FilmDROID 
Az utolsó mohikán népszerű regénynek számít, több mozis-és tévés adaptáció készült, de született rádiójáték is a könyv alapján. Valószínűleg az olvasók többsége Michael Mann 1992-es verziójára emlékszik, amely éppen a héten lett 25 éves. Mann egyébként gyerekként odavolt az 1936-ban kiadott produkcióért, három vagy négy évesen látta először George B. Seitz rendezését és elhatározta, ha lehetősége nyílik rá, akkor ő is leforgat egy alkotást. Olvasd tovább
cikk
Könyvajánló – Nagyszerű rögeszmém, a film
Épp öt éve, 2012-ben mutatták be a neves olasz filmrendező, Bernardo Bertolucci máig utolsó filmjét, ami jó alkalom arra, hogy ajánluk ugyanabban az évben magyarul is megjelent interjúkötetét.
A kötet a világhírű olasz rendező 1962 és 2010 között folyóiratokban megjelent írásaiból: esszéiből, visszaemlékezéseiből és a vele készült beszélgetésekből nyújt válogatást. Bertolucci írásaiban nemcsak a saját filmművészetéről beszél, hanem a filmművészetről és egyben a világról alkotott elképzeléseiről is. Bertulucci rendkívül szókimondó és szuggetív alkotó – könyve letehetetlen olvasmány. (Forrás)
Emitt kritika is olvasható a kötetről.
Bernardo Bertolucci: Nagyszerű rögeszmém, a film – Írások, emlékek, interjúk, Pesti Kalligram, 292 oldal, 2012, 3300 Ft
Their Finest / The Lost City Of Z (2016)
írta Nikodémus
Van abban valami tragikusan groteszk, ahogy a nyugati ember ellustult. Amint a fogyasztói társadalom modellje a múlt század közepétől egyre növekvő szabadidőt tett lehetővé polgárai számára, kihívás híján vészes gyorsasággal adtuk fel életfordító motivációinkat. Megszállott emberek nyújtotta rendkívüli teljesítményeket persze mostanság is szeretünk figyelni – leginkább kívülállóként, kényelmes fotelban ücsörögve. Lissa Evans és David Grann regényének főhőse, Catrin Cole és Percival Fawcett egyaránt speciális körülmények által edzett, eltökélt figura, történetük ideális alapanyag egy-egy jólesően régimódi filmhez.
30 éves a Hellraiser
Szadomazo bőrruhás lények, halál, brutalitás, groteszk képek – Clive Barker klasszikusa. Adott egy furcsa puzzle dobozka, ami extázist, gyönyört és kínt ígér. Miután Frank kinyitja testét darabokra szaggatja néhány ijesztő lény. A férfi testvére, Larry és annak felesége, Julia, illetve lányuk, Kirsty beköltöznek a házába. És egy baleset után Frank újra ember lehet. Viszont éppen Kirsty áll az útjába, aki egyezséget köthet a démoni cenobitákkal. 30 éves a horror, ennek örömére pötyögtem le pár érdekességet róla. Olvasd tovább
25 éves a Komputerkémek
Szerencsére a 90-es években sem szenvedtünk hiányt a paranoia filmekben. A teljesség igénye nélkül mondanék párat: Összeesküvés-elmélet, A közellenség, Az utolsó esély, A szomszéd. És ott volt még a Komputerkémek is, amiből egészen feszült és izgalmas produkció kerekedett ki. Robert Redford irányítja azt a profi kis csapatot, ami legálisan vállalatok és pénzintézetek biztonsági rendszereit teszteli. De minden a feje tetejére áll, amikor államérdekből meg kellene szerezniük egy bizonyos fekete dobozt. És ez az eszköz sokat ér, nagyon sokat, egyesek ölni is hajlandóak érte. Olvasd tovább
Utat készíteni – Az ígéret (2016)
írta Nikodémus
Túl véres volt nekünk, közép-európaiaknak a XX. század ahhoz, hogy naivan (avagy cinikusan) legyintsünk egy-egy újabb népirtás hírének hallatán. Kegyetlen tudás ez, mely mögött zsigeri ellenszenv, érthetetlen indulatok és megannyi, tragikusan megfeneklett megbékítési kísérlet keserű megtapasztalása rejlik. Talán ezért érzünk innen, a Kárpát-medencéből is kitüntetett rokonszenvet az örmény nép szakadatlan kálváriája iránt, melynek egyik legtragikusabb fejezetét most végre nagyvásznon is elmesélik. Kirk Kerkorian emigráns üzletember, Terry George, a Hotel Ruanda rendezője, illetve Christian Bale, Oscar Isaac és Charlotte Le Bon színészek fogtak össze, nehogy az első világháború törökök által végrehajtott örmény népirtása feledésbe merüljön. A nálunk augusztus derekán bemutatott Az ígéret tehát dicséretes vállalkozásból született, fontos film, még ha nem is olyan emlékezetes, mint amilyen lehetne.
