0

Könyvajánló – Bódy Gábor-összes 1-2.

Kevés olyan filmrendezőt ismer a filmtörténet, akiben a mesterségbeli tudás – az anyag (a celluloid, a videószalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete – és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében – volt olvasható az Egybegyűjtött filmművészeti írások 2006-ban megjelent 1. kötetének fülszövegén. A helyzet azóta sem változott, így ha lehet, még jobban hiányzott a háromkötetesre tervezett vállalkozás folytatása, amelyre majdnem másfél évtized után kerül sor.

Az 1. kötet részben a film “filozófusát”, a filmről gondolkodó Bódyt mutatta be elméleti írásainak, elemzéseinek, javaslatainak, illetve a Filmiskola című, a Magyar Televízió számára készült oktatási anyag forgatókönyvének közreadásával; másrészt a “poéta”, a művész tevékenységét is felidézte filmtervek, forgatókönyv-vázlatok, valamint a Magyar Dezső rendezésében megvalósuló, Bódyval együtt jegyzett Agitátorok forgatókönyvének és az Amerikai anzix forgatókönyv-változatainak publikálásával. Jelen kötet ez utóbbit folytatja és egészíti ki Bódy két egész estés játékfilmje forgatókönyvének, illetve hozzájuk kapcsolódó, különféle jellegű írásoknak a megjelentetésével. A forgatókönyvek általában nem fedik teljes mértékben a megvalósult filmet – különösen így van ez Bódy esetében. A Psychének több forgatókönyv-változata ismert, a Kutya éji dalának viszont nem létezett hagyományos értelemben vett forgatókönyve.

A filmekhez legközelebb álló írásos anyagok közreadásával (a forgatókönyv mellett szinopszissal, jelenet- és dialóglistával, vázlattal, bevezetővel, jegyzettel, interjúval, levéllel stb.) betekintést nyerhetünk az alkotó műhelyébe, és nyomon követhetjük a mű születését a koncepció kialakításától a film megvalósításának küszöbéig. Az Egybegyűjtött filmművészeti írások végre teljessé váló kiadása reményeink szerint újabb lendületet adhat a Bódy Gábor művészete körül zajló termékeny eszmecserék folytatásának. Munkái a filmtörténeti kánonban kivívott rangos helyük mellett így maradhatnak a magyar filmkultúra élő, szerves, jó értelemben vett provokatív, szellemi frissességükből mit sem veszítő darabjai. (Forrás)

Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2., MMA Kiadó, 333 oldal, 2020, 5900 Ft
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1., Akadémiai Kiadó, 454 oldal, 2006, 2700 Ft

0

Vimeo-premier: Békeidő

Április 23-tól, azaz mától Magyarországon és Romániában is online lesz látható Hajdu Szabolcs (Macerás ügyek, Fehér tenyér, Délibáb, Ernelláék Farkaséknál) új, Békeidő című filmje, amit választható román és angol felirattal tesznek közzé a Vimeón. Az alkotók közlése szerint ez az első magyar nagyjátékfilm, ami a neten debütál. A Békeidő egy filmantológia lesz több, egymásba kapcsolódó történettel, amely “különböző emberi viszonyokban járja körül a dominancia és kiszolgáltatottság kérdését, képzelet és valóság határán.” A cselekmény egy éjszaka alatt zajlik, megismerhetjük benne egy protestáns pap családjával vívott konfliktusát, egy politikai aktivista nő tizenéves lányának kalandjait, egy középkorú színész házassági válságát, valamint egy híres színházrendező és fiatal pártfogoltjának történetét.

Bár a filmnézés számunkra elsősorban közösségi élmény, és az Ernelláék Farkaséknál lakásmozis forgalmazása is ezt szolgálta, a jelenlegi helyzetben mégis úgy éreztük, a magunk módján mi is segíthetünk az embereknek tartalmasan eltölteni ezt a nehéz időszakot. Így jött az ötlet, hogy a Békeidő című filmmel nem várjuk ki a moziforgalmazás és filmfesztiválok feléledését, hanem online mutatjuk be. Nem utolsó sorban megtekintése kiváló alkalom független magyar filmalkotók támogatására

– indokolta a döntést Török-Illyés Orsolya, a film egyik főszereplője és producere.

Rajta kívül a Békeidő főbb szerepeiben Sárosdi Lilla, Szabó Domokos, Hajdu Lujza, Hajdu Szabolcs, Schilling Árpád, Wrochna Fanni és Földeáki Nóra lesznek láthatóak. A film operatőre Bántó Csaba, vágója Kővári Szabolcs, zenéjét a Freakin’ Disco szerezte, a producerek között pedig ott van Jim Stark, aki olyan filmeken is dolgozott már, mint a Kávé és cigaretta, a Törvénytől sújtva vagy az Éjszaka a földön. (Index)

Előzetes a hajtás mögött:

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Film és a Franco-diktatúra

A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa. Spanyolországban a polgárháborút követően a köztársaságpártiak felett győzedelmeskedő, ultrakonzervatív Francisco Franco tábornok szilárdíthatta meg a hatalmát 1939 és 1975 között. Mint minden rezsim, a gondosan kiépített Francó-i állam is több periódusra osztható a keménykezű irányítástól az enyhülés politikájáig, de a rendszer sosem hagyhatta, hogy a társadalomhoz fűződő kapcsolatát a véletlenre bízza. A politikai berendezkedés minden kétséget kizáróan igyekezett a fő ideológiát – amely leginkább a nemzeti katolicizmus fogalmával írható le – egyértelműen és magas hatékonysággal célba juttatni, de külön hangsúlyt fektetett a nemzetközi viszonyrendszerben eltöltött helyzetre is. Franco figyelme kortársaihoz hasonlóan hamar a filmipar felé irányult, a fő irányelvek diktálása mellett minden szintre kiterjedő cenzúrát is bevezetett, sőt, a filmgyártásban is kipróbálta magát.

A korszak filmtermését és -előállítási szokásait vizsgálja Lénárt András könyve, aki saját hasonló témájú doktori disszertációját kiegészítve jelentette meg hiánypótló művét. A kiadvány tehát elsősorban tanulmány: változatos megközelítésmódról tesz tanúbizonyságot és roppant mennyiségű adatot tartalmaz. Nem a könnyedebb filmtörténeti leírások sorát erősíti. Minőségi összevetést nyújt Németország, Olaszország és Oroszország diktatúráival, a hasonlóságok és különbségek felsorakoztatásával szépen kidomborítja a spanyol helyzetre jellemző karakterisztikus jegyeket. A mű propagandatörténeti és -elméleti oldala kifejezetten erős: a hispán sajtó és állami intézmények átalakításáról, oktatási-nevelési módszerek megváltoztatásáról, ideológiai és kulturális életéről is kerek képet kapunk.

A könyv első fele történelmi háttérképet fest, ezután foglalkozik a cím által is jelzett témával: a Franco-diktatúra filmtermésével. A művet színesítik az olyan kuriózumokat bemutató kitérők, mint XIII. Alfonz spanyol király története, aki nagy pornórajongóként az 1920-es évek valamennyi (!) erotikus filmjét beszerezte és magángyűjteményében őrizte. Érdekes és hosszabb kifejtést is érdemlő az a megállapítás is, amely a korszak magyar filmjeivel húz párhuzamot: ahogy nálunk, úgy Spanyolországban is az ellenzéki kultúra kényszerült a cenzúra miatt árnyaltabb fogalmazásmódra, így a 20. századi spanyol kultúra számos kiemelkedő alkotása születhetett meg a korszakban – csak épp a rendszer nem engedte moziba a filmeket. A spanyol cenzúra működéséről sok újdonságot nem lehet elmondani, de a konkrét példák izgalmassá teszik a könyvet: az egyház nyomására az 1953-as John Ford film, a Mogambo esetében a megcsalás motívuma miatt Grace Kelly és Donald Sinden által alakított házaspárt az utószinkronban testvérpárrá változtatták kockáztatva még a vérfertőzés vádját is. Szintén erősíti a könyvet a polgárháborús időszak filmtermésének formanyelvi elemzése, és a korszak leghíresebb (vagy leghírhedtebb) alkotásainak bemutatása is, mint például A faj – Raza, amelynek forgatókönyvírója maga a Caudillo, Francisco Franco volt, cselekménye természetesen a tábornok idealizált életútját dolgozta fel. Lénárt András könyve egy olyan témát dolgoz fel, amelynek magyar nyelven nem túl bő irodalma lelhető fel, emiatt hiánypótló mű. (Forrás)

