0

Röviden: Übergáz / Csekély esély / Tolkien / Anna / Préda

írta Minime

Übergáz (Stuber)Dave Bautista (A Galaxis őrzői, Spectre: A Fantom visszatér, Szárnyas fejvadász 2049) ha jól emlékszem, azt nyilatkozta, hogy azért nem szerepel a Halálos Iramban-filmekben, mert komolyabb színészi babérokra szeretne törni komoly rendezők filmjeiben. Ennek ellenkezőjére kiváló példa ez az alkotás is, amelyben öregedő rendőrtisztként egy régi ellenségét szeretné elfogni, aki miatt meghalt a társa és széthullott a családja, ehhez azonban segítségre van szüksége, hiszen friss szemműtétje utáni lábadozását szakítja meg egy kis nyomozás és akció kedvéért. Az ügyeletes dumagép és Dopinder-másolat szerepében Kumail Nanjiani (Rögtönzött szerelem) alakítja a vicces és félénk Stu Prasad-ot, azaz a balekot, aki Vic Manning (Bautista) számára asszisztál a küldetés során. Mira Sorvino botoxreklám-alakítása szintén nem segít a filmen, ami azért helyenként egészen vicces. Iko Uwais igazából a koreográfiát teszi hozzá a filmhez, plusz színészi teljesítménye nincs, hiszen ő nem ebből él. Natalie Morales pedig kétkedő és apjáról hol lemondó, hol őt támogató alakításában Bautista lányát alakítja. Michael Dowse rendezte a filmet, aki talán eddig csak a Hoki-koki borzalmas magyar fordítású Goon című film miatt lehet ismert. Értékelés: 40 %

Csekély esély (Long Shot) – Romkom a javából, amelyben az elnöki babérokra pályázó Charlotte Field külügyminiszter (Charlize Theron) beleszeret gyermekkori pesztráltjába, a rendszerrel örökké elégedetlen, szabadszájú újságíróba, Fred Flarsky-ba (Seth Rogen). Tipikus Rogen-féle vígjátékkal van dolgunk, amelyben Theron is láthatóan élvezte a könnyed alakítással megkereshető pénz lehetőségét. Semmilyen extra színészi mutatvány nincs egyik fél részéről sem, sőt a mellékszereplők sem domborítanak nagyot, de a film humora – amely persze tartalmazza Rogen kissé perverz és beteges humorának jegyeit – egészen jól sikerült. Jonathan Levine (Fifti-fifti, Eleven testek) korábbi munkáiból kiindulva tükörsimán levezényli a rendezési feladatokat és igazából egy végtelenül szürreális, ám helyenként kifejezetten vicces mozival áll elő, amelyet a neves főszereplőpáros tart felszínen, nélkülük ugyanis felejthető kifordított Micsoda nő!-másolat lenne az egész alkotás. Ha szimpatizálunk a színészpárossal és könnyed szórakozásra vágyunk, akkor ez egy jó választás. Értékelés: 70 %

TolkienA Gyűrűk Ura és a Hobbit mellett számos rendkívüli fantasy és egyéb témájú könyvéről, nyelvészeti tudásáról és különös figurájáról ismert írólegenda életrajzi történetének első korszakát idézi meg a film. A címszerepben Nicholas Hoult alakítja az írót és Lily Collins játssza Tolkien szerelmét, későbbi feleségét, Edith Bratt-et. A film bemutat néhány villanást az első világháború közben elszenvedett traumákból, amelyek inspirálták az írót a későbbiekben, a kezdeti nehézkes iskolai lépésekről, valamint egy diákszövetségről, amely egyértelműen a Gyűrű Szövetségének alapvetését adta Tolkien számára élete egy későbbi szakaszában, amikor főművét papírra vetette. Sajnos Dome Karukoski finn rendező nem igazán éri el a kívánt drámai hatást, amikor a XX. század egyik legnagyobb írójáról kellene valami szimbolikusan egyedit alkotnia. Egyszerűen a rövid epizódok és az író életének fordulatai sugallják a rajongók és az olvasottabb nézők számára, hol és hogyan is alakulnak különböző történetszálak és karakterek Tolkien életében, amelyeket átemel majd élete munkásságának lapjaira. Alapvetően egy korrekt film szépen összerakva, de nem éri el a kívánt hatást, pedig a főszereplők játékára nem igazán lehet panaszunk. Értékelés: 60 %

AnnaLuc Besson író-rendező (Vérmesék, Lucy, Valerian és az ezer bolygó városa) ezúttal nem tett mást, mint újrázta az 1990-ben elkészített Nikitáját. Anna Poljatova (Sasha Luss) története egy kicsit a hidegháborús káosz összefoglalása is, hiszen kapunk mindenből egy kicsit, ami a kém- és ügynöktörténetek velejárója. Van itt akció, árulás, propaganda, szervezkedés, üldözés. Sőt sikerült összerántani egy egészen mutatós szereplőgárdát is, Helen Mirren, Luke Evans és Cillian Murphy személyében, akik a maguk valóságában és szerepkörében egészen kiválóak. A főhősnő pedig a film felében gyakorlatilag semmi mást nem csinál, mint ami a valós szakmája, tehát modellkedik. Ha valóban ő volt az, aki végrehajtotta az akciójelenetek közelharcbéli felvételeit, akkor viszont el kell ismernünk, ügyes lány Luss kisasszony, ugyanis már John Wick-et és az Atomszőkét is megszégyenítő hentelést hajt végre az egyik központi jelenetsorozatban. Igazából mint önálló film, tucatnak minősíthető, és Besson személye garantálja is a kissé felturbózott újraérzést, de abszolút nézhető minden kiszámíthatósága és előre várt, majd meg is történő fordulata ellenére, hiszen akciódús, és azok az akciók valóban jól sikerültek. Értékelés: 70 %

Préda (Crawl)Alexandre Aja francia rendező (Sziklák szeme, Tükrök, Piranha 3D, Szarvak) készített már néhány jól sikerült horrort, de ez sajnos nem tartozik közéjük. A tornádó sújtotta Floridában egy lány, Haley (Kaya Scodelario) a viharban ragadt és telefonhívásokra sem válaszoló apja keresésére indul. Mint kiderül, Dave Keller (Barry Pepper) családi házuk alagsorában ragadt, hiszen a vihar és az ezzel járó rengeteg víz aligátorokat sodort a környékre, akik emberekre vadásznak. De hőseink előtt nincs lehetetlen, és mindent megtesznek, hogy szorult helyzetükből kiverekedjék magukat. Van néhány véresebb jelenet, viharos háttér és helyenként érzelmek is, ugyanakkor vannak teljesen logikátlanul viselkedő ragadozók, akik az ellentmondásos sztorielemek áldozatául esnek, miközben mi, nézők éppen igyekszünk szorítani a hőseinkért, valójában elcsodálkozva nézhetjük végig, hogyan is készült el egy újabb, ötlettelen, más korábbi kis költségvetésű horrorokat másoló, emberi értékeket és érzelmeket a jelenetek közé pumpálni akaró jelentéktelen kis horror. Értékelés: 30 %

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *