6

A hobbit születéséről egy váratlan utazásig IV. rész

Pisti, az aragorn ismét egy hosszabb írással jelentkezett. Az előző három cikkéből (első , második  és harmadik) leszűrhettétek, hogy nagy Tolkien-rajongó. Köszönet neki az eddigiekért.

4. Újraírt történelem

0hobbit2Nehéz dolga van annak, aki A Gyűrűk Ura Függelékeiben található történelmi adatokhoz nyúlna filmes adaptációjához. Csak önmagában a Harmadkor eseményei több ezer évet ölelnek fel, így az ezeket felhasználó rendezőnek döntenie kell: vagy egy fiktív történelmi dokumentumfilmet gyárt Középföldéről, vagy kénytelen válogatni az eseményekből. De mivel J. R. R. Tolkien professzor komplex, egymásra épülő eseményláncolatokat dolgozott ki, a szelektálás esetén könnyen borulhat a történetek logikus sorrendje, összefüggései. Ezért A hobbit filmes adaptációjánál a pontos Középfölde-háttér sokszor inkább nyűg, mint segítség egy forgatókönyv számára.

A hobbit (pontosabban Bilbó kalandjának vége) és A Gyűrűk Ura történetének kezdete (Bilbó 111. születésnapi ünnepsége) között eltelik kb. 60 év, amely szintén igen eseménydús volt a Függelékek alapján. Nem véletlen, hogy annak idején Guillermo del Toro és Peter Jackson eljátszottak a gondolattal, hogy két filmet kéne készíteniük: az elsőt A hobbitból, a másodikat meg a két mű közötti eseményekből. Igen ám, de 60 év krónikája nem áll össze egy egységes történetté. Nem csak a sok szereplő, a sok helyszín és a sok esemény miatt: egyszerűen nincsen egy dramaturgiai ív, amely egy másfél-két-három órás mozifilmben összekötné Bilbó és Frodó történetét. Ezért döntöttek végül úgy, hogy magát A hobbitot bontják több filmre (először kettőbe, majd az utolsó pillanatban háromba), de feldúsítják egyéb eseményekkel, amelyekről a Függelékekben szó van: a történelmi háttérrel. Így a filmek nem csak Bilbó történetét mesélik el, de Gandalfét és a törpökét is ezzel párhuzamosan.

Viszont hogyan lehet mindezt úgy megtenni, hogy azok is értsék és követni tudják, akik nem ismerik a könyveket, csak betévednek a moziba? Hogyan lehet külön történelemleckék, túl sok visszatekintés és narráció nélkül elmondani több ezer év történelmét? Nos, úgy, hogy átírjuk egy kicsit Középfölde történelmét, és időben összehúzzuk az eseményeket, még ha innentől már lehet, hogy nem klasszikus adaptációról, hanem inkább fanfic-ről kellene beszélnünk.

e1

Nézzük meg elemről elemre, hogyan oldotta meg ezt a problémát Peter Jackson!

Vigyázat, KÖNYVES SPOILEREK következnek!

A hobbit fő cselekménye:

A hobbit könyvből átemelt részei az első filmnek klasszikus adaptációnak tekinthetőek: kisebb-nagyobb változtatásokkal, de szépen sorban követi a könyvben leírt eseményeket. Ebben könnyebb dolga volt a rendezőnek: nem kellett igazán kihúznia szinte semmit a műből. A Gyűrűk Urával ellentétben itt minden bent maradhatott, és a három film hossza egy kényelmes tempót is lehetővé tett, valamint a humor és az akciójelenetek részletesebb megjelenítésére is mód nyílt. Történetsűrítés és egyszerűsítés itt is van (pl. Thror király és az Arkenkő), de ennek ellenére a korábbi trilógiához képest egy jóval szöveghűbb megközelítést tapasztalhattunk az első filmben (jóllehet, ez a későbbiek során még akár változhat is).