Lénárt András: A spanyol film a Franco-diktatúrában – Ideológia, propaganda és filmpolitika. Jatepress Kiadó, 256 oldal, 2018, 3780 Ft

2

27 jó folytatás James Gunn szerint

James Gunn, a Marvel kirúgott, majd visszavett üdvöskéje koronavírus-járvány idején is pörög a twitteren: épp a(z időközben bevállalt) Öngyilkos osztag-folytatás utómunkálatait végzi (állítólag sem ezzel, sem a Galaxis őrzőinek harmadik részével nem lesz csúszás). Tegnap pedig megosztott ugyanitt egy listát arról, szerinte mely folytatás-filmek jobbak az első részeknél. Íme:

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A képregényfilm

A Filmanatómia sorozat hatodik kötete a képregényfilmeket járja körbe. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a képregényfilm-franchise-okról, a Bosszúállóktól, Batmantől és a Pókembertől kezdve Supermanen át Deadpoolig és az X-Men-ig bezárólag. Szó esik a szuperhősfilm-képregényfilm fogalommeghatározásáról. Külön tanulmányok foglalkoznak a legismertebb, legnépszerűbb szuperhősök, Batman, Superman, és Pókember filmes megjelenéseivel. Külön tárgyaljuk a Marvel- és DC-moziuniverzumokat, egy önálló fejezetet kap Stan Lee életútja és hatása a képregényekre. Nem feledkezünk meg a kisebb képregénykiadók gondozottjairól és filmjeiről sem (Penge, Kingsman, Kick-Ass, Sin City, Watchmen, 300). A kötetben interjú olvasható a látnoki rendező, Pálfi Györggyel, aki az egyetlen magyar képregényfilmet készítette (A táltosember). A számtalan képregény és képregényfilm tárgyalása rajongók és laikusok számára egyaránt emlékezetes olvasmány. (Forrás)

Kárpáthy György (szerk.): A képregényfilm – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 6., Vertigo Média Kft., 348 oldal, 2020, 3490 Ft

0

InterCom hírlevél

Bloodshot: az univerzum első csillaga

A DC és a Marvel még nem az egész világ: a képregény-univerzum jóval tágasabb náluk – csak fel kell fedezni őket. Ezen a héten talán egy új világegyetem születésének lehetünk tanúi. A Bloodshot (Bloodshot, már a mozikban) hőse, a halott katona (Vin Diesel), akit egy tudós feltámaszt, tökéletessé tesz, ám ő fellázad alkotója ellen csupán az első a Valiant Comics népszerű és különleges figurái közül. És valószínűleg egy új fejezet nyitánya. Bloodshot életre keltője, és lelkes rajongója is biztos ebben: erről beszélt a Supehero Fanaticnak.
– Biztos vagyok benne, hogy Bloodshot utat nyit a többieknek – jelentette ki Vin Diesel, akinek van némi tapasztalata a filmes franchise-ok kialakulásában. – Szerintem, beindulnak a Valiant hősök. Most nyilván mindenki arra vár, hogy mekkora lesz a Bloodshot sikere, de azt hiszem, én kiszagolom az ilyesmit: és úgy tudom, a Valiant újra kiadja az összes olyan füzetét, amelyikben lehetséges filmes főhősei vannak. És van belőlük egy pár – nagyon izgalmas idők jönnek.
Bloodshot már akcióba lendült – de úgy tűnik, nem marad sokáig egyedül.

Olvasd tovább

0

#vigyazzunkegymasra

A helyzetet tudjátok: a koronavírus jött, látott, és egyelőre úgy tűnik, térdre kényszeríti a világot. A filmvilágot is, amiről felületeinken folyamatosan beszámolunk rendületlenül. Elmaradnak bemutatók, filmfesztiválok, leállnak forgatások, promóciós körutak. Szeretjük a filmeket, szeretjük a mozizást, de nem mindenáron. Szeretteink, barátaink, ismerőseink egészsége, élete fontosabb. Nem buzdítunk erre vagy arra, csak felelős, körültekintő viselkedést kérünk – a filmnézést, filmrajongást illetően is. Vigyázzunk egymásra! 🙂

