Tűzgyújtó – A kulisszák mögött

Stephen King klasszikus thrillerének új adaptációjában egy rendkívüli pirokinetikai képességekkel bíró lány megvédi családját és önmagát olyan sötét erőktől, amelyek el akarják fogni őt, hogy irányíthassák. Andy (Zac Efron) és felesége, Viky (Sydney Lemmon) már több mint egy évtizede menekülnek, hogy elrejtsék lányukat, Charlie-t (Ryan Kiera Armstrong) egy titkos kormányügynökség elől, amely ki akarja használni példátlan tehetségét, hogy a tüzet tömegpusztító fegyverré alakítsák. Andy megtanította Charlie-t, hogyan tartsa kordában tűzgyújtó képességét, amit harag vagy fájdalom aktivál. Ám amint a lány 11 éves lesz, a tűz egyre és egyre fékezhetetlenebbé válik. Miután véletlenül kiderül a család tartózkodási helye, egy rejtélyes titkosügynök (Michael Greyeyes) indul utánuk, hogy örökre elfogja Charlie-t. A lánynak más tervei vannak.

Az inspiráció szikrája fellobban: az új Tűzgyújtó keletkezése

Stephen King 1980-ban megjelent bestsellerét sokan méltatták összetett, karaktervezérelt történetéért. A könyvből 1984-ben film készült a kamasz Drew Barrymore-ral a főszerepben, most pedig, több mint 30 évvel később Jason Blum és Akiva Goldsman, akik már dolgoztak együtt a Parajelenségek-filmekben, elérkezettnek látták az időt, hogy ismét fellobbantsák a szikrát egy új korszak igényeinek megfelelően. „A horrorrajongóknak van egy olyan új generációja, akik már hallhattak az első filmről, de nem látták – mondja Blum. – Úgy gondoltuk, érdemes lesz kortárs szemlélettel megközelíteni a történetet, miközben új arcokat is fölfedezünk.” Goldsman nagyszerűnek találta az ötletet. „Stephen King első az egyenlők között. Igazi hős a számomra, amikor fiatal koromban olvastam a könyveit, igazságot és vigaszt találtam abban, ahogyan a világot szemléli. Ez talán oximoronak tűnik, ha azt vesszük, hogy miről ír, de valamit megértettem abból a varázslatból, amit a világ mögött lát. Jason viszont régi barátom, aki rendküli dolgokat művel a boszorkánykonyhájában. Mindkét dolog rémisztő a szó legjobb értelmében, és ezek ütközése meg szintézise a legjobb fajta ijesztgetés, amit a pénzünkért kaphatunk.”

Természetes választás volt, hogy Scott Teems forgatókönyvírót kérik fel, aki legutóbb a Gyilkos Halloween-ben dolgozott együtt Blumékkal, és már sok éve a cég munkatársa. Úgy érezte, a King-regény új adaptációjában azt érdemes kidomborítani, mekkora veszélyben van a lány, és milyen óriási a küzdelme tétje, és annak ábrázolása is izgatta, hogy a szülőket milyen félelmek gyötrik, amikor mindenáron meg akarják őt védeni. „Az egyik nagy szerencsénk az volt, hogy már készült egy meglehetősen hű adaptáció – mondja Teems. – Ez lehetővé tette, hogy szabadabb megközelítést alkalmazzunk. Személyesebbé tehettem a történetet. Arról mesélünk, milyen veszélyes dolog szülőnek lenni. Két lányom van, tehát mélységesen kötődik a film ezen aspektusához, és saját tapasztalataimat is felhasználtam.”

