1

30 éves a Baywatch sorozat

Napfényes strand és kisportolt testek, vörös fürdőruci és bombanők, nyári forróság és krimi – ha azt mondom, Baywatch, sokunknak ez jut eszébe Mitch Buchannon (David Hasselhoff) és csinos vízimentő-társainak kalandjairól. Az idén 30 éves, világszinten is az egyik legsikeresebb tévésorozat indulása nem volt éppen diadalmenet. Alább elmeséljük a legendás (és pikáns) sorozat megszületésének történetét, kitérünk az azt kísérő ellentmondásokra, botrányokra, és vetünk egy pillantást az örökségére is. Csobbanjunk!

A kezdetek

Gregory J. Bonann tizenéves kamaszként, könnyű nyári munka reményében csatlakozott 1970-ben a Los Angeles-i partiőrség vízimentő-csapatához. Már az első nap komoly sokk érte: egy férfit és egy nőt kellett kimentenie a vízből, miközben szeretteik a móló szélén jajveszékeltek. Bonannt azonnal megfogta a vízimentő-élet izgalma, és eszébe jutott, milyen remek tévésorozat lehetne ebből.

Ötletét sokáig dédelgette, mígnem 1977. novemberében elkezdett kopogtatni vele a nagy amerikai tévékonszerneknél. Mindenhonnan elhajtották, mondván, érdektelen az egész, senki sem kíváncsi fürdőruhában rohangáló tévésztárokra. 1987-ban egy sportcéghez csatlakozva már javában forgatott apróbb klipeket (többek között az aktuális amerikai olimpiai csapatról), és testvére révén összeismerkedett Doug Schwartz-cal és Michael Berkkel, az ismert tévéproducerekkel. A gyors ötletelés után Bonann elvitte őket az azévi Vízimentő Játékokra, ahol Schwartz és Berk azonnal a fejéhez kapott: megértették a lényeget. Elvitték az ötletet a CBS-hez, aztán az NBC-hez. Utóbbi helyen már pozitívabban fogadták őket, és kaptak némi pénzt egy kis tesztvideó forgatására: kimentek a partra, felvettek mindent, amit csak tudtak (ekkor már bevonták Bonann kollégáját, a szintén vízimentő Michael Newmant is), és két zenés klipet vágtak az anyagból. Az a jelenet volt a fordulópont, amikor Newman egy sírdogáló, elveszett kisgyereket felvesz, és megvigasztal: a fejesek igent mondtak.

1988 tavaszán Bonann, Schwartz és Berk megírta egy kétórás pilot forgatókönyvét, a címet pedig a partiőrség hajóinak gúnynevéből kölcsönözték: Baywatch. Az NBC-nél imádták a szkriptet, ősszel pedig elkezdődött a szereplőválogatás. A főszerepre megnézték többek között Lorenzo Lamast, Tom Wopat-et (Hazárd megye lordjai) és Adrian Pault (Hegylakó), és megkeresték David Hasselhoffot is. Hasselhoff a Knight Rider 1986-os elkaszálása után épp Európában építgette (újra) énekesi karrierjét, és nem nagyon volt kedve Hollywoodhoz. “Knight Rider fürdőruhában?”, kérdezte az ügynökétől, de azért tett egy próbát: elment megnézni Bonannékhoz a videómontázst, és elvarázsolódott, de még mindig nem érezte magáénak a szerepet. Végül az ügynöke mondta neki, hogy ez a második esélye, amit nem szalaszthat el. Hasselhoff mellé Parker Stevensont (Gyilkos sorok, Probe) és Billy Warlockot (Days of our Lives) választották.

A női szerepekre az első választás Pamela Bowen, egy sugárzó szépségű tehetség volt, akivel mindenki elégedett volt, ám a forgatás első napján kiderült, súlyos víziszonya van, így le kellett cserélni a Miss Universe-győztes Shawn Weatherlyre. Erika Eleniak simán megkapta Shauni McClain szerepét, ám elhallgatta, hogy akkoriban egy Playboy-fotózáson is részt vett. Mivel a stúdió gyerekbarát sorozatot akart, megpróbálták kirúgni Eleniakot, ám a producerek ragaszkodtak hozzá. Ő pedig a forgatás előtt – mintha előrevetítené a sorozatot végigkísérő pletykákat – elment, és csendben megcsináltatta a melleit.