Ott azonban, ahol ezek a könyvbeli események összeérnek Középfölde történelmével (törp-ork háborúk, Fehér Tanács, Dol Guldur), nagyobb változtatások sejlenek fel.

hobbit2

A törpök és orkok háborúja:

A Gyűrűk Ura Függelékeiben (Durin népe) részletesen le van írva, hogyan és miért zajlott a Moriáért vívott háború (többek között magyarázattal pl. a balrogra is), hogyan kapta Thorin a Tölgypajzsos-jelzőt, és hogyan lépett be a történetbe rokona, Dain is (akit A hobbit legvégén ismerünk meg). A könyvben ez egy többlépcsős, több csatából álló, évekig tartó háború, mely Thror király halálával kezdődik, és a törpök keserű, nagy veszteségekkel járó győzelmével zárul (Moria mégsem lesz az övék – lásd: balrog).

A filmben ez egyetlen nagy csatajelenetbe lett sűrítve, különösebb magyarázatok nélkül, egy út közbeni visszaemlékezésbe ágyazva. Thror lefejezése itt nem a háborút kiváltó közvetlen szikra, hanem a csata közben bekövetkezett esemény, Dain látszólag még sehol (talán a folytatások ezen változtathatnak), Azog a könyvvel ellentétben nem az életét, csupán az egyik kezét veszíti el, Thrain (Thror fia, Thorin apja) pedig meglepő módon itt eszét veszti és eltűnik.

hobbit3

Azog, a Pusztító:

Míg A hobbit idején a könyv szerint Azog már halott, csupán fia, Bolg tűnik fel majd a történet legvégén, a mozis adaptációban Thorin egyik főellenségévé növi ki magát, aki végigüldözi a társaságot majdnem a fél filmen keresztül.

Ha már kellett a filmhez egy ork főellenség, akkor miért kellett átírni a történelmet, és miért nem lehetett egy valamennyivel könyvhűbb megoldást találni, pl. Azog fiát, Bolgot tenni a helyébe? Nos, ennek két fő oka volt. Egyrészt nem akarták azt, hogy legyen egy Bolg, aki meg akarja bosszulni apja (Azog) halálát, akit azért ölt meg Dain a könyvben, mert meg akarta bosszulni az ő apja (Nain) halálát, aki Thor király (Thorin nagyapja, Thrain apja) haláláért jött bosszút állni a törpökkel. Hiszen ez így már túl összetett, túl bonyolult és túl sokrétegnyi bosszú lett volna, túl sok szereplővel. Motivációs szempontból is jobb volt egy közvetlen bosszú: Azog személyes és közvetlen ügye Thorinnal. Másrészt meg az Azog név sokkal jobban tetszett Jacksonéknak, mint a Bolg. Ennek ellenére Bolg is szerepel a filmekben (már az első rész stáblistáján is szerepelt), de egyelőre rejtély, milyen és mekkora szerepet kaphat majd a továbbiakban.

hobbit4

Radagast és a Fehér Tanács:

A Gyűrűk Ura Függelékei alapján a mágusok (istarok) a Harmadkor ezredik esztendeje környékén jelentek meg Középföldén, nagyjából egyszerre a Nagy Zölderdő (későbbi nevén Bakacsinerdő) első Homályba borultával. A Fehér Tanácsot a tündék legbölcsebb és leghatalmasabb vezetőivel közösen alapították. A történelem folyamán a Fehér Tanács többször is összeült, általában akkor, amikor Dol Guldur Feketemágusa kapcsán kiderült valami újabb fejlemény. A hobbit cselekményével párhuzamosan végül megtámadják Dol Guldurt, a Feketemágus pedig úgy tűnik, elmenekül (emiatt az ügy miatt kell Gandalfnak otthagynia a törpöket). A Tanácsnak egyébként elvileg tagja a Barna Radagast is, aki a könyvekben csak említések vagy visszaemlékezések erejéig bukkan fel egy-egy rövid időre.