Miután megszületett a forgatókönyv első változata, meg kellett találni a rendezőt, aki a történet két vonulatát, a rejtélyességet és az érzelmi vonatkozásokat egyszerre meg tudja ragadni. Blum megnézte Keith Thomas filmjét, a The Vigilt, és úgy gondolta, szívesen dolgoznak a rendezővel. „Leültem Jasonnel és csapatával, és az általam írt különféle projektekről beszélgettünk – meséli Thomas. – Egy ponton Jasont telefonon hívták, kiment a folyosóra telefonálni. Aztán visszarontott a szobába, és közölte: megvan a következő filmed. A Tűzgyújtó. Természetesen ismertem az első filmet, és jó ötletnek tartottam egy újabb változatot. Hazafelé a repülőn elolvastam a forgatókönyvet, és mire leszálltunk, már tudtam, hogy meg akarom csinálni.” Goldsman biztos volt benne, hogy Thomas megfelelő választás. „Keith-ben tökéletes egyensúlyt alkot a természetességre törekvés és a műfaji érzék, és pont ez jellemző Jasonre és csapatára, ettől hitelesek a filmjeik. Ebben a műfajban arra van szükség, hogy lássuk a valódi világot, amiben aztán megjelenik valamilyen irracionális dolog. Keith-nek ilyen a megközelítése, és ebből bontja ki a nagyon meggyőző víziót.” Thomasnak nagyon egyedi megközelítése volt a Tűzgyújtóval kapcsolatban. Charlie a szüleitől örökölte különleges képességeit, akik a saját telekinetikus adottságaikra egy szupertitkos gyógyszerkísérletben tettek szert még a lányuk megszületése előtt. „Mielőtt filmkészítéssel kezdtem foglalkozni, gyógyszerkutatási programokban vettem részt, hasonlókban, amilyen a filmben is szerepel – mondja Thomas. – Izgalmas volt beépíteni ezt a tudást a filmbe. Ugyanakkor egyik kísérletünk sem eredményezte, hogy a pácienseinknek telekinetikus képességei alakultak volna.”

Thomas szerződtetésével ő és Teems együtt dolgoztak tovább a film koncepcióján. „Hasonló korú gyerekeink vannak, ezért az apai tapasztalatainkat bele tudtuk önteni a filmbe – mondja Teems. – Amikor a forgatókönyvet írtam, az idősebbik lányom annyi idős volt, mint Charlie a filmben, aztán amikor forgatni kezdtünk, a kisebbik került abba a korba. Nagyszerű élmény volt, hogy ezeket a tapasztalataimat meg tudtam osztani, és bele tudtuk szőni őket a filmbe.” A felkészülés során az alkotókat nagy izgalommal töltötte el, amikor látták hogy King regényének témái milyen szervesen belesimulnak a film szövetébe. „A Tűzgyújtó egyik fő témája az emberi lélek fejlődése, különösen a kamaszkorban, aminek a kibontása mindenki számára érdekes – mondja Goldsman. – Stephen King egyik legnagyobb alkotói erénye, hogy fel tudja ébreszteni bennünk a gyermeki képzeletet. Bár nem a megszokott szabályok szerint lépi át a valóság és a természetfeletti határait, bizonyos felismerhető mintákat követ. Történetünk egyik legfontosabb kérdése: hogyan tudjuk kezelni a fájdalmunkat? Charlie haragja ölni tud. A pirokinézis ötlete azon alapul, hogy az érzelmeink – haragunk, szeretetünk, félelmünk – fizikailag manifesztálódni tudnak, és különösen az a tény érdekes, hogy ez tűz formájában történik. Így rendkívül érdekes módon tudjuk kibontani, hogyan kezeljük kétségbeesésünket és szenvedésünket.” Thomas reméli, hogy a regényhez hűen tudta vászonra ültetni King stílusát, amivel megújította a műfajt. „A Tűzgyújtó nem azokat a motívumokat hozza, amiket az emberek általában Kinghez kötnek. Például sokan az Azra vagy a Ragyogásra gondolnak. A mi filmünkben azonban nincsenek kísértetek vagy szörnyetegek, tehát azokat a karaktereket kellett hasznosítani, amelyeket King kitalált – ezek teljesen valószerűek, mégis emlékezetesen félelmetesek.”

A horrorfilmek nagy ereje részben abban rejlik, hogy a közönség azonosulni tud azokkal a karakterekkel, akik veszélybe kerülnek, ezért a film alkotói gondoskodtak arról, hogy a középpontban álló család a való élet érzelmi igazságát képviselje. „Mindig lenyűgözött King történeteiben, hogy milyen gondosan ábrázolja a karaktereket, különösen a szoros szülő-gyermek kapcsolatokat – mondja Teems. – A Tűzgyújtóban bemutatott szülő-gyermek kapcsolat mélyen megérintett, különösen annak a helyzetnek az elemzése, hogy milyen nehéz olyan gyereket nevelni, aki más, mint a többi. Milyen, amikor valakit szekálnak, egyedül érzi magát a világban, a szülő hogyan próbálja vigasztalni megsebzett gyerekét, hogyan segíthet, ha a gyerek szorong – mindez benne van a történetünkben.” A Tűzgyújtó alaphelyzete, hogy egy család megpróbál túlélni, ez pedig olyan kollektív tapasztalat, amivel mindenki azonosulni tud. „Férfiak és nők, különösen, ha szülők, át fogják érezni, miről ez a történet, még akkor is, ha nem kedvelik a hagyományos horrorfilmeket” – magyarázza Blum.

A karakterek: Andy (Zac Efron)

Andy becsületes ember, akinek gyökerestül felfordult az élete, miután az egyetemi évek alatt rész vett egy kísérletben, amelyben egy Lot Six nevű gyógyszert próbáltak ki. „A Lot Six mindent megváltoztatott – magyarázza Keith Thomas rendező. – Andy a kísérlet következtében telepatává vált, be tudott hatolni az emberek fejébe, és bármire rá tudta venni őket. Ezek a tulajdonságai nem voltak következmények nélküliek, valahányszor Andy rávett valakit valamire, belső vérzés következett be a fejében, aminek külső jele az volt, hogy a szeme is bevérzett. Ez jól látszik Zac szemén a filmben. Ez nagyon szép egyébként. A nagyon véres szemek sokkolóak lehetnek a nézők egy része számára.” Családja védelmében Andy visszavonultan él feleségével, Vickyvel és lányukkal, Charlie-val. Aztán Charlie saját rendkívüli képessége sok év szunnyadás után kezd felszínre törni, és Andy teljes védelmi üzemmódba kapcsol. „Andy úgy cselekszik, ahogy a legtöbb szülő tenné – folytatja Thomas. – Úgy gondolja, Charlie-t dobozba kell zárni, azt betenni egy szobába, és az ajtóra rá kell tolni a reteszt. Ez egy örök szülői dilemmát vet fel: mindenáron meg akarjuk védeni a gyerekünket, ezért elszigeteljük, de közben azt is szeretnénk, hogy fedezze fel a világot.”

A Tűzgyújtó Efron első horrorfilmje, ezért nagyon örült, hogy kikerülhet a komfortzónájából, és kipróbálhatja magát ezen a számára ismeretlen terepen. „Nagy horrorrajongó vagyok, úgyhogy régen vártam már egy ilyen alkalomra – mondja a színész. – Még sráckoromban láttam a Tűzgyújtót, és imádtam! Most végre elkészíthettük Stephen King klasszikusát a fiatalabb nemzedék számára.” „Zac tökéletes munkatársunk volt – mondja Jason Blum. – Iszonyúan lelkes színész, és bámulatos kreatív ösztönnel formálta meg a szerepet. Az első vágás után számos kiváló észrevétellel szolgált, amik erőteljesebbé tették a karaktert és még jobb lett tőlük a film.” Efron odaadása nem csupán határozottabbá formálta a karakterét, de a stáb tagjait is felélénkítette. „Nagy energiát fordított arra, hogy feltárja az apaság rejtett mozgatórugóit – mondja Thomas. – Rengeteg időt töltött Ryannel a forgatás előtt és alatt, és szoros kapsolatot alakított ki vele. Egy főszereplő esetében ilyen szenvedélyes hozzáállásra van szükség.”

Charlie (Ryan Kiera Armstrong)

A 11 éves Charlie eljátszására olyan fiatal színésznőre volt szükség, aki hitelesen tudja megformálni a karaktert. Charlie-nek természetfeletti képességei vannak, de egyébként olyan problémákkal küzd, mint sok gyerek: folyton szekálják a társai, egyedül érzi magát, nem találja a helyét és gyakran nehezen tudja kordában tartani az érzelmeit. A film alkotói megtalálálták a tökéletes színésznőt Ryan Kiera Armstrong személyében, aki legutóbb a Fekete Özvegyben (Black Widow) és az Az: 2. fejezet-ben (It: Chapter Two) szerepelt. „Ryannak csodálatos tehetsége van ahhoz, hogy felszínre hozza Charlie belső vívódásait – világít rá Thomas. – Egy csomó lány eljött hozzánk meghallgatásra, de Ryanben volt meg igazán az a különös lobbanékonyság, ami a szerephez kellett. Látszott a feszültség a szemében. Ahogy megláttuk, tudtuk, hogy ő kell nekünk. Szavak nélkül is ki tudta fejezni, Charlie hogyan próbál megküzdeni természetfeletti képességeivel.” „Néha szerencséd lehet, amikor színészeket hallgatsz meg egy szerepre – mondja Scott Teems forgatókönyvíró. – Csak odaállnak a kamera el, és ösztönösen értik, miről szól a karakter. Ez Ryan, tökéletesek voltak az ösztönei. Charlie-é a legfontosabb szerep, egyben a legnehezebb is. Szerencsénk volt.”

Ilyen szerepet Armstrong még soha nem játszott. „Sokkal több időm volt a felkészülésre, mint eddig – mondta a színésznő. – Hónapokig gyakorolhattam, és beleképzelhettem maga Charlie helyébe, aki tárgyakat tud mozgatni és tüzet gyújt pusztán az érzéseivel. Keith-tel sokat beszélgettünk a karakterről, és az volt az első kérdése: mi van Charlie zsebében? Ezen először nagyon meglepődtem, de aztán belegondoltam, hogy Charlie-nak nincs túl sok barátja, ezért mindenfélével teletömi a zsebét, hogy legyen pár dolog, ami megnyugtatja. Így bukkant fel a falevelek témája. A falevelek változtatják a színüket az év folyamán. Azt találtuk ki, hogy Charlie faleveleket dugdos a zsebébe, mert a változó színük örömet okoz neki.” Charlie különleges képessége, a pirokinézis a gyerekek kiszámíthatatlan viselkedésének metaforája a pubertás küszöbén. „Andy telepata és irányítani tudja az embereket, Vicky mozgatni tud dolgokat – magyarázza Thomas. – Charlie örökölte mindkét képességet, de neki még ott van a pirokinézis is, amit nem tud kordában tartani. Ahogy közeledik a pubertás, a lány képessége erősödik, a kontrollja pedig gyengül. Mindannyian tudjuk, mi történik egy gyerekkel középiskolás korában. Megpróbálja kitalálni, hogy kicsoda és hová tartozik. Ezért gondoltam, hogy ez lesz a tökéletes kor a karakter számára. Ebben az életkorban eleve minden éppen elég nehéz, de mi van, ha valaki ehhez még tüzet is tud gyújtani a természetfeletti képességével, és ezt nem tudja irányítani? Ettől Charlie története sokkal drámaibbá válik.”

„Charlie története voltaképpen sajátos tanmese – mondja Akiva Goldsman producer. – Lou Ferrigno Hulkjához hasonlít, aki azt mondja: ne bosszantsatok fel, mert megbánjátok. Charlie végül kénytelen bevetni a pirokinézist anélkül, hogy pontosan ismerné a használatát, és ez olyan, mint amikor szabadjára engednek egy vadállatot.” Armstrong azonban nem gondolja, hogy a karaktere vadállat vagy szörnyeteg lenne. „Valaki talán főgonosznak gondolhatja Charlie-t a képességei miatt, de szerintem hős – magyarázza Armstrong. – Nem akar szörny lenni vagy bárkit bántani, soha nincsenek rossz szándékai. Csak önmagát védi, meg a családját, a helyében én is ezt tenném.”

 Vicky (Sydney Lemmon)

„Vicky is részt vett a Six Lot kísérletben az egyetem alatt, de Andyvel ellentétben nála a telekinézis fejlődött ki – magyarázza Thomas. – Ő azonban nem használja az erejét. Képességét elrejti, mert nagyon óvatos. De nem is érezte soha szükségét, hogy használja. Megtanulta, hogyan kell vele nyugodtan együtt élni. Sydney csodálatos, nagyon tehetséges színész. A meghallgatáson teljesen lenyűgözött minket, milyen nagy érzelmeket tud kifejezni teljesen természetes módon. Sydney kiterjesztette Vicky szerepét, jóval többet adott annál, mint ami a forgatókönyvben volt.” Vicky és Andy meg akarják védeni Charlie-t, de nem tudnak megegyezni abban, mi lenne erre a legjobb megoldás. „Van úgy, hogy az egyik szülő úgy véli, a szuperokos gyerekük már 11 évesen menjen egyetemre, a másik szerint viszont maradnia kell a korában megfelelő tanulási csoportban, mert a szociális fejlődés fontosabb, mint az intellektuális – magyarázza Goldsman. – Vicky úgy gondolja, hogy Charlie képességeit fejleszteni kell, hogy védekezni tudjon azok ellen, akik életük minden baját okozták.”