Az 1989. januárjában induló forgatás rengeteg viszontagsággal járt: a távolról ideálisnak tűnő partszakasz homokja tele volt undorító és veszélyes tárgyakkal (műsoros zsebkendő és WC-papír, használt tampon, injekciós tű stb.), és persze rendkívül hideg volt. Emiatt az egész produkció Hawaii meleg vizei mellé költözött, ott azonban cápaveszély hátráltatta a forgatást.

A premier

1989. április 23-án, vasárnap debütált a Baywatch a Panic at Malibu Pier című pilot-epizóddal, és aznap este a második legnagyobb nézettséget érte el. A siker láttán az NBC berendelte őszre a 12 epizódos első évadot. Még a forgatás előtt Bonann elvitte az írókat a partra, hogy kicsit szokják az atmoszférát. Hirtelen egy fuldokló kisfiúra lett figyelmes, és a vízbe vetette magát. Mivel elég távol volt a parttól, erősítésért kiabált, ám az írók vadul jegyzeteltek a parton… Hőstettéért Bonann végül bátorság-érdemrendet (Act of Valor) kapott, ám az NBC nem ezt a vonalat akarta a sorozatba, inkább “gyilkosság a strandon” típusú történeteket favorizáltak. Azzal is bajuk volt, hogy szokatlanul sok csinos bikinis nő került be az epizódokba (jórészt a vágóképeken), ami szerintük nem-kívánatos testkultuszt generál. Az első epizód (In Deep, 45 perc) 1989. szeptember 22-én ment adásba, és az eredmények biztatóak voltak.

Shawn Weatherly gyorsan kiábrándult a gyenge forgatókönyveket olvasva (lassított futáson és önmutogatáson kívül nem sok mindent kellett csinálnia), így az írók drámai lezárást írtak a karakterének: az első évad végén (kiemelkedő nézettséget hozva) cápatámadás ölte meg karakterét, Jill Rileyt. Hasselhoffnak sem volt ínyére, hogy a stúdió az éved végén egy halloween-es Baywatch-horrorparódiával akart kedveskedni a nézőknek. A szépfiú John Allen Nelson színre lépésével tovább nőtt a feszültség: főleg Billy Warlock féltékenykedett, aki időközben összejött Erika Eleniakkal. A Baywatch mindezek ellenére jól teljesített, de a stúdió elégedetlen volt a számokkal, és törölte a tervezett második évadot. Miközben az alkotók más meló után néztek, Bonann egyedül maradt.

Újjászületés

Doug Schwartz elpanaszkoda magát nagybátyjának, Sherwood Schwartznak, aki biztatta, ne adja fel, és azt tanácsolta neki, hagyja a nagy stúdiókat: kis helyi sugárzó-állomásokból rakja össze a produkciót (TV Syndication). Az Európában jórészt ismeretlen sugárzási mód alkalmat ad a független finanszírozásra és a nemzetközi terjesztésre is. Német producerek eközben valami újat akartak Hasselhoffból, így társultak a színésszel, aki immár finanszírozóként és társproducerként tért vissza a fedélzetre. Bonnan, Schwartz és Berk Hasselhoffal együtt Syd Vinnedge-hez fordultak, aki megszervezte a finanszírozást és a gyártást, aztán országjárásra indultak, hogy a helyi tévéállomásokat egyenként győzzék meg a Baywatch értékéről. Számtalan kereskedelmi vásár, szakmai fórum után sikerült összeütni a költségvetést és a sugárzási tervet: több, mint 200 állomás kötött szerződést a következő 22 epizódra. A forgatás előtt kicsit meghúzták a nadrágszíjat (egyetlen öreg hangárban tároltak minden produkciós eszközt), és 1991. júliusában visszatértek Los Angeles partjaira, a partiőrség közvetlen közelébe. A spórolás a színészek fizuján is meglátszott: emiatt lépett le Parker Stevenson és Brandon Call (Mitch fia, Hobie), utóbbi pótlására Leonardo DiCaprio is felmerült, végül Jeremy Jacksont választották.

