film

0

Könyvajánló – Kép, mozgókép, megértés

Publikálta Filmdroid

Vissza a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához. „A sok szimbólumot, kódot, narratív struktúrát, ideológiát és műfajt azonosító és tárgyaló elemzés erdejében ugyanis – írja a szerző a Bevezetésben – mintha elfelejtkeztünk volna a vizualitásról.” Mindehhez a fenomenológiai filmelemzés elméletén keresztül vezet az út, vagyis egy olyan elmélet útján, amely a dolgok naiv, természetes, reflektálatlan percepciójához igyekszik visszatérni. Márpedig a filmben, a filmnézés során elsődlegesen a világ számunkra való „dolgai”, vagyis a mindennapi élettapasztalatok segítségével tájékozódunk. Egy ilyen módszer a reflektív tudományosság ellen érvel – a fenomenológia elmélete azonban nem tartozik az egyszerű olvasmányok közé. Nincs ebben ellentmondás? Nos, ha van, az feltétlenül termékenynek mondható, amelyet e könyv első, elméleti fejezetei bizonyítanak. A látszólagos ellentmondás másik feloldása pedig a további, elemző fejezetekben rejlik, amelyekben a szerző fenomenológiai megközelítését, elemzésmódját konkrét filmekre, életművekre és a film különböző megnyilvánulási formáira alkalmazza, nevezetesen Abbas Kiarostamira, Roy Anderssonra és a videóművészetre. A könyvben kidolgozott fenomenológiai filmelemzés elmélete ezen a módon is eljut a „dolgokhoz” – az olvasó pedig egy igen meggyőző elemzői attitűd megismerésétől az elemzett „dolgok” jobb megismeréséhez. Azaz: vissza a filmekhez. (Gelencsér Gábor docens, ELTE) (Forrás)

Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés – Egy fenomenológiai filmelemzés elmélete, L’Harmattan, 202 oldal, 2017, 2490 Ft

1

Könyvajánló – Final Cut

Publikálta Filmdroid

A tankönyvről: Ez egy tankönyv, amelynek az a célja, hogy segítsen a Final Cut című filmet eljuttatni a nézőkhöz. Eljuttatni technikai értelemben, ugyanis jogi okok miatt a film csak oktatási segédanyagként jelenthet meg. És eljuttatni pedagógiai értelemben, amennyiben a kötet célja, hogy a Pálfi György filmje kapcsán a filmes vágás- és montázstechnika, valamint a felmerülő kulturális és jogi kérdések közül vezesse elő a legfontosabbakat. A kötet elsődleges célközönsége a mozgóképkultúrával foglalkozó, azt tanuló középiskolás korosztály, illetve az egyetemek és főiskolák alapszakos hallgatói, de természetesen rajtuk kívül minden filmszerető nézőnek, olvasónak ajánljuk szeretettel.

A Final Cut-ról: És milyen az igazi férfi? Hát sármos, mint Marcello Mastroianni a La dolce vitában, de azért izmos is, mint Brad Pitt a Harcosok klubjában. Kisfiús, mint Leonardo DiCaprio a Titanicban… vagy inkább, mint Alain Delon a Rocco és fivéreiben, csak kicsit magasabb – legalább, mint Belmondo. Lehengerlő, mint Clark Gable, és néha, persze, mélabús, mint Tony Leung Chiu Wai a Szerelemre hangolvában. Határozott, mint Sean Connery, vagy Daniel Craig, mikor James Bond, de azért öntörvényű és kiszámíthatatlan is, mint Latinovits a Szindbádban, és néha kicsit esetlen, mint Chaplin a Modern időkben, közben persze titokzatos és kicsit félelmetes is, mint Gary Oldman a Drakulában és nagyon vicces, mint Woody Allen az Annie Hallban.
És milyen az igazi nő? Biztosan kiszámíthatatlan és ösztönös, mint Lollobrigida, de közben kecses és összeszedett, mint Audrey Hepburn. Kislányos, mint Audrey Tatou, ugyanakkor hideg és távolságtartó, mint Greta Garbo. Bolondos és közvetlen, mint Julia Roberts, de a mosolya olyan, mint Ava Gardneré. Igazi asszony, akár csak Sophia Loren, de az se baj, ha egy kicsit Monica Belluccira is hasonlít… és közben légies, akár Liv Tyler, amikor tündét alakít. Tudja, mit akar, akár Sharon Stone, de egyszerre elveszett és ártatlan, mint Szeleczky Zita. Ja, és olyan odaadással tud csókolni, mint Kim Novak.
…Te jó ég, mi van, ha ezek ketten találkoznak?! (Forrás)

Pálfi György, Varga Balázs: Final Cut – Hölgyeim és Uraim – Tankönyv + DVD (A Színház és Filmművészeti Egyetem Oktatási segédanyaga), L’Harmattan, 210 oldal, 2014, 2450 Ft