0

Emma. (2020) – A kulisszák mögött

A feltűnően csinos, okos és gazdag 21 éves Emma Woodhouse (Anya Taylor-Joy) szorgos „méhkirálynő”, aki egy álmos falucskában, Highburyben él, ahol az élet békésen csordogál a maga langyos medrében. Történetünk kezdetén Emma megízleli a párok összehozásának izgalmait. A családi nevelőnőt megismerteti egy derék özveggyel, Mr. Westonnal, és igyekezetét siker is koronázza, házasság lesz belőle. Emma borzasztóan örül a sikernek, amíg rá nem jön, hogy kedvenc anyafiguráját és a család legfőbb támaszát sikerült kiházasítania. Magára maradván hipochonder édesapjával, Mr. Woodhouse-szal (Bill Nighy), új legjobb barátnőt keres a fiatal és naiv Miss Harriet Smith személyében (Mia Goth). Emma személyügyi ténykedése nem marad észrevétlen a felettébb szilárd erkölcsi talajon álló Mr. Knightley előtt (Johnny Flynn), akinek bátyja Emma nővérének férje, és ebben a minőségében gyakran tartózkodik Emma és édesapja társaságában.

Jane Austen egyik legnépszerűbb műve modern feldolgozásban kerül a közönség elé ebben a vígjátékban. Örök témát taglal: hosszas küzdelem után hogyan találd meg a társad, akit neked rendelt a sors, és leld meg oldalán a lelki békédet.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Így filmeztünk 2.

Szekfü András nagysikerű Így filmeztünk című könyvének második kötete sok tekintetben hoz újdonságokat a 2018-ban megjelent interjúkötethez képest. Nemcsak a filmtörténeti időben lép előre az elsőhöz képest, hanem megváltozik a fókusza is: egyrészt a (kultúr)politika mellett több szó esik benne a filmekről, a filmek stílusáról, a forgatás módszertani kérdéseiről; másrészt a felülről, adminisztratív eszközökkel irányított folyamatok leírásáról a hangsúly áthelyeződik azok belső dinamikájára, önmozgására. Mindez pontosan körvonalazza a mostani kötetben előtérbe kerülő korszakokat, a magyar új hullámét, majd az azt követő hetvenes évekét, rövid kitekintéssel a rendszerváltásig terjedő időszakra. A magyar filmtörténet olyan páratlan hatású művészei elevenednek meg e könyv lapjain, mint Szabó István, Sára Sándor és Kósa Ferenc – hogy a teljes névsort ne idézzük. Fontos különbség és egyben a kötet érdekessége, hogy megszólaltat több ma is élő vagy a közelmúltban elhunyt alkotót, így az évtizedes retrospekció még izgalmasabb és tanulságosabb síkokat tár az olvasó elé. (Forrás)

Szekfü András: Így filmeztünk 2. – Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból, MMA Kiadó, 488 oldal, 2020, 5600 Ft

Könyvbemutató:

0

InterCom hírlevél

Bloodshot és Joker barátok

Bloodshot az új Joker? Még ez is lehet. Igaz, Vin Diesel nem fogyott le ahhoz, hogy eljátssza a Bloodshot (Bloodshot, hazai bemutató: március 12.) főszerepét, a halott kommandóst, akit egy kudarcot vallott bevetés után egy kutatólaboratóriumban feltámasztanak, és különleges képességekkel ruháznak fel. Viszont Diesel legújabb nyilatkozatai szerint jó pár olyasmit kitaláltak a forgatáson, amit a Joker alkotói is.
– A katona, akiből Bloodshot lesz, poszttraumás tüneteket mutat – magyarázta újságíróknak a figuráját az akciósztár. – Ő az elfelejtett katona: teljesítette a kötelességét, és már nem kell senkinek. A forgatás előtt sok veteránnal találkoztam, beszélgettem velük, és kiderült, hogy aki volt már a seregben, az nagyon érti és szereti Bloodshotot. Dave Wilson rendezővel megbeszéltük, hogy bármilyen erős is a pasas, megtört embert kell játszanom: nem tipikus szuperhőst. És lelkileg is kiegyensúlyozatlan. Kicsit belebolondult abba, ami történt vele. Joker még sehol nem volt, és mi már kitaláltunk egy képregényhőst, aki totál dilis. A lelki problémái benne vannak a figurában: amit azután tesz, ebből következik…

Olvasd tovább