Hasselhoff nagyon akarta a sikert: első volt mindenben a forgatáson, ami tévéhálózati kontroll híján kicsit el is szabadult: a veszélyes mutatványokat jórészt maguk a színészek csinálták, a történetek jobban koncentráltak a vízimentők hétköznapi életére, és… az operatőrök egyre gyakrabban elkalandoztak a szép női testeken. Egyre több zenés montázs született, amiben leplezetlenül mutogatták az alig takart izmokat, popsikat, ciciket. Billye Warlock azonban továbbra is elégedetlenkedett, végül pedig bejelentette, barátnőjével, Erika Eleniakkal együtt elhagyják a sorozatot. A stáb teljes pánikba esett, és villámgyorsan új szereplőket kerestek: Dean Cain (Lois és & Clark) ellenében David Charvet-t választották, Kelly Slatert szörfös tapasztalata segítette. Alexandra Paul és Nicole Eggert pedig Neve Campbellt és Sandra Bullockot utasította maga mögé a casting során. C. J. Parker karaktere azonban még betöltetlen volt.

Domborulatok

A keresés egyre kétségbeesettebb volt, végül Charvet beajánlotta akkori barátnőjét. A lány 1992. áprilisában besétált az irodába, elpróbált néhány jelenetet, és mindenkit elbűvölt. Ő volt Pamela Denise Anderson. Korábban feltűnt néhány reklámban, egy sorozatban (Home Improvement) és a Playboyban is (egyelőre még szilikon nélkül), és ahol csak megjelent, felszikrázott körülötte a levegő. Tudták, ő az, aki a következő szintre emeli a Baywatchot, és Hasselhoff, valamint saját barátjának fenntartásai ellenére azonnal leigazolták. Az 1992. szeptemberében debütáló új évad pedig felrobbantotta a tévézést: mindenki Pamela Andersonról beszélt. Már a forgatás nehézségekbe ütközött a sok kéretlen nézelődő és paparazzo miatt, a sorozat elképesztő sikert hozott. Charvet nem bírta a nyomást, szakítottak Andersonnal, és bár a kritikusok epét hánytak a kétségtelenül olcsó erotikát sugárzó Baywatchtól, a nézők (főleg Európában) többet és többet akartak. Többek között újabb Playboy-megjelenést, ami 1994. novemberében el is érkezett, immár Anderson sebészileg megnövelt domborulataival.

Hasselhoff saját hírnevére féltékenykedett, Anderson az edzés megszállottjává vált, a producerek azonban nem törődtek a bulvár-hírnévvel, a szexizmus-vádakkal, sőt: azt vallották, minél többet beszélnek a Baywatchról, annál jobb. És a gépezet önműködővé vált: a szex a napfényes Kaliforniával kombinálva eladta magát. A licencjogot pedig aranyárban mérték: készült Baywatch márkanévvel óra, cipő, dezodor, légfrissítő, fürdőruha, Barbie-baba, minden. A stábhoz 1995-ben csatlakozó David Chokachi és Jason Simmons már-már Beatles-mániát tapasztalt a show európai körútjain, a celebek közül hirtelen mindenki benne akart lenni a Baywatchban, a forgatáson pedig kéretlenül bukkantak fel fürdőruhás lányok arra várva, hogy észrevegye őket valamelyik producer.

Mindenki flörtölt mindenkivel, a castingosok pedig alig tudták kezelni a számtalan jelentkezőt. A nagy rohamban elvérzett többek között Denise Richards és Alicia Silverstone is, utóbbi azon, hogy nem rendelkezik a “megfelelő kinézettel.” Ez a sorozatban máskor is, több oldalról is gondokat okozott: Jasmine Bleeth-et például fogyókúrára kötelezték a producerek, mert túlságosan szerette a gyorskaját, Chokachi leborotválta a mellkasát a kifogástalan megjelenés érdekében, és a legendás piros fürdőruhák pedig (főleg a nőiek) egyre kisebbek és kisebbek lettek. Kelly Packard egy jelenet közepén sírta el magát, mert a ruha szabása annyira felvágott a fenekébe, hogy szinte meztelennek érezte magát. Nem véletlenül: a színészi talentum helyett egyre inkább a testi adottságok számítottak a szerepmeghallgatásokon. Ebből lett elege Nicole Eggertnek és Alexandra Paulnak: előbbi színészkedni akart, utóbbit pedig vékony testalkata miatt többen lenézték a stábban. Paul végül tiszteletet vívott ki színészi játéka és karakterfejlődése révén.

Hoff és kopp

Hasselhoff egyre gyakrabban érezte, hogy a Baywatch miatt lekezelően bánnak vele, és nem elégedett meg a sikerrel: Amerikában is be akarta indítani énekesi karrierjét. 1994. június 17-re Atlantic Citybe meghirdetett megakoncertje médiatörténeti esemény volt, de nem az énekes-színész miatt: épp aznap este közvetítették élőben O. J. Simpson rendőrségi elfogását. Hasselhoff, miután végzett a színpadon, belenézett a hírekbe (az épp a környéken lebzselő Donald Trump tanácsára), és már tudta, hogy óriásit bukott.

