0

Könyvajánló – Rose McGowan: Bátor (18+)

A világhírű hollywoodi színésznő inspiráló története arról, hogyan találta meg a saját hangját, és miként szabadult meg a média és Hollywood agymosó hatalmától.

“Az életemet, ahogy majd olvasni fogod, különböző szekták uralták, és ezek közül a legnagyobb: Hollywood. A Bátor a küzdelmem története, ahogyan kikerültem a szekták irányítása alól, és visszaszereztem az életemet. Segíteni szeretnék neked is, hogy meg tudd tenni ugyanezt.” – Rose McGowan

A Bátor egy nyers, őszinte és megrendítő emlékirat a független, merész kortárs ikontól, aki elhatározta, hogy megmutatja a szórakoztatóipar igazi arcát, darabokra szedi a hírnév koncepcióját, rávilágít a több milliárd dolláros, szisztematikus nőgyűlöletre épülő rendszerre, és arra bátorítja az embereket mindenütt, ébredjenek fel, és legyenek bátrak. Egy felszabadító és erőt adó emlékirat. Tudd meg az igazat! Tizennyolc év felett ajánljuk. (Forrás)

“Felhívás a kiállásra.” – The Boston Globe

“Őszinte és merész, ez az emlékirat egy éles figyelemfelhívás a szórakoztatóiparnak és a társadalom egészének.” – Publishers Weekly

“Rose McGowan széthúzza a függönyt, hogy mind jól láthassuk, hogyan él Hollywood.” – Amber, amazon.com

Rose McGowan: Bátor, Könyvmolyképző, 218 oldal, 2021, 2899 Ft

0

Könyvajánló – John le Carré galamb-alagútja

A New York Times-bestseller életrajzi kötet a többek között a Suszter, szabó, baka, kém és a The Night Manager – Éjszakai szolgálat legendás szerzőjétől. John le Carré mindig a legidőszerűbb politikai kérdéseket feszegette a regényeiben, legyen szó a brit hírszerzésnél töltött szolgálatáról a hidegháború idején, az új világrend kialakulásáról a kilencvenes években, vagy az írói karrierjének késői csúcspontjáról, amikor Hollywood sorra filmesítette meg a műveit. Ebben az életrajzi könyvben olyan eseményeket mutat be, amelyeknek részese volt, azzal a morális kétértelműséggel, ami a regényeit is áthatja. Többek közt olvashatunk egy bejrúti szálloda papagájáról, ami a gépfegyverropogást és Beethoven V. szimfóniáját tökéletesen utánozza; a temetetlen holtak ruandai múzeumáról, ahol a szerző az országban lezajlott vérengzés után járt; 1982 szilveszteréről, amit együtt ünnepelt Jasszer Arafattal és parancsnoki karának tagjaival; egy német terrorista nővel létrejött találkozójáról a Negev-sivatag börtönében; a Nobel-díjas Andrej Szaharovról, a nagy atomfizikusról, szovjet ellenzékiről; két korábbi KGB-főnökkel folytatott beszélgetéséről. De olvashatunk arról is, hogyan készült Alec Guinness George Smiley szerepére, amit a Suszter, szabó, baka, kém és a Csapda című regényekből a BBC által készített legendás tévéfilmekben játszott, vagy arról a női segélyszervezeti munkásról, akiről a szerző az Elszánt diplomata főhősét mintázta. John le Carré mindegyik történetet izgalmasan és friss humorral meséli el, miközben arra késztet minket, hogy gondoljuk át újra a jól ismertnek hitt eseményeket és embereket. A Galambok alagútja bepillantást enged az író több mint hat évtizedes útjába, amelynek során mindig azt az emberi szikrát kereste, amely annyira élővé teszi minden regényalakját. (Forrás)

John le Carré: Galambok alagútja – Történetek az életemből, Agave, 324 oldal, 2017, 3480 Ft

