0

The Mandalorian – 3-4. rész

írta Nikodémus

Két hete még csak távolról vizsgálgattuk a horizontot: ízlelgettük a Disney új üdvöskéjének hangulatát, karakterét, játékidejét. A Disney+ egyik zászlóshajójának szánt The Mandalorian két újabb része viszont alaposan beindítja a történéseket, és főszereplőjének figuráját is tovább árnyalja – legalábbis így sejtjük, mert a sisak alá továbbra sem leshetünk be.

Hősünk (Pedro Pascal) még mindig nagyon kúl, és ahogy kell, leszállítja a zsákmányt a megbízónak. Igen ám, csakhogy valami (lelkiismeret? taktika? haszonlesés?) megszólal benne, és amikor lehallgat egy titkos beszélgetést, akcióba lép a fizetségből megerősített páncéljában. Lezúz pár rohamosztagost, szerez pár sérülést, de a java még hátravan. Igen, a harmadik rész végre kicsit nagyobb tétekben játszik, a vége pedig egy kellemes leszámolásba torkollik: a készítők a sivatagi kutyagolást jó érzékkel váltották fel egy kis akciózással. A szökés épphogy sikerül, a rejtőzködés pedig nem egészen úgy jön össze, ahogy várnánk. Ezen a ponton (az amúgy Bryce Dallas Howard által rendezett a negyedik részben) sétál be Cara Dune (Gina Carano) a képbe, hogy kissé megzrikálja hősünk addig betonkemény arcélét.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Személyesség, jelenlét, narrativitás

A kilencvenes években a rendszerváltás társadalmi és kulturális átalakulásának súlyos következményeivel küszködő magyar dokumentumfilm-művészet az ezredforduló után elkezdte tudatosan keresni és lassanként megtalálni az utat a széles közönséghez. Mi a nemfikciós filmek új keletű sikerének titka? Milyen változások zajlottak le a kétezres években, amelyek nyomán e hagyományosan felvilágosító szerepkörbe utalt mozgóképes formában előtérbe került a drámai és a komikus hatáskeltés? Kik az alakítói, és melyek az összetevői a változásoknak? A könyv a magyar dokumentumfilmben lezajlott paradigmaváltást kutatja széles perspektívában, a kulturális-társadalmi-politikai összefüggésektől eljutva egészen a részletekbe menő filmelemzésekig.

A szerző bemutatja a dokumentumfilm nemzetközi piacában és módszereiben a nyolcvanas évektől kezdve lezajlott változásokat, amelyek a magyarországi átalakulásnak is megágyaztak; elemzi a hazai dokumentumfilm rendszerváltás utáni helyzetét, és leírja azokat az alapvető elmozdulásokat stílusban, gondolkodásmódban és hangvételben, amelyek összességében paradigmaváltásként jellemezhetőek. Az átfogó filmtörténeti vizsgálódást a kortárs dokumentumfilm meghatározó alkotásait körbejáró esettanulmányok színesítik, melyekben a szerző részletesen elemzi két kiemelkedő magyar dokumentumfilmes, Almási Tamás és Sós Ágnes életművét. Az itt olvasható, a társtudományokra is támaszkodó filmesztétikai elemzések a dokumentumfilmet a magyar filmművészet színes, eleven, együttérzésre és együtt gondolkodásra sarkalló ágaként mutatják fel.

Stőhr Lóránt (1974) Balázs Béla-díjas filmkritikus, filmtörténész. A Színház és Filmművészeti Egyetem docense, az Élet és Irodalom filmkritikusa. A filmmelodráma, a kortárs magyar film és a dokumentumfilm témaköreiben publikálta legfontosabb írásait. Keserű könnyek – A melodráma a modernitáson túl című kötete 2013-ban jelent meg. (Forrás)

Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás – Paradigmaváltás a kortárs magyar dokumentumfilmben, Gondolat, 262 oldal, 2019, 3200 Ft

0

UIP hírlevél

A Macskák mégis indul az Arany Glóbusz-versenyben

Korábban úgy lehetett tudni, hogy a Macskák című filmmusical, amely Andrew Lloyd Webber színpadi műve alapján készült, nem indul az Arany Glóbuszért, mert nem tudják időben befejezni. Most azonban úgy tűnik, hogy a film mégis napok múlva kész lesz, és december elején be tudják mutatni a Hollywoodban akkreditált külföldi tudósítóknak, akik az Arany Glóbuszt odaítélik. A külföldi tudósítóknak december 4-éig minden versenybe induló filmet látniuk kell, hogy december 9-én kihirdethessék a díjakra jelölt alkotásokat.
A Macskák stábja versenyt fut az idővel, mivel elhúzódtak az utómunkálatok: az összes szereplő macskává változik számítógépes animáció segítségével, s ezen több mint 100 szakember dolgozik váltott műszakban. Az előzetesek élénk internetes visszhangot váltottak ki, mert sokan furcsállották a macskává változott színészek látványát, a gyártó Universal Pictures elnöke, Donna Langley azonban biztos abban, hogy a több mint 100 millió dollárba kerülő produkció nagy siker lesz. Garancia erre a rendező személye is: Tom Hooper az utóbbi években zsinórban három Oscar-díjas filmet rendezett (A király beszéde, A nyomorultak, A dán lány).

(Cats – hazai bemutató: 2019. december 26.)

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

Richard Jewell: új Oscar-esélyes?

Szerda este új versenyző lépett a pályára az Oscar-díjért zajló vetélkedésben. A Los Angelesben rendezett AFI filmfesztiválon (az Amerikai Film Intézet rangos eseményén), ahol természetesen a Filmakadémia nagyon sok szavazója vesz részt a vetítéseken, bemutatták Clint Eastwood új rendezését, a Richard Jewell balladáját (Richard Jewell, hazai bemutató: január). A 89 éves, négyszeres Oscar-díjas filmes ismét megtörtént esetet dolgozott fel: az atlantai olimpia egyik biztonsági őre bombát talált egy esti koncerten. Bátorságának köszönhetően sok ember menekült meg – ám nem sokkal azután, hogy hősként kezdték ünnepelni, az FBI a tett elkövetésével is meggyanúsította, és amikor a sajtó ezt megneszelte, pokollá tette az életét.
A gálavetítésen ott volt a film összes híres főszereplője, Sam Rockwell, Jon Hamm, Olivia Wilde, Kathy Bates, de ők, a nézőik és a rangos közönség is egyetértett abban, hogy a film főszerepét játszó, eddig szinte ismeretlen Paul Walter Hauser különleges alakítása teszi a filmet is igazán emlékezetessé – és hogy szinte biztosra veheti az Oscar-díj jelölést. Eastwood színészei közül jó néhányat jelöltek már Oscarra: Gene Hackmant a Nincs bocsánatban, Tim Robbinst és Sean Pennt a Titokzatos folyóban, Bradley Coopert az Amerikai mesterlövészben nyújtott alakításáért. Az első vetítés visszhangja szerint talán Paul Walter Hauser lesz a következő.

Olvasd tovább

0

Az Úr sötét anyagai a HBO-n – A kulisszák mögött

November elején debütált az HBO GO-n a Philip Pullman nagy sikerű regényfolyama alapján készült Az Úr sötét anyagai című sorozat. A premier alkalmából Angyalosy Eszter, Gyárfás Dorka, Kovács Gellért és Tasnádi István beszélgetett könyvek és képregények mozgóképes adaptációiról.