Ezután más irányokban kereste az érvényesülés lehetőségét: mivel mindig is kevesellte a krimit a Baywatchban, meggyőzte a producereket egy spinoff megvalósításáról, amiben éjszakánként öltönyre és pisztolyra cserélné a fürdőgatyát, afféle filléres James Bondként. Az 1995. szeptemberében debütáló Baywatch Nights első évada nem hozta a várt számokat, hiába erősített az eredeti sorozat fő párosával (Hasselhoff és Gregory Alan Williams) és mutatta be újként Angie Harmont. A második évadra újrafazonírozták a brandet: jött Donna D’Errico és a misztikus szál: a producerek úgy gondolták, jó ötlet lemásolni az X-aktákat. Hát nem volt az.

Csajok és bajok

Pamela Andersonra is hullámvasút várt a következő években: megismerkedett a Mötley Crue-tag Tommy Lee-vel, és ezután állandósultak a botrányok. Lee dühkitörései lehetetlenné tették a forgatást (gyakran tört-zúzott a féltékenységtől), Anderson túlpörgette magát (a sorozattal párhuzamosan forgott első nagyjátékfilmje, a Barb Wire), és kiszivárgott egy szexvideó is közös hancúrozásukról. Férj és feleség viharos kapcsolata és bulvár-hírneve egyre több fejfájást okozott, és egy rosszullét után kiderült: Anderson terhes. Miután pedig megszülte fiát, 1996. decemberében úgy döntött, búcsút int a piros fürdőruhának. A hír kiszivárgását követően Hasselhoff megkönnyebbült, a producerek viszont kétségbeestek. Az elkövetkező hónapokban Pamela Anderson-hasonlások ezrei jelentkeztek a produkciónál, ám a próbálkozókat látva gyorsan rájöttek az alkotók, Andersont képtelenség lesz pótolni. Legalábbis minőségben, így hát forduljunk a mennyiség felé!

Előtérbe tolták volna Gena Lee Nolint, ő azonban meghátrált: kamera-iszonya alakult ki, leblokkolt, és képtelen volt improvizálni. A stáb megpróbálta segíteni: ragaszkodtak a dialógokhoz, lassan újraépítve az önbizalmát. Donna D’Erricót emellett átmentették az elsüllyedő Baywatch Nightsból, a latin José Solano és a színesbőrű Traci Bingham pedig a tudatosabb multikulturális reprezentációt hivatott jelképezni. Alexandra Paul végre megkapta a halált, amiért évadok óta könyörgött a producereknek, és fergeteges viccként bögyös szőke macának maszkírozva megjelent a saját filmbeli temetésén. Jason Simmons és Yasmine Bleeth szintén elhagyta a vízimentő-hajót, a producerek végül a Playboyjal már évek óta kimondatlan együttműködés révén leltek új lányokra: Angelica Bridges, Marliece Andrada és Carmen Electra érkezett a fedélzetre. Ennyi formás szőkeség önténtelenül irreális testképet sugallt a fiatal nézőknek, és a producerek sosem tudták eloszlatni a pletykát, hogy több színészt mellnagyobbításra ösztönöztek a szerep érdekében.

Az 1996-1998-as stáb mindenesetre szeretett együtt bulizni, aminek gyakran másnap reggel lett meg a nem túl kellemes következménye: rengeteg smink és kávé fogyott, ám a kába lányok gyakran azt sem tudták, hol vannak, ezért egymást kezdték el piszkálni. A cicaharcok eredményeként 1998. májusában eldöntötték: túl sok a szépség, és “vérfürdőt” rendeztek az évad végén. A csajok közül csupán Kelly Packardot és Gena Lee Nolint hívták vissza az új évadra, ám Nolin maga mondott nemet. Ez okozott némi problémát, hiszen az előző részben összeházasították karakterét Mitch-csel. A kilencedik évad elején az írók kénytelenek voltak az egészet visszacsinálni: új színésznőt szerződtettek a feleség figurájára (Jennifer Lynn Campbell), akiről kiderül, hogy szélhámos és hazudozó, ráadásul a pár korábban összeadó hajóskapitánynak sem volt engedélye esketésre. Érvénytelen az egész, a nézők pedig felsóhajthattak: Mitch Buchannon újra szingli. Mitzi Kapture és Brooke Burns erősítette még a gárdát, ám a nézettség elkezdett csökkenni, és a producerek figyelme el-elkalandozott a sorozatról.

Végjáték

Az írók új ötletekkel próbáltak színesíteni: a főszereplők ellátogattak egy autóversenyre, egy karneválra, sőt még az ejtőernyőzést is kipróbálták. Egyes epizódok történetei gyanúsan hasonlítani kezdtek régebbi évadok cselekményére, más epizódokban pedig óriási elektromos angolnák és egyéb képtelen szörnyszülöttek tűntek fel. Fogytán volt az ihlet… A tizedik évforduló csendes kiábrándulásban telt, és mivel egyre drágább lett a produkció, a Baywatch veszteségessé vált. Bonnan megoldást keresett.

1998. novemberében egy speciális epizód keretében ellátogatott a stáb Ausztráliába, és a helyszínváltás ígéretesnek tűnt (még egy ausztrál színésznőt, Tania Zaettát is bevettek a szereplők közé), ám a közeli Avalon lakóinak tiltakozása miatt visszaléptek, helyette az egyszer már bevált Hawaiit választották, amely alacsony adózást és diszkontáras szállást meg utazást kínált a produkciónak. Sem a piros fürdőruha, sem Schwartz és Berk nem utazott el viszont Bonann-nel a szigetre, aki egyedül maradt Hasselhoffal a produceri fedélzeten. Az irányításon gyorsan össze is veszett a két fél, és a kapcsolat annyira megromlott, hogy Bonann egy vízibomba körül bonyolódó epizódból olyan vágást készített, miszerint Mitch nem éli túl a robbanást. Ez ment adásba, Hasselhoff pedig egy újságírótól tudta meg, hogy kiírták a sorozatból. A sértődött színész-producer szakított Bonann-nel, és ezután maga a sorozat se húzta sokáig: 2000-ben Honolulura költöztek, bevetették a fiatal Jason Momoát, és kétségbeesetten hirdették a sorozatot, ami már tényleg nem szólt semmi másról, csak arról, hány fürdőruhás csajt lehet nyálcsorgatva nézni. 2001. február 7-én, miután sikertelenül próbálták újra és újra eladni, a Baywatch végleg elsüllyedt.

Örökség

A sorozat vége után gyorsan készült egy tévéfilm (Hawaiian Wedding, 2003), amit néhány hasonló követett, majd jórészt a merchandise tartotta életben a márkanevet egészen a 2010-es évekig, maikor felvetődött, mozifilmet kellene csinálni a vízimentők kalandjaiból. A formálódó szkript sok stúdiónál megfordult, végül Dwayne Johnson segítségével valósulhatott meg a Baywatch-mozi 2017-ben, a kritikusok és a nézők szerint is felemás eredménnyel.

Hatás

A 130 országban vetített Baywatch máig minden idők legnépszerűbb és legjövedelmezőbb sorozata: Kanadától Európán és az arab világon át egészen a Távol-Keletig milliónyian nézték hétről hétre. Ahogy minden, popkulturális jelenséggé nőtt produkciót, a Baywatch-ot is utánozták (Pacific Blue, Acapulco Heat) és parodizálták (Son of the Beach), külsőségei pedig ikonikussá váltak: a parti fabódé, a lassított futás, a tenyéren pörgetett műanyag bója, és természetesen a piros egyrészes úszódressz, amely sima munkaeszközből avanzsált a szexiség szimbólumává. A Baywatch hatására új alműfaj született az erotika-iparban (csajok piros fürdőruhában), átalakult a női testideál (dúsabb idomok, szőke haj és csókos ajkak), és a sorozat alaposan berobbantotta a 80-as, 90-es évek szupermodell-reneszánszát. És bármilyen meglepőnek tűnik is, számtalan életet mentett: a Baywatchból ugyanis rengetegen megtanulták az elsősegély fontosságát, önkéntes tanfolyamok indultak, de ami a legfontosabb, a hétköznapi nézőknek is bátorságot adott közbelépni egy veszélyes helyzetben.

Forrás: 1, 2, 3, 4
Kis galéria: 1, 2

A legendás intro:

…és az összes zenés montázs időrendben:

Csoportkép évadonként:

Egy komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *