0

Ha nem zavar a reklám!

Habár pont hét közepére esik (s így nem jár extra munkaszünettel/szünnap-áthelyezéssel), tán még érdemes megnézni, mit ad a jó öreg tévé nemzeti ünnepünk estéjén.

Duna TV – 19.50 – Liberté ’56 (2007) Tévéjátékká stilizált/dramatizált színházi előadás a magyar szabadságharc eseményeiről.

M5 – 19.55 – Avanti ragazzi di Buda (2016) – dokumentumfilm Miért énekel a Lazio szurkolóserege az ’56-os magyar forradalomról rendszeresen immár 30 éve? Utánajárunk.

RTL Klub – 20.00 – Wonder Woman (2017) Csábosan belibeg a Csodanő a tévéképernyőre. Csatát nyer?

FilmMánia – 21.00 – My Blueberry Nights – A távolság íze (2007) Norah Jones és Jude Law andalog szépiás képekkel, áfonyás ízekkel Wong Kar Wai vezényletében.

MoziPlusz – 21.00 – Riddick – A sötétség krónikája (2004) Amikor Vin Diesel franchise-t akar építeni: ez a túlfújt fantasy az eredmény.

Viasat3 – 21.00 – Szabadság, szerelem (2004) Ez NEM az Andy Vajna-féle forradalomfilm: Dobó Kata helyett Mandy Moore cukiskodik.

M5 – 21.40 – Budakeszi srácok (2006) Erdőss Pál félig-meddig önéletrajzi ihletésű sztorija ’56 kissrác-hőseiről.

Duna TV – 21.50 – Szamárköhögés (1987) Jótékony(nak szánt) szülői taslik egyszerre csattannak egy generáció arcán: ’56 kis történetei, személyes emlékei Gárdos Pétertől, sztárparádéval.

M2 – 22.30 – Magyar rekviem (1991) A rendszerváltozás eufóriájában fogant Makk Károly-mozi az ’56-ot követő megtorlás tükrében.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Mr. Hollywood

Návai Anikó exkluzív fotókat és beszélgetéseket tartalmazó interjúkötetében arra vállalkozott, hogy egy ismert ember mindmáig ismeretlen arcát fedje fel az olvasónak.

„Bevallom, azért írtam meg ezt a könyvet, mert meg akartam fejteni Andy Vajna titkát. Azért beszélgettem Arnold Schwarzeneggerrel, Sylvester Stallone-nal, Antonio Banderasszal, Michael Douglasszel, Oliver Stone-nal, Joe Eszterhassal, Andy volt üzlettársával, Mario Kassarral, híres producerekkel, PR-osokkal és Andy magánéletének legfontosabb szereplőivel, hogy összeálljon ez a mozaik.
Harmincnégy évig voltunk barátok, és a halála után jöttem rá, mennyire nem ismertem.
Pedig ott voltam élete legfontosabb, legkritikusabb, legtragikusabb állomásainál, amikor az ember védtelen. De az ő arca ritkán rezdült. A sikereire lekezelően, a kudarcaira erővel válaszolt. Mind a kettőt lenyelte, mint akinek egyik sem számít. Nevetni ritkán, sírni csak egyszer láttam. Hiába kutatok az emlékeimben, soha nem örült felhőtlenül semminek. És soha nem bízott meg igazán senkiben.
A gyanakvása saját magát sem kímélte. Ezért kérdezgettem egyre gyakrabban, hogy mikor kezdi végre szeretni magát. Mert megérdemelte volna: rengeteg embernek segített.
Büszke volt rá, hogy ismerik, és szerette volna, ha szeretik. Mégsem engedett senkit olyan közel, hogy fájjon, ha elveszítené.
Okos ember volt, de nem bölcs ember. Ha bölcs lett volna, az élete nem úgy alakul, és nem úgy ér véget, mint egy görög sorstragédia.” (Forrás)

Interjú az íróval a könyvről.

Návai Anikó: Mr. Hollywood, Mr. Hungary, Central Könyvek, 240 oldal, 2019, 4590 Ft

1

Ahol a vadak várnak (Where the Wild Things Are, 2009)

írta Nikodémus

A világ kegyetlen. Szembejön, beléd rúg, vérig sért, és még csak ott se hagy: mindig veled marad, az elviselhetetlenségig. Nem tudsz mást tenni, mint visszaadod neki, ami jár: jön a frusztráció, a düh, az ordítozás. Mind menekülés, hogy lerázhasd magadról azt a terhet, amit az élet jelent. Sírni, örülni, feloldódni, elkülönülni – a tiszta érzelmek lehengerlő intenzitását nem lehet egy egész életen át bírni. Tán épp ezért növünk fel. A gyerekkor mélységes érzelmi rémületességéről nem sokan mernek beszélni, hát még filmet forgatni, ráadásul úgy, hogy Amerika egyik legkedveltebb mesekönyvét veszik hozzá alapul. Tízéves Spike Jonze éjsötét drámája, ami gyerekmozinak álcázza magát.