0

Könyvajánló – Horrorok és szörnyek keringője

Mitől lesz egy film hátborzongató? A történet, a stílus, a díszlet, a zene vagy mindezek összessége hordozza magában a félelemkeltéshez szükséges energiát? Ez a könyv a maga töredékes módján erre a kérdésre keresi a választ: az 52 hátborzongató film egy vállaltan szubjektív válogatáson keresztül mutatja be a filmi hátborzongatás széles spektrumát. A 2018-ban megjelent 52 kultfilm szerzője most is sokféle filmet vizsgál olvasmányos esszéiben: a horrorfilm klasszikusaitól kezdve (Frankenstein menyasszonya, Psycho) modern remekműveken át (Iszonyat, Ragyogás, A bárányok hallgatnak) a kortárs kultfilmekig (Tűnj el!, Fehér éjszakák) tart a válogatás, de terítékre kerülnek határfeszegető kísérleti alkotások és hollywoodi blockbusterek is. (Forrás)

A szörnyek népszerűsége töretlen, sőt felfelé ívelő: rémeink elválaszthatatlan részei mindennapi életünknek. De vajon mennyire értjük a szörnyeket, amelyeket mi magunk hozunk létre, csodálunk és félünk? Látjuk-e, mi köti össze a múlt ikonikus, frankensteini szörnyét a jövő mesterséges intelligenciájával? Mi köze van Marvel Kapitány macskájának az Alien-sorozathoz és miért félnek annyira a Star Trek kemény férfi karakterei az univerzum női szörnyeitől? Miért nem egyfélék a vámpírok, és miért kezdtek el fejlődni a zombik? Milyen szorongásainkat tárják fel az állati szörnyek és a különféle állat-ember és növény-ember hibridek? Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt ez a népszerű regényeket és filmeket elemző tanulmánykötet – hogy minél jobban eligazodjunk saját világunk szörnyekkel teli térképén, vagyis jobban értsük félelmeinket és önmagunkat: a szörnyek által meghatározott embert. (Forrás)

Lichter Péter: 52 hátborzongató film – A Psychótól a Fehér éjszakákig, Scloar, 280 oldal, 2021, 3999 Ft
Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű – Szörnyek a populáris kultúrában, Athenaeum, 309 oldal, 2021, 4499 Ft

0

Top 5+1 érdekesség az Így vagy tökéletes-ről

Augusztus 19-től lesz látható a hazai mozikban az új magyar romantikus vígjáték, az Így vagy tökéletes. A sok humorral elmesélt érzelmes történet az ezoterikus sikerkönyv szerzőnő és a magát tehetséges szépírónak gondoló, kiégett reklámguru hazugságokkal, önbecsapásokkal teli kapcsolatát követi nyomon, amibe belekeveredik a nagyszájú kolléga, a felnőtt tinilány, pár megbízhatatlan pasi, az életunt műkritikus meg a dögös reklámszépség is.

1. A nézők érdeklődést egyből felkeltő filmcím kulcsfontosságú tényező a romantikus vígjátékoknál. A készítők ezúttal is hosszasan mérlegelték az ideális elnevezést, de amíg rátaláltak az Így vagy tökéletesre, addig a Verne Gyula a Holdon munkacímet kapta tőlük a film, ami a kész alkotás egyik ikonikus, és nagyon vicces jelenetében elhangzó párbeszédre utal. Ez a dialógus egyébként benne van a mozikba kerülő, végső változatban.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Végszónak sem rossz

Miért állt át analógról digitális fotózásra Nádas Péter? Milyen számítógépes játékon játszik Enyedi Ildikó? Ki az igazi hippi: Martin Amis vagy Ian McEwan? Miképp veszélyezteti Karl Ove Knausgard férfiasságát a nyilvános babakocsitologatás? Hogyan került Zadie Smith Esterházy Péter társaságában egy toscanai outletbe? Miért pofozta fel Margaret Atwood Elisabeth Mosst? Melyik kölcsönzőben szerezte Bödőcs Tibor orbáni pókhasát? Mit gondolnak a hírességek Trumpról? És Philip Rothról? És a teniszről? Mindezt megtudhatjuk Köves Gábor második kötetéből, akinek interjúi a kétezres évek óta jelennek meg a Magyar Narancsban, ahol jelenleg szerkesztőként dolgozik. A köztes időben iskolapadokban és mozikban ült, innen, a mozikból ered krónikus New York-mániája. Interjúalanyai közül talán Margaret Atwoodot és Patti Smitht “üldözte” a leghosszabban. Akadnak még be nem teljesült interjúálmai. (Forrás)

Köves Gábor: Végszónak sem rossz, 21. Század Kiadó, 384 oldal, 2021, 3990 Ft