Játsz/ma: 20 éves a 90-es évek egyik legjobb thrillere
Ütős, fordulatos és izgalmas thriller a Játsz/ma. Sajnos manapság effélét ne készítenek. Nem csupán a főszereplő próbál rájönni, hogy mi történhetett vele, de a film eléri, hogy a néző is elgondolkodjon, hogy mit tenne hasonló esetben. Michael Douglas alakítja Nicholas Van Ortont, az eléggé vagyonos, ám egyúttal kissé unott bankárt. Születésnapjára öccsétől furcsa ajándékot kap: a Civil Rekreációs Szolgálat ajánl kártyáján valamiféle játékot. Kíváncsiságától hajtva utánanéz, hogy mégis miről lenne szó, elmegy a céghez és mire észbe kap máris felfordul az élete. 20 éves a Játsz/ma! Olvasd tovább
Batman and Harley Quinn
írta Nikodémus
Illő volt a Batman – The Animated Series ’92-es indulásának 25. évfordulóján egészestés animációval tisztelegni a sötét köpenyes hős előtt, középpontba állítva a régi sorozat találmányát, Harley Quinnt. Sam Liu mellé beszállt a kultstátuszba emelkedett neo-noir animáció alkotógárdája, és a végeredményt elnézve láthatóan sok mindent akartak. Túl sok mindent. A Batman and Harley Quinn-en érezhető az ambíció, és bőszen keresi a hangját: az a baj, hogy a film végéig nem találja, ám ha a kitartóbbak el is jutnak idáig, alapos csalódásban lesz részük.
Könyvajánló – A mai film szimbolikája
Király Jenő, a Balázs Béla- és Hauser Arnold díjas szerző új könyve – A mai film szimbolikája – azt kutatja, hogy korunk emberének lelki és társadalmi problémái miként jelennek meg általában a kor tipikus és különösképpen a legújabb idők jelentős, reprezentatív filmjeiben. A filmek gyakran a társadalomtudományokat megelőző érzékenységgel mutatják be a lelki hidegség és közöny, a szellemi cinizmus, az önimádat és a szenvedélybetegségek elhatalmasodását, a nemi szerepek bomlását, a házasság válságát, a gyermekkor eltorzulását és az ennek nyomában járó általános infantilizációt, a konkurencia elvadulását és a korrupció elhatalmasodását, a társadalmakon belüli és a társadalmak közötti kiéleződő viszonyokat, az életszínvonal különbségeinek abszurddá és elviselhetetlenné válását. A szerző könyve a mai turbókapitalizmus kártékonyságának előrejelzéseit már a némafilmben kimutatja, de a végeredmény, az emberiesség összeomlása jellemzésére összpontosít, melyet a könyv első részének döntő fejezetében, a Saul fia című film vizsgálata során összegez.
Részletesen elemzi azokat a kimagasló filmeket, melyek nagy ugrásokat jelentettek a mai stílus és élményvilág felé, így Hitchcock Psychoját, melynek történeti jelentősége, hogy a fenséget leváltja benne az iszonyat, s a melodrámát a thriller. Kiemelten tanulmányozza Pasolini Salo – Sodoma 120 napja című filmjét is, mely a szerelem nyers szexualitás általi leváltását mutatja be. Verhoeven filmjei elbúcsúztatják a klasszikus hősiesség- és boldogságmitológiát. Ezúttal a szerző részletesen elemzi a korábbi könyveiben is minduntalan emlegetett Turks Fruit című filmet, mint az utolsó jelentős tragikus románcot. Végső áttekintésben kibontakozik a boldogságmitológia leváltása az iszonyat és kéj mitológiája által, mely a XX. század második felében zajlott le.
