Charlie Sheen egy ideje már csak a tévé képernyőin tudott érvényesülni, a Két pasi meg egy kicsi sorozatban brillírozhatott (sokak szerint magát alakította). Egy ideje azonban már csak a arról cikkeznek, hogy mikor és hol bulizott, illetve mennyi pornósztárral múlatta alkohol-és drogmámoros óráit. Régebben bezzeg… Mi is volt régen? Sosem tartozott a sztárok közé, elért néhány szép sikert, de karrierje elég hullámzó volt. A 90-es évek elején hiába adta nevét néhány szórakoztató alkotáshoz, az évtized végére sikerült kiszorulnia a mozikból. 1994-ben három filmmel jelentkezett, a Végsebesség korrekt akciófilm volt, de alig érdekelt valakit, a Nagy csapat sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és sajnos A hajszára is kevesen váltottak jegyet.
kritika
Exam (2009)
Az alábbiakat Sparrow küldte, aki a Movie Tank blog ura.
A cselekmény egy cég felvételi eljárásának úgymond utolsó próbatételénél veszi fel a fonalat. A nyolc jelöltet, akik az állásra pályáznak, beküldik egy szobába, ahol mindannyiuknak jut egy asztal, rajta egy ceruzával és egy papírral, amire a jelöltek sorszámát írták. 80 percük van, hogy adjanak 1 választ, ám sehol sem találják a kérdést. Hamar kiderül, hogy a legnagyobb feladatuk a kérdés meg – vagy kitalálása. Úgy gondolják a csapatmunka a legésszerűbb megoldás, ezért ellátják egymást becenevekkel, mert nem akarják, hogy fény derüljön a valódi személyazonosságokra. Így születik meg például Fehér (Luke Mably), Fekete (Chukwudi Iwuji) és Szőke (Nathalie Cox). Természetesen a többiek is kapnak beceneveket.
Rossz tanár (Bad Teacher)
Nehéz dolog a tanárok élete. Folyamatosan küzdeniük kell, hol a maradi, az új ötleteket elutasító kollégáikkal, esetleg a szigorú igazgatóval kell hosszú percekig vitázniuk, hol pedig a gettóból szalajtott, de alapjában véve remek aggyal megáldott diákok fejébe kell beleverniük, hogy ők bizony többre hivatottak annál, hogy élőhelyük sötét sarkain kemény drogokat áruljanak vagy kezükbe simuló fegyvert durrogtassanak. Szegény Robin Williamsre is összekoccantott szemöldökkel néztek páran a Holt költők társaságában, Michelle Pfeiffer pedig eltökélten és dacosan küzdött nap, mint nap azért, hogy diákjai kimásszanak a kudarc mély gödréből. Jon Lovitz helyzete sem volt irigylése méltó az Osztály, vigyázzban, de azután sem fordított hátat, hogy megérkezése után fél másodperccel észrevétlenül tulajdonították el kezéből táskáját.
A légy (The Fly, 1986)
A héten – egészen pontosan kedden – ünnepelte bemutatásának 25. évfordulóját David Cronenberg legendás horror filmje A Légy. Eléggé ritka dolog az, hogy egy filmnek jobban sikerül a remake-je, mint amilyen az eredeti alkotás volt, de ez a film mindenképpen köztük van. A Time magazin beválasztotta minden idők 25 legjobb horror filmje közé, a Bravo magazin 100 legjobb horror listáján pedig a 33. helyet foglalja el. Az írás helyenként spoileres!
A majmok bolygója: Lázadás (Rise of the Planet of the Apes)
A filmről itt is írtunk.
Az idén nyáron még nem kaptunk olyan filmet, ami után maximálisan elégedetten jöhettem volna ki a moziból és magával ragadott volna a film élménye. Voltak korrekt darabok (Halálos iramban 5 például), de valahogy mégis ez a hiányérzet megmaradt. Nem voltak nagy elvárásaim A majmok bolygója: Lázadással kapcsolatban. Mivel a ’68-as film nagy rajongója vagyok és élénken élt még bennem Tim Burton 2001-es adaptációjának gyenge minősége. Viszont teljesen meglepett és azt kell hogy mondjam, az idei nyár, talán legjobb filmje A majmok bolygója: Lázadás.