Olvasd tovább

0

A hely / A vendégek (2017)

írta Nikodémus

Vendégség? Izgatott készülődés, majd könnyedén szaladó idő, önfeledt hangulat és nagy, világmegváltó beszélgetések jutnak eszünkbe. Ám mi a helyzet akkor, ha a gondosan előkészített ünnepi alkalom valamilyen okból félresiklik? Drámára, sőt, filmre kínálkozó téma, ám a megannyi remek kamaradarab közül is kiragyog két közelmúltban elkészült alkotás: A hely és A vendégek csípősebb, mint várnánk, s mélyebbre hatol, mint szeretnénk.

Olvasd tovább

0

Top 10: Tíz sztár, aki ellenáll(t) a szuperhősfilmeknek

A héten újra debütál a mozikban a képregény-univerzum legikonikusabb gonosztevője, Joker. Todd Phillips Martin Scorsese által felügyelt alkotása ezúttal kizárólag főszereplőjére koncentrál, és az előzetes hírek szerint egészen egyedi alakítást láthatunk a főszereplő Joaquin Phoenixtől. A különc viselkedéséről és gondos szerepválogatásáról ismert színész most csábult el először a szuperhősfilmek világába, merész (és úgy tűnik, díjakban is gyümölcsöző) vállalkozásának ürügyén nézzük azokat a hollywoodi sztárokat, akik eddig következetesen távol tartották magukat mindenféle köpenyes hőstől!

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Kalandos filmtörténet

“Könyvünk célja, hogy a legfontosabb stílusirányzatokon, műfajokon és szerzői életműveken keresztül áttekintést adjon az egyetemes filmtörténet hálózatáról: arról, milyen hatáskapcsolatok szövődhettek Ingmar Bergman és az amerikai szexfilmek között, mit köszönhet egy James Bond-film Orson Wellesnek, és mit jelent a neorealizmus Olaszországban, Iránban és Latin-Amerikában. A Kalandos filmtörténet nem tudományos vállalkozás, inkább bevezető a filmkultúra rendszerébe. Az összefüggések megmutatásával azt a saját élményünket szeretnénk megosztani olvasóinkkal, hogy amikor filmet nézünk, soha nem csak egy filmet nézünk.”

Kránicz Bence filmkritikus, újságíró. Az ELTE filmes doktori képzésén a 20. század első felének magyar filmkritika-történetével foglalkozik. Az Üres lovak című filmtörténeti esszéfilm társ-forgatókönyvírója.
Lichter Péter filmrendező, filmesztéta, a Prizma folyóirat szerkesztője. Az ELTE filmtudományi képzésén végzett, jelenleg a PTE adjunktusa. 2002 óta készít kísérleti filmeket, amiket számos filmfesztiválon vetítettek, például a Berlini Filmfesztivál Kritikusok Hete programjában vagy a New York-i Tribeca Filmfesztiválon. Legutóbbi kötete az 52 kultfilm. (Forrás)

Tervezett megjelenés: 2019. október

0

Újraélesztés – Lélegzés (Atmen, 2011)

írta Nikodémus

A 22. Faludi Nemzetközi Filmszemlét 2019. november 27. és 30. között rendezik Budapesten, a Premier Kultcafé és Moziban. Az idei mottó a Hívás. A témához kapcsolódó filmmel vagy fotóval, október 18-ig bárki pályázhat.

Mi egy élet értéke? Megítélhetjük-e azt, amikor épp zajlik? Készek vagyunk rá, hogy a legvégső határokig vessük magunkat? Karl Markovics, az idei Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázat filmes zsűrijének elnöke bátran átlépte saját komfortzónáját, amikor a Rex felügyelő-sorozat és számtalan mozifilm karakterszínészeként megrendezte első nagyjátékfilmjét.

Olvasd tovább

1

Ad Astra – Út a csillagokba (Ad Astra)

írta Nikodémus

Nyugodt vagyok és kiegyensúlyozott. A lényegre koncentrálok, minden mást kizárok – így beszél Roy McBride (Brad Pitt) az apró mikrofonba, s végzi a rendre esedékes pszichológiai tesztet, amelyen többnyire meg is felel. A SpaceCom veterán űrhajósaként felettesei épp azért szeretik, mert nem felesel, nem gondolkodik, az utasításokat pontosan végrehajtja. S ha váratlan vészhelyzet áll elő, nem megy nyolcvan fölé a pulzusa. Kívülről úgy tűnik, igazából sosem izgatta magát különösebben semmiért, a feleség (Liv Tyler) talán épp ezért hagyja a lakáskulcsot az asztalon. A férfi egy űrig érő antenna-állomáson dolgozik épp, amikor rejtélyes mágneses vihar söpör végig a Földön, s miután túléli, behívják. A meghallgatáson aztán őt éri a legnagyobb meglepetés: halottnak hitt apja (Tommy Lee Jones) után kellene erednie, aki immár három évtizede nem hallatott magáról a Neptunusz mellől. Az út pedig – amint az menet közben kiderül – nem a külső, hanem a belső űr miatt kockázatos.

Olvasd tovább

1

30 éves a Baywatch sorozat

Napfényes strand és kisportolt testek, vörös fürdőruci és bombanők, nyári forróság és krimi – ha azt mondom, Baywatch, sokunknak ez jut eszébe Mitch Buchannon (David Hasselhoff) és csinos vízimentő-társainak kalandjairól. Az idén 30 éves, világszinten is az egyik legsikeresebb tévésorozat indulása nem volt éppen diadalmenet. Alább elmeséljük a legendás (és pikáns) sorozat megszületésének történetét, kitérünk az azt kísérő ellentmondásokra, botrányokra, és vetünk egy pillantást az örökségére is. Csobbanjunk!

írta Nikodémus

A kezdetek

Gregory J. Bonann tizenéves kamaszként, könnyű nyári munka reményében csatlakozott 1970-ben a Los Angeles-i partiőrség vízimentő-csapatához. Már az első nap komoly sokk érte: egy férfit és egy nőt kellett kimentenie a vízből, miközben szeretteik a móló szélén jajveszékeltek. Bonannt azonnal megfogta a vízimentő-élet izgalma, és eszébe jutott, milyen remek tévésorozat lehetne ebből.

Olvasd tovább

0

Az Aranypinty – A kulisszák mögött

Bomba robban az egyik legrangosabb New York-i múzeumban. Kevesen élik túl a merényletet: egy 13 éves srác édesanyja meghal, Theo azonban kijut a romok alól – és magával visz egy 17. századi németalföldi festményt. A félig elárvult fiú attól kezdve mindenhova magával viszi a képet: előbb jómódú nevelőszülőkhöz kerül, majd részeges, szélhámos apjával tart Las Vegasba, később műtárgyakat hamisít, zsarolásba keveredik és egy nemzetközi műtárgycsempész banda is üldözőbe veszi… De bárhová vetődik, jó és rossz emberek között, saját jó és rossz tettei nyomán mindig vele marad a felbecsülhetetlen értékű festmény, Az aranypinty… és befolyásolja az életét.

Donna Tartt Az Aranypinty című regénye 2013 egyik legnagyobb könyvszenzációja volt: 40 héten át szerepelt a New York Times bestseller-listáján, a kritikusok Az év könyvének választották, és 2014-ben Pulitzer-díjat hozott szerzőjének.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Irodalomra közelítő kamera

Sághy Miklós tanulmánykötete az irodalmi adaptáció elméleti és gyakorlati-esztétikai kérdéseit tárgyalja. Többek közt olyan témaköröket vizsgál, mint a hűség vagy hűtlenség mibenléte, az irodalom és a filmművészet hierarchikus szemlélete, multi- vagy monomediális megközelítése, illetve a filmtörténeti korszak, az írói kultusz, az emlékezetpolitika, a fennálló ideológia és a rendezői stílus hatása a megfilmesítés folyamatára. A magyar alkotásokat előtérbe állító elemzések különböző – és gyakorta eltérő teoretikus keretrendszert igénylő – módszereket, megközelítéséket alkalmaznak, jóllehet kezdőpontjukat minden esetben a szoros szöveg- és mozgóképolvasás határozza meg. A komparatív analízisek egyfelől feltárják a filmes és irodalmi művek összehasonlításban megmutatkozó sajátosságait, másfelől pedig az elemzési módszerek alapos bemutatásával kínálnak példát az irodalmi adaptációk több szempontú megközelítésére. A kötet mind a szakmai, mind a filmművészet iránt érdeklődő, szélesebb olvasóközönség számára is izgalmas és tanulságos olvasmány lehet. (Forrás)

Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera – A XX. századi magyar irodalmi művek filmes adaptációi, Kalligramm, 209 oldal, 2019, 3000 Ft

0

Downton Abbey film – A kulisszák mögött

Megszületett a világszerte híres és kedvelt Downton Abbey sorozat világában játszódó nagyszabású mozifilm. A Crawley család és a szolgálatukban álló elszánt személyzet a Downton birtok fennállásának legfontosabb pillanatára készülődik. Az angol király és királyné látogatásának hírére felbolydul az egész ház, botrányok, románcok, intrikák kezdenek kibontakozni, és az események olyan fordulatot vesznek, hogy hirtelen egész Downton jövője forog kockán…

Olvasd tovább