Ehhez képest a filmben a Fehér Tanács (amely meglepően kis létszámú) frissen értesül a Feketemágus ténykedéseiről, mintha az előző évszázadokban és évezredekben semmi se történt volna ez ügyben. Nyilván Jackson itt A hobbit cselekményével párhuzamosan akar mindent megmutatni a laikusoknak, ezért sűríti össze az eseményeket. Radagastból fontos szereplőt csinál (egy-egy vonásában mintha Bombadil Toma alakjára is utalnának), akinek a szemén keresztül friss híreket kapunk a Gonosz ténykedéseiről, de aki túl komolytalannak tűnik ahhoz, hogy részt vegyen a Tanács ülésén.

hobbit5

Dol Guldur Feketemágusa:

A könyv-kánon szerint a Feketemágus kb. 1900 évvel A hobbit eseményei előtt bukkant fel a Nagy Zölderdőben, amely emiatt gonosz és veszélyes hellyé vált, és onnantól kezdve Bakacsinerdő néven kezdték el emlegetni. Gandalf titokban többször is járt Dol Guldurban, hogy kiderítse, ki rejtőzik itt valójában, ám a Feketemágus nem akarta felfedni kilétét, ezért ilyenkor elbújt vagy elmenekült Gandalf elől. A szürke mágus azonban egyszer mégis sikerrel járt: ráakadt Dol Guldur börtönében egy megkínzott törpre, akiről kiderítette, hogy Thrain az, Thorin apja (akit a Bakacsinerdőben kaptak el a Feketemágus szolgái). Itt kapta meg tőle Erebor térképét és annak a titkos ajtaját nyitó kulcsot, valamint megtudta, miért ejtették fogságba a törpöt: ő őrizte az utolsót a törpök Hét Gyűrűje közül, amely így a Feketemágus kezébe került. Gandalf kiderítette, hogy a Feketemágus valójában Sauron, aki titokban kutat a Hatalom Gyűrűi után, és elkezdte előkészíteni a visszatérését Mordorba. Ez a fontos információ azonban még nem lesz elég arra, hogy rávegye a Fehér Tanácsot a cselekvésre, és majdnem száz évnek kell eltelnie, hogy a Fehér Saruman támogassa a Dol Guldur elleni támadást. Saruman ugyanis ekkorra már vágyakozik az Egy Gyűrű után, és maga is keresni kezdi. A hobbit évében viszont megijed, amikor kiderül, hogy Sauron tudomást szerzett Isildur halálának körülményeiről, és meg akarja előzni őt. Ezért támogatja végül, hogy a Fehér Tanács megtámadja Dol Guldurt. Sauront azonban nem éri készületlenül a lépés, a támadás elől visszavonul, és Mordorban szövi tovább a terveit.

A filmben e helyett egy teljesen átírt történelmet kapunk. Látszólag a Nagy Zölderdő csak most kezd Bakacsinerdővé válni, hiszen Radagast frissen fedezi fel, hogy valami Gonosz lakozik Dol Guldurban (amely megmagyarázatlan módon valamiért már romos). Gandalf nem fejti ki a Zsáklakban, hogy mikor, hogyan és milyen körülmények között jutott hozzá Thraintól a kulcshoz és a térképhez (állítólag ez a második filmből majd kiderülhet). Az első rész alapján nem egészen tiszta, Gandalf mennyit tud vagy sejt, látszólag csak Radagast beszámolójára támaszkodva érvel a Tanácsban, és nem beszél semmit esetleges korábbi felderítő útjairól. Az Éber Béke időszaka a könyvvel ellentétben itt A hobbit eseményeinek kezdetéig tarthat, a nazgúlok pedig különös módon valahogyan kriptába zárhatóak.

hobbit6

Az első film alapján tehát nem tudunk biztos választ adni, mennyire írta át Peter Jackson Középfölde harmadkori történelmét, így rengeteg dolog maradt nyitva, amelyet a folytatásoknak kell megnyugtatóan megválaszolniuk, feloldva az ellentmondásokat.

Bennem például a következő izgalmas kérdések merültek fel a filmes kánon változtatásai kapcsán:

– A törpök miért nem tesznek fel egyetlen kérdést sem Gandalfnak a kulcs és a térkép kapcsán?