McLaren / Williams
írta Nikodémus
Nincs az az ordas közhely, amit el ne sütöttek volna már, ha szóba kerül a Forma-1. Száguldó cirkusz, a motorsport csúcsa, az autóversenyzés királykategóriája, az adrenalin-táplálta playboy-élet, a száguldás varázsa, a halál forró lehelete… soroljam még? Tény, hogy a lassan immár hetvenéves sportág az utóbbi negyven évben vészesen elüzletiesedett, melyben alig maradt már helye tradícióknak, csapathűségnek, nyílt és őszinte küzdelemnek vagy az adott szó becsületének, s ezért is értékes az a két dokumentumfilm, melyet az idényről idényre cserélődő bizniszcsapatok közül két patinás istállóról készítettek: a McLaren és a Williams évtizedek óta ott lohol a Ferrari mellett, ám kacskaringós történetük a tűzvörös paripákénál jóval kevésbé ismert.
Könyvajánló – Hollywood magyar szemmel
Kik voltak Hollywood magyar alapítói, miért éppen zsidó származású, jóképességű, de tanulatlan magyar üzletemberek találták ki és építették fel az amerikai filmbirodalmat? Miként abszolválta a foghúzást tolcsvai szatócsboltjában William Fox édesapja? Hogyan került bajba a harmincas években maga William Fox, akit a nagy Upton Sinclair könyve sem tudott megóvni a börtöntől? Hogyan lett Oscar-díj a neve az Amerikai Filmakadémia díjának? Kik voltak a magyar Oscar-díjasok, akiknek száma már régen meghaladta a magyar Nobel-díjasokét? Miért nem vette át az aranyozott szobrocskát Dustin Hoffman? Ki volt az a hollywoodi producer, akinél Tom Cruise gyakran előszobázott? És kik voltak a legendás Új-Hollywood rendezőóriásai?
Lebilincselő filmtörténeti sztorik sokaságát gyűjtötte egybe, állította időrendbe és rendszerbe, toldotta meg saját hazai kutatásainak eredményeivel a szerző. Bokor Pál Hollywood-kötetének harmadik, napjainkig terjedően kiegészített kiadásából az olvasó megtudhatja, hogyan és miért találta ki Louis B. Mayer az Oscar-díjat. Hogyan keletkezett egy véletlennek köszönhetően Elizabeth Taylor egymillió dolláros gázsija, amelyet évtizedekkel később – már nem véletlenül – Joe Eszterhas első egymillió dolláros forgatókönyvírói honoráriuma követett. Részletesen körüljárja a szerző azt a mindenkit izgató kérdést is, hogy lehet-e pénzzel, befolyással, trükközéssel Oscar-díjat szerezni.
A kötet első része az Oscar-díj történetéről és díjazottjairól szól a némafilmek korszakától egészen Matthew McConaughey-ig. A második rész a legnagyobb filmklasszikusokat és sikerfilmeket létrehozó stúdiókat mutatja be, melyek ma is a Ricséről 14 évesen emigrált Adolph Zukor munkarendje szerint működnek. A harmadik pedig magukat a sztárokat hozza emberközelbe, kezdve a Fox által kiötlött sztárrendszer első csillagával, akit Theda Barának hívtak, a némafilmes Putty Liával és Bánki Vilmával. Ők valamikor ugyanolyan népszerűségnek örvendtek a filmrajongók világában, mint később Marilyn Monroe vagy napjainkban Angelina Jolie és Sandra Bullock. (Forrás)
Bokor Pál: Hollywood magyar szemmel – Az Oscar-díj, a stúdiók, a sztárok, és a magyarok, akik az egészet kitalálták, Atlantic Press, 432 oldal, 2014, 5000 Ft
Superman: Doomsday (2007) / Justice League: The Flashpoint Paradox (2013)
írta Nikodémus
Még július végén számoltunk be arról, hogy a Warner bejelentései alapján mi várható DC animációs fronton, s ennek örömére pótoltunk két olyan filmet, melyek biztosan alapul fognak szolgálni a a nagy tervekhez. Jöjjön hát a Death of Superman képregény „megzenésítése” tíz évvel ezelőttről, valamint a Flashpoint Paradox a közelmúltból.