„Vicky azt akarja, Charlie tanuljon meg uralkodni a képességein – teszi hozzá Thomas. – Tudnia kell, hogyan használja az erejét, mert a szülei nem lesznek ott mindig mellette, hogy megvédjék.” Vicky több szempontból is a családi egyensúly érzelmi központja. „Vicky és Charlie között szorosabb kapcsolat van a film elején, mint a lány meg az apja között – mondja Teems. – Andy frusztrált és ideges lesz, amikor Charlie kiborul. Andy korlátozással próbálja elnyomni a lánya nyugtalanságát, de Vicky tudja, hogy vannak olyan érzelmi megoldások, amelyek jobb eredménnyel kecsegtetnek.”

Rainbird (Michael Greyeyes)

Ijesztő, veszedelmes ember, aki magányosan él. Korábban egy titokzatos kormányügynökség bérgyilkosa volt. Azt hiszi, hogy már kiszállt, de visszahívják, hogy vadássza le Andyt, Vickyt és Charlie-t. „A könyvben Rainbird szociopata, akinek a halál a mániája – mondja Thomas. – Teljesen beteg, nyugtalanító figura. A mi Rainbird-ünk azonban egy kicsit más. Nem halálmániás gyilkos, de része volt a gyógyszerkísérletben, ezért hívják vissza, hogy kapja el Charlie-t.” Izgalmas volt a karaktert alakító Greyeyes számára, hogy olyan kormányügynökségről van szó, amely megszabadult az erkölcstől és az etikától. „Nagyon jó ötletnek tartottam, hogy létezik egy földalatti kémszervezet, amely nem veszi figyelembe a hagyományos erkölcsi elvárásokat – mondja a színész. – Mivel én is nagy Stephen King-rajongó vagyok, leültünk Keith-tel, és megvitattuk, hogy újradefiniáljuk Rainbird-öt. Scott modernizálta a karaktert, hogy megfeleljen a mai kulturális viszonyoknak, mi pedig klassz háttértörténetet dolgoztunk ki hozzá. A forgatókönyv olyan, mint egy jéghegy, csak a csúcsa látszik ki, és rengeteg minden van alatta, amiről nem is tudunk. A cselekmény előrehaladtával kiderül, hogy Rainbird-ben és Charlie-ban több lehet a közös, mint hinnénk. „Egyfolytában az a gondolat foglalkoztatja, hogyan tették tönkre a közösségét, és bármit tesz, egy lépéssel közelebb viszi a bosszúhoz – mondja Greyeyes. – Amikor megtalálja Charlie-t, összeáll számára a kép, és már csak a kérdés, hogyan hajtja végre a bosszúját.”

Az alkotók már a legelején elhatározták, hogy Rainbird-öt őslakos amerikai színész fogja játszani, ahogyan King könyvében is szerepel. „Amikor az 1984-es Tűzgyújtó készült, az még más történelmi korszak volt az őslakosok kulturális ábrázolását illetően – magyarázza Greyeyes. – Akkor George C. Scott játszotta Rainbird-öt, aki igazi színészlegenda. (A színész legendáját táplálta, hogy amikor 1961-ben Oscarra jelölték A svindler című filmért, annyit üzent vissza, hogy „Nem, kösz”, 1970-ben elnyerte a szobrot A tábornok című filmért, ekkor meg hokit nézett a tévében a gála ideje alatt – a ford.) Amikor beválogattak ebbe a filmbe, azt mondtam az ügynökeimnek, hogy nem George C. Scottot helyettesítjük, hanem visszavesszük a szerepet. Fontos volt számomra, hiszen én is őslakos vagyok.”

UIP Dunafilm