– Hogy lehet az, hogy Dol Guldurt ismerik a Fehér Tanács tagjai, de a benne lakozó Feketemágusról eddig nem tudtak?

– Járt-e Dol Guldurban Gandalf korábban?

– Ha Gandalf még nem tudott arról, hogy Sauron visszatért, miért félt attól, hogy esetleg összefoghat Smauggal, a Sárkánnyal?

– Miután Radagast elmeséli, hogy találkozott a Boszorkányúrral (aki a Nazgúlok Ura), és a Fehér Tanács tagjai szembesülnek a morgultőrrel, miért nem válik teljesen nyilvánvalóvá számukra Mordor és Dol Guldur kapcsolata?

Nyilván ezek azok a lehetséges pontok, ahol a könyv-kánon esetleg összeütközésbe kerülhet a film-kánonnal. De bízzunk Peter Jacksonék kreativitásában, hogy ügyesen áthidalják majd az esetleges ellentmondásokat, és egy élvezetes alternatív történelmet kapunk végül!

Összegzés:

Peter Jackson láthatóan odafigyelt a laikus nézőkre, akik semmit sem ismernek Középfölde történelméből, és igyekezett a lehetőségeihez képest mindent megmutatni, ami szükséges és nélkülözhetetlen háttérismeret. Azonban ezeket a mellékszálakat még csak felvezetni volt ideje, így nagy kérdés, mi sül ki belőlük a második és harmadik filmben. Minden sűrítés, átírás, összevonás és egyszerűsítés ellenére ugyanis a nézők ennyi alapján még nem látnak tisztán – talán ez az írás a könyves spoilerekkel a segítségükre volt abban, hogy valamennyire képbe kerüljenek.

6 komment

  1. Jó írás! Gratula.
    “Járt-e Dol Guldurban Gandalf korábban?” Erre a válasz szerintem egyértelműen igen,és ez a bővített változatban benne lesz,mert ez a jelenet látható az első trailerben is.

    • Tényleg remek írás lett, köszönjük! 🙂 A Függelék történeteivel én is tisztában vagyok (de azok most már ne olvassák el, akik eddig nem tették, mert spoilerbe futhatnak A Hobbit-ot illetően!), de A Hobbit elolvasásával eddig vártam és most már várok is 🙂 Nekem tetszett, hogy beleszőtték a történetbe ezeket az eseményeket, kezdve Dol Guldur-ral, és a Fehér Tanács is remek lett! Egyébként majdnem biztos vagyok, hogy ez utóbbi tanácskozásról a bővítettben látunk még új felvételeket, és talán Gandalf is közlékenyebb lesz 🙂

      Viszont én úgy tudom elképzelni, hogy a második rész elején, amolyan flashback-ben lesz Gandalf találkozása Thrain-nal és a kulcs és térkép megszerzése után váltunk vissza a küldetésre. Megannyi izgalmas kérdést tartogat még a két film, most már jól jönne egy előzetes is a Smaug pusztaságához! 🙂

  2. Remek írás, nagyon összeszedett!

    Kereken 10 éve olvastam A babót, és őszinte leszek: nem tetszett. Talán ezért nem is maradt meg belőle sok, de tény, hogy alig emlékszem valamire. Ezért a filmre is szinte laikusként ültem be, noha már az első vetítés alkalmával kattogott az agyam, hogy “ennek biztosan ekkor és így kell történnie?”. Leginkább a Mória körüli átírás volt furcsa, de hát… majd elrendezik a későbbiekben. Szerintem a harmadik rész azért készül el, hogy elvarrja a szálakat és folytonosságot biztosítson a két trilógia között.

    Úgy vélem, egyáltalán nem baj, hogy Jackson kicsit változtat a dolgokon. Egyszerűen fogyaszthatóbbá teszi, és mit ne mondjak, magát a trilógiát is egészen fogyaszthatóvá tette. Ott is voltak változások (pl. Boromir már az első film végén meghal, de a könyvben csak a második elején, stb.stb.), amik dramaturgiailag jobban működtek a vásznon, mint olvasva.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *