Tükrök (Mirrors)

Nem kertelek, megmondom az elején: a Tükrök rossz. Mindenkivel előfordulhatott már az a helyzet, mikor egy film bizonyos pontján felgyulladt a kis lámpa a fejében és ráeszmélt arra, hogy ebből már semmi jó nem fog kisülni. Ez a pont nálam az elején, rögtön az első másodpercekben volt, amikor egy egyenruhás fazon szépen nekiszalad egy átjárót lezáró vasrácsnak, később a rémült jóember elhalálozik.

Ben Carson (Kiefer Sutherland) volt alkoholista és ex-zsaru munkát kap, egy kiégett épület „romjai” felett kell őrködnie éjszakánként, mint kiderült a fentebb emlegetett megboldogult helyére vették fel. Rutin melónak tűnik, semmi megerőltetés, néha kell csak átjárnia a maradványokat. Első este azonban már be is üt a baj, hangokat hall még egy régi ajtó is nyekereg kicsit. Derék, bátor hősünk ahelyett, hogy csapot-papot-tükröket hátrahagyva kirohanna a kijáratot jelző ajtón átlagemberhez méltón, ő marad nyomozgatni. Vesztére, mert egyre több különös dolog történik, a tükrök nem csak őt molesztálják, családját is terrorizálni kezdik.

A filmekben a tükrök részvétele általában kimerül abban, hogy verekedés közben átzuhannak rajtuk, egyes darabkáikat pedig kiválóan lehet beleállítani az ellenfélbe. Van egy-két városi legenda is, amely szerint nem szabad emlegetni pár néhai nevét, mert azok biz’ feltűnnek és bőszen aprítani kezdenek, csak éppen nem fát, hanem az embereket. Jelen esetben a címben megnevezettek viszont az általuk kiszemeltek tükörképeivel szórakoznak és hajtják végre kegyetlenségeiket.

Alexandre Aja a 2003-as Magasfeszültséget sikeresen elbarmolta a bekövetkezett csavarral, aztán A sziklák szeme remake-jével az év horrorját mutatta fel. A mészárszékházban nincs mostanában túl sok eredeti ötlet, Távol-Keletről szeretnek alapanyagot, a Tükrök eredetije is arról a vidékről való, Dél-Koreából. Ezt amerikaiasította Aja, aki nem lehetett a helyzet magaslatán, mikor ledirigálta ezt a projektet, nem hogy maradandót nem alkotott, de legalább a forgatókönyvet átgondolhatták volna jobban is.

A főszereplő a Tükör, aki amellett, hogy otthon van az emberek ijesztegetésében, igazán hülye és idegesítő is. Kívánsága szerint fel kell kutatni egy személyt, akinek csak a neve egyik részét adja meg. Ne karcolja fel magára az illető teljes adatlapját (szül. hely, idő, személyi szám), ezt nem várom el, de akkor már legalább adja meg a teljes nevét a megkeresendőnek, ne húzza már Carson idegeit és a játékidőt feleslegesen. Na meg a nappali őrt miért nem kergeti őrületbe? Oké, ilyen kicsinységekre nem adunk, de ha Carson famíliáját megtalálja azonnal, akkor miért nem maga intézi a saját ügyét? Mert akkor nem lenne film, ugye? Szerencsétlen szereplőit is hülyére veszi a rendező és az író, mert ugyan ki maradna abban a házban, ahol veszély fenyegeti őket? Csak az idióták, akiket ha betámad megint a gonosz, arra már a néző csupán legyint, úgy kell nekik.

Kiefer Sutherland nem a legjobb formáját hozza, de elfogadható. Paula Patton alakítja Carson volt nejét, aki két gyerek után is úgy néz ki, mint egy modell (természetesen), ő inkább csak egy dekoratív bútordarab szerepét tölti be.

Az iromány elején már elmondtam, hogy rossz ez a horror, próbáltam persze élvezni, akartam kedvelni (főleg az 1000 Ft-os mozijegy mellett), de nem ment. A félelmetes szót el lehet felejteni, az izgalmak is majd talán egy következő alkotásnál jelennek meg, semmi cidri, para pláne nincs. Inkább idegesítő, mint élvezhető produkció volt ez a mű. Végeredményben sajnos csak egy 10 %-ot tudok rányomni, elvárható lett volna néhány olyan jelenet is, ahol esetleg az állam a földet verdesi a csodálkozástól, helyettem azonban csak Amy Smartnak szakadt le a képe.

imdb: 6,3

rottentomatoes: 13 %

Büdzsé: 35 millió dollár

Eddig amerikai bevétel: 30,5 millió dollár

Eddigi összbevétel: 49,9 millió dollár