0

Könyvajánló – Film és erotika

Publikálta Filmdroid

A Douglas Keesey és Paul Duncan által szerkesztett hiánypótló kötet Neumann Anna fordításában a kezdetektől napjainkig elemzi a filmek szexuálisan izgató jeleneteit, amelyek jól tükrözik a befogadó közönség tűrés- avagy ingerköszöbének változásait. A könyv nagyalakú, 300 színes képet tartalmazó albumként a Taschen kiadó gondozásában jelenik meg. (Forrás)

Douglas Keesey, Paul Duncan (szerk.): Erotika a filmben, fordította: Neumann Anna, Taschen / Vince Kiadó, 192 oldal, 2007, 4995 Ft

A hatvanas évek szexforradalma és a hetvenes évek pornóhulláma letörölt minden szabályt és tiltást az ún. jó erkölcsök táblájáról. Milyen folyamat zajlott? A filmművészet szabadságharca vagy az ízléstelenség ellenforradalma? Erre a kérdésre keresi a választ Kelecsényi László filmtörténész közel kétszáz, művészi szándékú mozgókép tanulságait elemezve. Elemi ösztöneinkről szólva kalandozik az érzékek birodalmában, áttekintve az elmúlt fél évszázad során forgatott erkölcstelen meséket, melyekben olykor eladó a szerelem, amikor már nincsenek késői találkozások, és szinte senki sincs szerelemre hangolva, mikor majdhogynem tilos a szerelem, s a férfiak és nők nyíltan vállalják az új kor jelszavát, csak szexre kellesz, vagy még durvábban szólva, dugj meg! Mire senki sem süti le a szemét, még a moziban sem. (Forrás)

Kelecsényi László: FilmSZEXtétika, Scolar Kiadó, 160 oldal, 2014, 2450 Ft

0

Könyvajánló – Animáció háromszor

Publikálta Filmdroid

0anim1Noha születtek idehaza Macskássy Gyula (1912-1971) színrelépése előtt is animált filmkísérletek, a világ az ő műveinek köszönhetően fedezte fel a magyar animációt. Többek között ezért tartja őt a hazai rajzfilmgyártás atyjának a filmtörténeti kánon. A bőséges képanyagot, valamint az emblematikus filmalkotásokat is tartalmazó kötet amellett, hogy felvázolja az egyes művek (film)történeti közegét és társművészeti hátterét, részletesen bemutatja e szerteágazó pálya kulcsfontosságú fejezeteit, és eligazít az életmű egyes fázisai, a személyes motívumok, valamint a technikai részletek között. (Forrás)

Macskássy Kati, Orosz Márton, Orosz Anna Ida: Macskássy Gyula animációsfilm-rendező tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője, MaNDa Kiadó, 275 oldal, 2015, 3791 Ft

0anim2Az animációt a közvélekedés még ma is nagyobbrészt a szórakoztató gyermekrajzfilmekkel azonosítja. Pedig e nagymultú – az élő filmnél is korábbi – kiterjedt művészeti ágnak beláthatatlanul gazdag irányzatai, kísérletei, alkotói életművei vannak már vagy másfélszáz éve. Ennek áttekintésére, esszéisztikus, élményközpontú megismertetésére vállalkozott a képzőművész-rajzfilmes M. Tóth Éva, aki az animáció világtörténetén túl különös figyelmet szentel a műfaj hazai történetének, nagyjainak és jelenlegi problémáinak, és személyes érintettségét sem tagadva idézi fel a Pannónia Filmstúdió aranynapjait. (Forrás)

M. Tóth Éva: Aniráma – Animációs mozgóképtörténet, Kortárs Könyvkiadó, 124 oldal, 2010, 3325 Ft

0anim31999-ben jelent meg a Kockáról kockára – A magyar animáció krónikája 1948-1998 című kötet a Balassi Kiadó gondozásában, amely az államosított magyar animációsfilm-gyártás történetét dolgozta fel. A könyv kedvező fogadtatása és az animációs filmek iránti érdeklődés újjáéledése arra indította a szerzőt, hogy mélyebbre ásson az időben, s mentse meg az utókor számára azokat a ma még szórványosan fellelhető tárgyi és szellemi emlékeket, amelyek az animációval foglalkozó magyar vagy magyar származású művészektől fennmaradtak. Dizseri Eszter azt kutatta, honnan, mely műhelyekből indult útjára a 20. század legelején a magyar animációsfilm-művészet, kik voltak, akik kísérleteikkel, majd később művészi produkcióikkal először igazolták e sajátos műfaj létének jogosultságát. (Forrás)

Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió – Az animáció magyar műhelyei, Balassi Kiadó, 182 oldal, 2009, 3610 Ft