettel, Alonso és a többiek kocsiba szálltak Melbourne-ben,
mi nosztalgiázunk egy kicsit.
Elég ránézni a két plakátra, hogy rádöbbenjünk, bő évtized alatt anno mennyit változott az autósportok királykategóriájának becézett Forma-1 világa. Ez legalább izgalmas, ugyanis két, tavaly készült dokumentumfilmünk becsapós: azt ígéri, elvisz a Ferrari legendáriumának mélyére, ám végül mindkettő megmarad könnyed vasárnap délutáni szórakozásnak. Ami nem baj, ám a vérmes F1-szurkolókon kívül keveseket elégít ki.
írta Nikodémus
Amikor azt hittük, holokauszt-témában nem lehet már újat mondani a mozivásznon, jött Nemes Jeles László filmje, a Saul fia, s megérdemelten vívta ki a világ megrendültséggel vegyes csodálatát. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező (A berni követ, Félvilág) legújabb közös tévéfilmje nem tör hasonló magaslatokra, az Örök tél mégis mérföldkő a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat.
Morsányi Bernadett Dobai Péter-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is. A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított. A világhírű Mephisto (Szabó István filmje) írója, a filmtörténeti jelentőségű Archaikus torzó alkotója, a Csontmolnárok (regény) és az Imago (elbeszélés) képalkotója, a Kilovaglás egy őszi erődből és az Egy arc módosulásai (verseskötetek) képinyelvi mesterpionírja egyenként és együtt utánozhatatlan modellt alkot, amelyben az esendő és heroikus élet merevül időtlen műalkotásba. Ez a könyv sokat tesz azért, hogy ismerjük Dobai Pétert, az emlékezetünk épségéhez nélkülözhetetlen alkotót. (Szkárosi Endre) Morsányi Bernadett 1981-ben született Budapesten, író, irodalomtörténész. Kötete: A Sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek (2015). (Forrás)
Morsányi Bernadett: Egyedül szembejövet – Dobai Péter (és) művészete, L’Harmattan, 272 oldal, 2016, 2900 Ft
Beszélgetés a szerzővel (Budapest, 2017. február 15.):
írta Nikodémus
Kamasznak lenni keserves, de végülis jó dolog, sulykolja belénk Hollywood immár évtizedek óta. Bár az ifjúsági scifi-k fősodorbeli divatja épp lecsengőben van, szinte nem akad olyan művészi ambíciókkal megáldott filmes Amerikában, aki ne egy felnövés-történettel szeretné letenni névjegyét. Greta Gerwig színész-rendező az Oscar-gála küszöbén, március 1-jén bemutatott debütáló nagyjátékfilmjében ki is használja rendesen a műfaj közhelyeit, a Lady Bird mégis alaposan eltér a már megszokott tinisztoriktól.
FilmDROID