A „fantoméhség” kialakulása

Gyárfás Dorka, a wmn.hu újságírója és szerkesztője volt az esemény moderátora, aki bevezetőjében megemlítette, hogy ugyan a filmes adaptációk történelme gyakorlatilag egyidős a mozi megszületésével, a sorozatok formájában való feldolgozások az utóbbi években szaporodtak meg. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy ez a jelenség többek között annak folyománya, hogy korábban sosem látott éhség van a tartalomra. Kovács Gellért Filmszerész szerint a sorozat formájában történő adaptációk felvirágzása köthető a Trónok harca őrületes sikeréhez is, ami korántsem volt borítékolható. Ugyan a regényfolyamnak volt rajongótábora, de közel sem akkora, hogy biztos legyen a bombasztikus nézettség, ráadásul kockázatos volt egy olyan történetet kisképernyőre vinni, amiben például megölik a főhőst. „Kiderült, hogy az emberek vevők arra, hogy egy ilyen kegyetlenebb narratívával szembesüljenek, ez valamilyen szinten áttörés volt.”

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Katarzis

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy az autentikus irodalom és filmkultúra csakugyan képes arra, amire hivatott: hogy kiszakítson minket a mindennapi megalkuvásaink a félelmeink és a gyengeségeink terepéről. Hogy olyan perspektívával szolgál számunkra, amelyből minden a maga helyén és értékén mutatkozik. Az így megnyert kép tényleg fölemelő, s nem kell hozzá több erőfeszítés, mint legyőznünk a belénk oltott évezredes valláskulturális tiltást: ne kívánkozz a magasba! Utunkat olyan remekművek által fogjuk bejárni, mint Alfred Hithcock Szédülése, David Fincher Játsz/mája, Sarkadi Imre Oszlopos Simeonja és Thornton Wilder regénye, a Szent Lajos király hídja, amelyek egytől egyig szédítő magaslatokra visznek, hogy közben kétféleképpen is megéljük szellemi épülésünket. Előbb fölfelé haladva, megszabadulva a belénk sulykolt világértelmezési sztereotípiáktól, majd visszafelé, a megélt katarzis által: hogy a tisztánlátás képessége és vele együtt a tisztesség elemei és egyetemes erénye mindig is a miénk volt, csak nem mertünk vele élni. (Forrás)

Rott József: Katarzis, Napkút, 197 oldal, 2019, 2490 Ft

0

Röviden: Az aszfalt királyai / Midway / Álomdoktor / Demóna – A sötétség úrnője

írta Minime

Az aszfalt királyai (Ford v Ferrari / Le Mans ’66)James Mangold zseniális mozija, amely megtörtént események alapján rekonstruálja az 1960-as évek versenyautó-gyártásának iparági és személyes versenyhelyzetét és a Le Mans-i 24 órás verseny megnyeréséhez vezető rögös utat. A valós eseményeken alapuló történet egészen kivételes alakításokkal rendelkezik, egyrészt a Carroll Shelby-t megformáló Matt Damon részéről, másrészt a még tőle is rendkívülibb alakítást nyújtó, Ken Miles szerepében brillírozó Christian Bale-nek köszönhetően. A kiváló forgatókönyv által egy kevéssé ismert történet kapott világméretű publicitást, és olyan emberek kerültek a középpontjába, akikről a hétköznapokban talán semmit vagy nagyon keveset tudunk. A presztízs, a család, az üzlet, a barátság és az emberség mindazon kérdéseire rávilágít ez a mozi, amely a mai filmeknek kevés alkalommal sikerül, és ezt mesterien teszi. A mellékszerepekben Jon Bernthal, Josh Lucas, Tracy Letts, Caitriona Balfe és az ifjú Noah Jupe is remekelnek. Dramaturgiailag, rendezésileg és főként színészileg azon kevés idei mozik egyike, amit nem szabad kihagyni, még akkor sem, ha egyébként távol áll a nézőtől az autóipar vagy éppen a Ferrari és a Ford rivalizálásának igaz története. A személyes motivációk, sorskérdések és emberi mélységek, illetve felületességek ábrázolásának magasiskolája a kiváló Mangoldtól. Értékelés: 90%

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

A Lóci játszik elkészítette a Seveled főcímdalát

Fordulatokban, humorban és vidám dallamokban gazdag vígjátékra számíthatnak azok, akik decemberben a Seveled című filmet választják a mozikban. A Tenki Réka, Mészáros Béla és Básti Juli főszereplésével érkező komédia főcímdalához videóklip is készült, amiben a Lóci játszik zenekar mellett a film két vezető színésze is szerepet kapott.  A romantikus vígjáték teljes zenei anyagát Csengery Dániel és Csorba Lóránt szerezték, így Lócit nem érte váratlanul, amikor Orosz Dénes felkérte őt a Seveled-dal megírására.
– A film zenéjén már hosszú hónapok óta dolgozunk Orosz Dénesékkel, a főcímdal életre hívása viszont még ezzel együtt is új kihívás volt számomra. Egyetlen dalban kellett összefoglalnunk mindazt, amit ez a film nyújtani tud a nézőknek: könnyed, vidám és érzelmesen ironikus zenére törekedtünk – hangsúlyozta Csorba Lóránt, a Lóci játszik frontembere.
A Seveled című dal felkerült a zenekar pénteken debütáló harmadik nagylemezére, a Rózsa utcára is a Gold Record Music Kft. kiadásában. Az új album bemutatókoncertje december 13-án és 14-én lesz az A38 Hajón. A dalokkal kapcsolatos további információkért a zenekar Facebook-oldalát érdemes figyelni.
A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült komédia, a Seveled december 5-én kerül a mozikba.

Olvasd tovább

0

UIP hírlevél

Visszafogták a vérontást a Fekete karácsonyban

Enyhébb korhatáros besorolást kapott a Fekete karácsony című thriller, miután az alkotók úgy érezték, a fiatalabb közönség érdekében kissé vissza kell venni az öldöklésből. A film az 1974-es klasszikus Fekete karácsony újrafeldolgozása modern üzenettel: késes rém tizedeli a leánykollégium hallgatóit, a csajok azonban a sarkukra állnak, és keményen visszavágnak, mert már 2019-et írunk. Annak érdekében, hogy a film üzenete a kamaszokhoz is eljuthasson, a film készítői kevesebb kaszabolást mutatnak, így a film enyhébb korhatáros besorolást kapott. „Nagyon korhatáros filmmel készültünk eredetileg – írta a Twitteren April Wolfe, az egyik forgatókönyvíró (aki egyébként filmkritikus). – Az első tesztvetítések azonban azt igazolták, hogy a Fekete karácsonyt a fiatalabb közönség számára is elérhetővé kell tenni, mert a téma égetően aktuális. De ettől a filmünk még nem lett kevésbé galád!”
Wolfe arra is hivatkozik, hogy az ijesztgetős filmek klasszikusai, mint a Fehér cápa, a Poltergeist vagy a Más világ szintén enyhébb korhatáros besorolással mentek a mozikban, de ugyanolyan hatásosak voltak, mintha a legszigorúbb kategóriába estek volna.

(Black Christmas – hazai bemutató: 2019. december 12.)

Olvasd tovább

0

Elfordulni könnyebb – Az angyal / A rendszer (2018)

írta Nikodémus

Mióta él az ember, manipulál: rokont, barátot, ismerőst vagy akár egy egész országot. Mielőtt azonban felülnénk bármilyen, manapság divatos összeesküvés-elméletnek, érdemes közelebbről megvizsgálnunk – amíg tehetjük – a félrevezetés működésének pontos mechanizmusát. Erre vállalkozik erős, időnként húsbavágó aktualitással két, hazánkban idén ősszel bemutatott film is: az argentin Az angyal (El Ángel) és a spanyol A rendszer (El reino) hősei egyaránt született manipulátorok, akik még akkor is valósággörbítéssel próbálkoznak, amikor már rég megtörtént a lebukás.

Olvasd tovább