0

InterCom hírlevél

Tarantino meghódította Cannes-t

Kedden lezajlott végre az, amiért annyira szurkoltak a világ filmrajongói. Pontosan 25 évvel a Ponyvaregény cannes-i bemutatója után sor került Quentin Tarantino 9. filmje, a Volt egyszer egy… Hollywood (Once Upon A Time In… Hollywood, hazai bemutató: augusztus 8.) vetítésére. A fesztiválpalota általában kritikus közönsége elképesztő lelkesen nézte végig a filmet – már vetítés közben több jelenet nyíltszíni tapsot kapott –, majd végül több mint hét percen át felállva ünnepelték a meghatott alkotókat: a rendező mellett a három főszereplőt, Leonardo DiCapriót, Brad Pittet és Margot Robbie-t. A hatvanas évekbe, Hollywood aranykorába vezető történet tele van nosztalgiával, nagyon jó zenével, öniróniával, és egy olyan csavaros fináléval, hogy a rendező szóban és írásban is sokszor kérni volt kénytelen a nézőit: csak el ne árulják senkinek, amit láttak!
A kritikusok és a közönség lelkesedése után máris arról suttog mindenki, hogy Tarantino a Volt egyszer egy Hollywood-dal az év Oscar-esélyesei közé került, és a főszereplőit is a legnagyobb filmes díj közelébe emelte. Ez persze még messze van, de az már most biztos, hogy a mester zsebre vágta Cannes-t, és újra bebizonyította: ő az egyik legizgalmasabb, legszellemesebb és legvérengzőbb filmes… és úgy látszik, az elmúlt 25 évben ez nem változott.

Olvasd tovább →

0

Brexitannia (2017) / Brexit: Háborúban mindent szabad (2019)

írta Nikodémus

Mikor e sorokat írom, még nem biztos, hogy Nagy-Britannia is választ-e magának európa-parlamenti képviselőket – ez a tény önmagában tökéletesen jellemzi, milyen bohózattá süllyedt a Brexit körüli politikai kötélhúzás, melynek főszereplői mintha bizarr táncot lejtenének az egyre döbbentebb publikum előtt. Milliónyi kidobott kompromisszum-tervezeten, számtalan újrakezdett tárgyaláson és leszavazáson, valamint három kilépési céldátumon vagyunk túl, s még mindig képtelen bárki megmondani, kilép-e az Egyesült Királyság az Európai Unióból vagy sem. Ez a tanácstalanság paradox módon úgy szivárog be észrevétlenül két, frissen elkészült filmbe is, hogy azok eredetileg csupán magával a szavazással és annak közvetlen utóhatásaival foglalkoznak.

Olvasd tovább →

1

Csaló csajok (The Hustle)

írta Szenilla

Hogyan húzzunk le egy (lehetőleg gazdag) fickót minél rövidebb idő alatt minél jobban? Penny Rust (Rebel Wilson) és Josephine Chesterfield (Anne Hathaway) remek trükköket tanít nekünk röpke másfél órában. Miután Penny a külseje miatt kosarat kap egy randin, elhatározza, hogy nagyüzemben fogja átvágni és megfejni az útjába eső férfiakat. Kár volna tagadni, valóban nem az a tipikus mai nőideál, és erre Rebel Wilson igen ügyesen rá is játszik. Kicsiben, de annál rafkósabban ejti át sorra a férfiakat, míg egy vonaton össze nem találkozik Josephine-nel. Utóbbi a maga kifinomult eleganciájával profin, segítőkkel palizza be egyik áldozatát a másik után. Amint tudomást szerez arról, hogy a konkurencia épp az ő székhelyére és legfőbb vadászterületére, a francia Riviérára tart, mindent megtesz, hogy leszerelje Pennyt.

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Biomozi

A Hódosy Annamária irodalom- és ökokritika-kutató tollából frissen megjelent könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. Az alcímben is szereplő terminus, az „öko­kritika”, a kultúrkritikai irányzatoknak egy újabban előtérbe került, környezet­tudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzá­járulhat egy olyan gondolkodásmód kialakításához is, amely a TV vagy a számítógép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket. (Forrás)

A könyv fejezeteibe itt olvashatsz bele.

Hódosy Annamária: Biomozi – Ökokritika és populáris film, Tiszatáj könyvek, 380 oldal, 2018, 3490 Ft

5

Trónok harca – 8. évad (kibeszélő)

Onnantól kezdve, hogy egy nagyjából obskúrus fantasy-regénysorozatból óvatos költségvetéssel forgatott 10 részes évad végén mindenki őszinte megdöbbenésére lecsapták Ned Stark (Sean Bean) fejét, a Trónok harca mindenen és mindenkin túlnőtt, többek között alkotóin, George R. R. Martinon (ő le is maradt kétharmad-úton), az írókon (Benioff és Weiss munkásságáról megoszlanak a vélemények) és magán az HBO-n is. A nézettség az egekben, az indulatok pláne: nem csak a neten, a munkahelyeken, suliban, villamoson mindenki erről beszél. Mi eddig kissé kerültük a témát (az első és a második évadról írtunk anno kritikát, persze a híreket azért követtük), de mivel magyar idő szerint ma hajnalban lement a legutolsó rész, kíváncsiak vagyunk a véleményetekre: kielégítő lezárást kapott a westerosi királydráma? Minden szereplő megkapta jutalmát/büntetését/végzetét? Mi jöhet ezután az HBO-tól? Alább bátran lehet SPOILERezni!

Olvasd tovább →

0

InterCom hírlevél

A nagy Pikachu-spoiler

Azok, akik még nem látták a Pokémon – Pikachu a detektív-et (Pokémon Detective Pikachu már a mozikban), azok ne olvassák tovább ezt a hírt, és csak a film után térjenek rá vissza!
SPOILER! Mert most lelövünk egy nagy meglepetést: Ryan Reynolds, aki a kicsi, sárga, koffeninfüggő animációs lény hangját (a magyar változatban természetesen Nagy Ervin szinkronizálja) és mozgását kölcsönzi a filmnek, a történet végén – meglepi! – személyesen is felbukkan a vásznon, hogy a kalandok és poénok befejezéseként még egy jó nagy csavart csináljon. Amiről Reynolds az USA Todaynek azt mondta, hogy ez az egyik kedvenc része.
– Klasszikus filmekhez méltó, filmvégi nagy meglepetés – nyilatkozta a filmsztár, aki lubickolt Pikachu szerepében. – Minden nézőt meglep, amikor bejövök, ahhoz nem fér kétség. Mert van a sztoriban egy jó nagy csavar, és csak utólag nyilvánvaló, hogy végig ott volt valami a szemünk előtt, csak nem vettük észre. És mindenkinek végig kell gondolnia, hogy mindez hogyan lehetséges – és ezt én nagyon élvezem. Ez egy nagyszerű mozis pillanat. Jó, hogy egy ilyen filmben a lehető legváratlanabb dolgok is megtörténhetnek. Csodás érzés, hogy vannak még csodák… a mozikban. SPOILER VÉGE.

Olvasd tovább →

0

Sztalker (1979)

írta Nikodémus

Nevezték már „földiesített” scifi-nek, válságfilmnek, zarándokmozinak, allegorikus emberiség-odüsszeiának, kataklizma-látleletnek, ám e billogokat négy évtizede szelíden leveti magáról Andrej Tarkovszkij alkotása, a Sztalker, s bár megjelenése óta köteteken keresztül elemezték, nézőjében mégis valami megfogalmazhatatlant indít el újra meg újra. A nagy orosz rendező saját bevallása szerint is legtökéletesebb rendezése kerek negyven éve, 1979. májusában mutatkozott be a nagyvilágnak.

Olvasd tovább →

3

John Wick: 3. felvonás – Parabellum (John Wick: Chapter 3 – Parabellum)

írta Minime

John Wick ismét akcióban. A 2010-es évek legsikeresebb és leglátványosabb akcióprodukciója immár trilógiává bővült. A főbb szereplők, beleértve a címszereplő Keanu Reeves-t, valamint szinte a teljes stáb visszatért a harmadik epizódra. Chad Stahelski továbbra is rendezőként jegyzi az alkotást, míg Derek Kolstad maradt a forgatókönyv legfőbb mozgatórugója, ám ezúttal társszerzők is beszálltak az alkotói folyamatba. Ahogyan a második felvonásnál, ezúttal is vannak újonnan érkezők, akik több-kevesebb sikerrel illeszthetők bele ebbe az alvilági kirakós akcióorgiába. Mivel az előző két rész felállított egy sztenderdet és az alkotói mag megmaradt, nem is volt igazán kérdéses, milyen lesz a végeredmény, igazából az volt a kérdés, fokozható-e még a fokozhatatlannak tűnő?

Olvasd tovább →

0

Röviden: BrightBurn / Irony Sky 2 / The Professor and the Madman / A gyászoló asszony átka / Polaroid

írta Minime

Brightburn – A lángoló fiú (Brightburn) – Kyle (David Denham) és Tori Breyer (Elizabeth Banks) átlagos kansasi farmer pár, akik gyermeket szeretnének, azonban ez nem igazán sikerül. A sors azonban kegyes hozzájuk, így a farmjukra zuhanó űrkapszulában egy csecsemőt találnak, akit titokban sajátjukként nevelnek fel. Brandon (Jackson A. Dunn) kezdetben olyan, mint a legtöbb korabeli gyerek, azonban a 12. születésnapja idején rémálmok kezdik gyötörni, és a pajtában elrejtett kapszula magához hívja. A fiú pedig egyre furcsábban kezd viselkedni, megismeri természetfeletti képességeit, és azokból táplálkozva felsőbbrendűségét más emberek kezdetben öncélú öldöklésében, majd a világot uralma alá hajtó víziójában kezdi kiélni. A Gunn család vállalkozása gondolt egy merészet, és felvázolta annak lehetőségét, milyen is lenne, ha egy szuperhős-képességekkel rendelkező egyén elvakulttá válva nem az emberiség javáért, hanem önös érdekeiért és a benne élő, másokat eltipró szadizmusáért használná fel az erejét. Fordított Superman-sztori, ahogyan sokan emlegették, anélkül hogy bármi kiderülne a srác eredetéről. A film látványvilága a maga módján elfogadható, azonban az alkotás nem igazán képes eldönteni, mi is akar lenni valójában, így egy csapongó, túlzsúfolt történetté válik, amely nem tudja ellátni funkcióját, hiszen túl sokat akar kevés helyre és játékidőbe zsúfolni. A Gunn tesók forgatókönyve sajnos egy csapongás és emiatt David Yarovesky rendező keze is meg volt kötve. Lehetett volna valami újszerű, szinte klasszikussá is érő scifi-horror némi drámai felhanggal, avagy anti-szuperhősfilm, de sajnos elbaltázza a lehetőséget. A színészi teljesítmények átlagosak, talán Dunn tűnik kiemelkedőnek. A gore-jelenetek és jumpscare-ek elfogadhatóak, és egyszer megéri megnézni, de sajnos ugyanolyan baki, mint az Elrabolt világ, bár annál talán jobb. Értékelés: 50%

Olvasd tovább →

0

InterCom hírlevél

Pikachu nem beszél csúnyán – bár meg tudná csinálni

Ha Ryan Reynolds egyszer beindul, úgy tűnik, nem lehet leállítani. Amióta létrejött az a valószínűtlen párosítás, hogy ő lett a legnagyobb Pokémon-nyomozó, Pikachu hangja (és magyarul persze Nagy Ervin képviseli zseniálisan), azóta folyton róla, és a nevében beszél.
A film premierjén például arról mesélt újságíróknak, hogy a szöveg és a mozgás felvétele a szokásos rögtönzéses módszerével készült. Mivel a mozgásérzékelős ruhát viselve egyedül játszott egy stúdióban, bármit megtehetett, mindenre volt idő, és ő élt is a lehetőséggel. Elképesztően sokat beszélt, hadart, viccelt, poénkodott és hülyéskedett, a forgatókönyvírók minden viccére rögtönzött 85 változatot… és a film alkotói ebből a bőséges termésből rakták végül össze azt, ami bekerült a kész Pokémon – Pikachu, a detektív-be (Pokémon: Detective Pikachu, hazai bemutató: május 9.).
– Nem voltak gátlásaim, bármit kipróbáltam – mondta a színész. – Ha egy másik vágó nekiállna, valószínűleg össze tudna rakni egy R-korhatáros, 16 éven felülieknek szóló változatot. Azért nagyon remélem, hogy nem próbálják meg.
A végső, igazi film persze családbarát lett, de olyan, hogy a felnőttek is jól szórakozzanak – és közben ne kelljen a társaságukban lévő kiskorúakat félteniük.

Olvasd tovább →