A Bárka (El barco) – sorozat
Az Internátus után egy újabb spanyol sorozat vetítési jogát szerezte meg az AXN. A széria A Bárka (El Barco) címre hallgat és szintén a Globomedia gyártotta az Antena 3 nevű spanyol csatornának. “Odakinn” 2011 januárjában startolt, sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szeptemberben már a második évad kerül a közönség elé.
Annyi bizonyos, hogy a történet nagyrészt (vagy egészében) a nyílt vízen játszódik és hasonlóan az Internátushoz, egyesíti a dráma, a misztikus thriller, a tinisorozat elemeit és egy pici tudományos hátszél is segíti. A történet helyszínét adó vitorlás, a Sarkcsillag ugyanis egyfajta iskolahajó, mellyel néhány szerencsés diák és a személyzet indul a kalandnak. Utazásuk kezdetén azonban nem is sejtik, hogy a kikötőből kifutva olyan irányba kanyarodik el az életük, melyet a legvadabb álmaikban sem képzeltek.
A Bárka nem az amerikai tinisorozatok kliséire épül, így kimarad belőle a kötelező csapatkapitány, pomponlány, meg a szimpatikus lúzerek és a minimum egy fő színesbőrű (bár egy egzotikus arcú lány van). Akadhatnak olyan jelenetek, melyek azért kissé feleleveníthetik bennünk pl. a Lost emlékét, de alapvetően egy teljesen egyedi szériát várhatunk. A sorozat megpróbál olyan elemeket is alkalmazni, ami a legsikeresebb, drága költségvetésű sorozatok sajátja, ugyanakkor nem veszíti el latin temperamentumát sem. A Földtől távol bolyongó bárkán gondosan épülnek a karakterek, és alakulnak a viszonyok és a kapcsolatok. Nincsenek visszaemlékezős, jövőbelátós jelenetek, tehát ami történik az mind a hajón van, a forgatási helyszín nemigen változik, legalább is az első évadban nem.
Az Internátus rajongóinak biztosan nagy örömére, néhány ismerős színész is visszatér egy-egy új karakterben. Az ismeretlen arcok miatt sem kell azonban aggódnunk, hamarosan kedvencekké fognak válni, vagy éppen ellenkezőleg, attól függően, a jó, vagy a rossz oldalon állnak. Ugyanis a legénység nem minden tagja építi a közösséget, lesz aki sötét titkokat rejteget, amikor éppen nem lázadást szít.
Spanyolország után elsőként nálunk mutathatja be A Bárkát az AXN csatorna. Már nem is kell sokat várni az indulásig, valamikor ősszel bontják a vitorlákat a hazai terepen.
A majmok bolygója (Planet of the Apes, 1968)
“Óvakodj az embertől, mert ő az ördög eszköze. Isten teremtményei közül egyedül ő öl sportból, pénzért. Megöli testvérét, hogy megszerezze annak vagyonát. Ne hagyjátok, hogy elszaporodjon, mert elpusztítja az otthonát, de a tiéteket is. Verjétek láncra és vigyétek vissza a dzsungelbe, mert ő a halál hírnöke.” Ezek a legendás sorok az 1968-as klasszikusból, A majmok bolygójából valók. Mivel csütörtöktől a magyar mozikba is megérkezik a legújabb feldolgozás, A majmok bolygója: Lázadás, elővettem az eredeti filmet és erről írok most. Az írás erősen SPOILERES, úgyhogy vigyázat!
The Girl Next Door (2007)
Bevallom Jack Ketchumról eleddig még nem hallottam, de ennek a pillanatnak is el kell jönnie, amikor a neve közelébe kerülök. A Girl Next Door hallatán elsőre a Szüzet szüntess vígjáték ugrott be, sőt szemrebbenés nélkül siklottam el ezen írások felett. Ám valahogy csak eljutottam egy olyan oldalra, ahol Ketchumról felettébb elismerő szavakat zengtek. Gondoltam majd ha ismét eljutok a könyvtárba, akkor kikölcsönzök tőle egy regényt, majd kicsit böngészve a neten kiderült, hogy a Bosszó (Red) regényéből már született film, amihez volt szerencsém és megállapítottam, hogy sajnálatos módon nem kapott túl nagy figyelmet, pedig megérdemelte volna. A Bram Stoker díjjal kitüntetett író művéből készült a Girl Next Doornak így már bátrabban adtam egy esélyt és milyen jól tettem.
Ponyo a tengerparti sziklán (Gake no ue no Ponyo, 2008)
Valahol, a tenger mélyén egy furcsa öltözékű, vörös loboncú tengeri mágus polipok, halak, rákok és egyéb vízi herkentyűk társaságában legújabb varázslatára koncentrál, miközben a háta mögött egy kedves kis lény elszökik társai közül, és egy medúza hátán a felszínre ér. Ott aztán a víz a partra sodorja, s végül egy kisfiú játékvödrében végzi, aki lassan rájön, hogy amit fogott, az nem egy közönséges aranyhal, hanem varázserővel bíró szerzet, akinek leghőbb vágya, hogy maga is ember legyen. Röviden így foglalható össze, miről is szól a nyugaton legismertebb japán anime-rendező, Miyazaki Hayao által legutóbb dirigált rajzfilm.
Mechanikus narancs (Clockwork Orange, 1971)
Anno a Szárnyas fejvadászról azt írtam, hogy nem egy könnyen emészthető darab és a megértéséhez, megnézéséhez kell egyfajta érettség. Ezek a jelzők a Mechanikus Narancsra hatványozottan igazak. Anthony Burgess megfilmesíthetetlennek tartott regényét Stanley Kubrick az eredeti mű sajátos hangulatát megőrizve, rendkívüli képekkel, hangokkal, hangulattal és nyelvezettel álmodta vászonra. A Mechanikus narancs mai napig a filmművészet egyik legsokkolóbb alkotása, amely rengeteg elismerést kapott mégis talán az egyik legellentmondásosabb alkotás. Az Entertainment Weekly a 16. legellentmondásosabb filmnek választotta. A Premiere magazin pedig beválasztotta minden idők 25 legveszélyesebb filmje közé. Az Amerikai Film Intézet „Sci-Fi” listáján az előkelő 4. helyen van és az American Film Institute minden idők 60. legjobb filmjének választotta.
Starcrash (1979)
George Lucas 1977-ben tette le az asztalra az első Star Warst, amely igen-igen magasra tette a mércét a trükktechnika és a szórakoztatás terén. Két évre rá érkezett Luigi Cozzi a Starcrash-sel, amelyről hiába is próbálnák lemosni, hogy a Csillagok háborúja ihlette, sőt mi több inkább annak koppintása. Ha a két művet egymás mellé pakolnánk, érezhető, hogy ég és föld a különbség, Ed Wood viszont megnyalta volna mind a tíz ujját, ha egyszer ilyen filmet tudott volna összerántani. Cozzi váltig állítja, hogy ő biza nem látta Lucas rendezését, csak a regényt olvasta. Így érhető, hogy miért szántják a világűrt hatalmas cirkálók és még egy fénykard is előkerül. A derék rendező nem rakhatta bele a filmbe az összes elképzelését, mivel arra kényszerült, hogy átírja a forgatókönyvet, a producerek fejében ugyanis teljesen más zakatolt.
Szemekbe zárt titkok (El secreto de sus ojos, 2009)
A kritikát Gevin írta.
A film műfaji besorolásai között nem szerepel a krimi több adatbázisban sem. Hm. Ha a Szemekbe zárt titkok nem egy szövevényes, embert próbáló bűnügyi regény tökéletes megvalósítása vásznon, strukturált érzelmi szálakkal, akkor Michael Bay a legjobb rendező a világon. Tömör, egységes, részletekbe bocsátkozó történet, szerelemről, gyűlöletről, hatalomról, barátságról, 25 évnyi tömény kopó életről, amelyben mindenki megkeresheti, hogy mire érdemes belőle emlékezni és mi az, amit el kell felejteni. Mert az emlékeinken kívül mindent meg tudunk ölni. Benjamin Esposito egy megkeseredett, s mára talán kiüresedett, megőszült zsaru, aki nyugodt évei elébe nézve, úgy dönt regényt ír. Könyvet ír, arról az ügyről, amely szinte egész életén át hajtotta, amelyből megtanulta milyen a veszteség, a megerőszakolt és múltba omladozó szerelem, és a kimondatlan, szemekbe zárt titok.










