1

Kimi no na wa – Your Name (2016)

Your_name_poster

A Your Name (Kimi no na wa) című japán animációs egész estés film nagyot robbantott a kasszáknál, természetesen főleg szülőországában, ahol minden idők második legnagyobb nyitóbevételét produkálta Miyazaki mester Spirited Away (Chihiro szellemországban) Oscar díjjal jutalmazott alkotása után. Ugyanakkor, mint tudjuk az anyagi bevétel csak egyik oldala ama bizonyos fényes érmének. Amikor a kritikusok és a közönség totális egyetértéssel karöltve kezdik el méltatni a filmet… na, ott az a pont, ahol megakad a szemünk és figyelmünk rajta. Leo-t idézve a Django elszabadulból: „…you had my curiosity, but now you have my attention”.

Olvasd tovább

1

Ezekből az animékből és mangákból próbál élőszereplős filmet készíteni Hollywood

akira16Az anime vagy manga Hollywoodnak ugyan tetszetős, nagy lehetőségeket látnak bennük, de a megvalósítás során már jobbára csak a látványra törekednek. Wachowskiéknak a Speed Racerbe tört bele a bicskájuk, Spike Lee az Oldboy-jal fürdött be, a Dragonball létezésére pedig jobb lenne egyáltalán nem emlékezni. Jelenleg a Páncélba zárt szellemmel (Ghost in the Shell) próbálkoznak, de a bemutató után kijelenthető, hogy az alapanyag rajongóinak a többsége ezzel sem volt kibékülve, Amerikában cudar bukás lesz. Ám az Álomgyár nem fogja feladni, szinte biztos, hogy előbb-utóbb jön egy újabb próbálkozás. Lássuk röviden, hogy eddig mely témáknak veselkedtek neki az elmúlt években, de eddig még nem lett belőlük semmi. Olvasd tovább

3

Szél támad (The Wind Rises, 2013)

szel-tamad-mozi-poszter

 írta Doro_

Manapság amikor animációs filmekről esik szó, hajlamosak vagyunk rögtön a számítógépes grafikájú mesékre gondolni például a Pixartól vagy a Disneytől, ami nem meglepő, hisz ez a műfaj évről-évre szemmel láthatóan fejlődik, miközben verseng, hogy minél realisztikusabb hangyát, lajhárt, kutyát, embert vagy lenyűgöző kitalált lényeket mutasson be és csilli-villi világokat teremtsen köréjük. Volt idő amikor izgalmunkban ráültünk a kezünkre mesenézés közben mert különben összezsíroztuk volna a tv képernyőjét vagy a moziban karjainkat zombi módon előretartva cammogtunk a vászon felé, csak hogy megérinthessük Merida haját vagy megcsapkodhassuk egy-egy sárkány pikkelyes oldalát. Azt hiszem ezen a határon már évekkel ezelőtt túlléptünk és a számítógépes mesék elvesztették a „csak a látvány” privilégiumát, mögöttes tartalom kell a nézőnek, s ezzel – ha szabad csúnyán fogalmaznom – visszaereszkedett a hagyományos, kézzel rajzolt animációk versenyszférájába. Hayao Miyazaki egész munkássága példa arra, hogy milyen is mikor valakit nem sodornak el a modern vívmányok hullámai hanem kitart szeretett hagyományos módszere mellett, azokat eredeti ötleteivel tölti meg és művészi  mozgóképes történeteket regél. A Szél támad, a visszavonulását tavaly bejelentő Miyazaki feltehetően utolsó gyermeke. Életrajzi dráma, mely Jiro Horikoshi-ról, a második világháború hírhedt Zéró vadászgépeinek tervezőjéről szól.

Olvasd tovább

1

Space Pirate Captain Harlock

spacepirate

Ritkán futok bele animébe, de általában a végén mindig megállapítom, hogy a jövőben gyakrabban kellene néznem efféle alkotásokat. Ezúttal sem volt másképp. Nem kellene hanyagolni a műfajt.

Harlock kalózkapitány a 70-es években vált a mangaolvasók nagy kedvencévé és az 1977-es debütálása után egy évvel már animációs sorozatban lehetett követni kalandját. Személy szerint nem ismerem a karaktert és környezetét, némi google keresés után is annyit tudok róla, hogy egy individualista életfilozófiájú, hallgatag (anti)hős, aki az elnyomók uralma ellen harcol. Olvasd tovább

Ai no Kusabi (újratöltve) (18+)

Hűséges Droid olvasók már olvashattak egy rövid posztot erről a darabról, de most, hogy megnéztem a 2012-es remake-et, úgy döntöttem kicsit bővebben írok róla. Ez az anime, a yaoi-k etalonja. Akik ismerik a stílust, pontosan tudják mit jelent ez, akik pedig nem, most lehetőséget kapnak, hogy tágítsák a látókörüket. A műfaj gyökereibe nem mennék bele részletesen – akit érdekel, itt elolvashatja – de amit feltétlen tudni kell, hogy az alapokat a Negyvenkilencesek csoportja – 1949-ben született hölgyekről van szó, de nevezik őket Year 24 Flower Group-nak is – fektette le. Ők alkották meg, a shounen-ai stílust, mely a férfi szereplők közti szerelemre fókuszál, ám még a shounen-ai az érzelmekre épít, utódműfaja, a yaoi középpontja a szexualitás. A yaoit alkotó művészek sértőnek találják, ha alkotásukat keverik a melegséggel, és élesen elhatárolódnak a shounen-ai-tól (forrás: Wiki). A félreértések elkerülése miatt írom, hogy a műfaj legnagyobb rajongói a nők és a fiatal lányok – az okok itt kifejtésre kerülnek – tehát, aki túltette magát a kezdeti megrázkódtatáson, az a továbbra kattint, aki nem, az lehetőleg ne tegye.

Olvasd tovább

1

High School of the Dead

Az írást ProfWilliam küldte.

A zombik és az általuk elhozott világvége témája eddig főleg csak nyugati civilizációban dívott, amit rengeteg film és sorozat valamint képregény is tanúsított. Mint nagy zombifan örömmel fogadtam ezeket a jól (vagy rosszul) sikerült filmeket, de mint nagy anime (japán animációs film) rajongó sokszor gondolkoztam el rajta hogy vajon a japánok – akik köztudottan oda és vissza vannak az világvégékért – miért nem „haraptak” már rá erre témára.

0hsd1

Olvasd tovább

1

Ponyo a tengerparti sziklán (Gake no ue no Ponyo, 2008)

Valahol, a tenger mélyén egy furcsa öltözékű, vörös loboncú tengeri mágus polipok, halak, rákok és egyéb vízi herkentyűk társaságában legújabb varázslatára koncentrál, miközben a háta mögött egy kedves kis lény elszökik társai közül, és egy medúza hátán a felszínre ér. Ott aztán a víz a partra sodorja, s végül egy kisfiú játékvödrében végzi, aki lassan rájön, hogy amit fogott, az nem egy közönséges aranyhal, hanem varázserővel bíró szerzet, akinek leghőbb vágya, hogy maga is ember legyen. Röviden így foglalható össze, miről is szól a nyugaton legismertebb japán anime-rendező, Miyazaki Hayao által legutóbb dirigált rajzfilm.

Olvasd tovább

1

Akira (1988)

Ahányszor megnézésre alkalmas animék után kutatok, szinte mindig találkozok az 1988-as Akirát alapműként emlegető bejegyzésekkel, hozzászólásokkal. Ezt látni kell – mondogatják a bloggerek és a kommentelők, én meg (ahogy az várható volt), végül engedtem a kíváncsiságomnak.

A történet szerint 2019-ben járunk, Neo Tokyo-ban, a 3. világháborút követően úgy-ahogy újjáépített japán fővárosban, amelyet jó pár évtizeddel korábban atomtámadás ért. Az utcákon polgárháborús viszonyok uralkodnak, mindennapos a katonai erőszak és a motoros bandák, gengszterek háborúi, virágzik a vallási fanatizmus és a korrupció. Az emberek mindeközben egy Akira nevű, titokzatos és hatalmas erő eljövetelét várják, amely (vagy aki) megszünteti majd a romlást, és új korszakot hoz.

Az egyik motoros banda legifjabb tagját, Tetsuo-t egy másik csapattal folytatott véres csata után érthetetlen okok miatt elrabolja a hatalmi szerv, és furcsa kísérleteket végez a fiún. Tetsuo, miután megszökik, már nem önmaga; agresszív lesz, látomások gyötrik, és látszólag megfékezhetetlen erő birtokosa lesz. Míg a fiú ámokfutásba kezd, és próbálja kideríteni, kit, vagy mit takar az “Akira” név, addig legjobb barátja, Kaneda egy Kei nevű lány segítségével próbálja megállítani és megmenteni őt.

Olvasd tovább

1

Az idő fölött járó lány (The Girl Who Leapt Through Time, 2006)

Ismét csak egy animét ajánlok nektek megnézésre, ami kis hazánkban sajnos nem ismert oly mértékben, mint a felkapott sorozatok, de azt, hogy az egyik legszebb, garantálom! (S ide biggyesztenék is egy szmájlit, ha nem kötöttem volna ki már rögtön az elején, hogy semmiféle vizuális érzelmi megjelenítést nem alkalmazok, ezek helyett beszéljenek inkább a szavak.)

Az idő fölött járó lány egy japán ifjúsági regényből készült, ami, ha jól tudom, kötelező olvasmány az ottaniaknál – teszem hozzá, nem véletlenül, és itthon én is inkább hasonló műveket adnék a tinik kezébe Jókai Mór, meg Madách Imre helyett (nem mintha bármi bajom is lenne a fentebb említett írókkal, de azért valljuk be: egy Aranyember, vagy egy Ember tragédiája nem a 13-16 éves korosztálynak való). Helyette inkább maradnék Móricz Zsigmond, vagy Móra Ferenc ifjúsági regényeinél – ez a film is hasonló, kivéve persze, hogy a jelenben játszódik, és meg van spékelve egy kis időutazással.

Olvasd tovább

Menage a Twins és Ane Haramix (18+)

Incest, a hentai-k egyik legalja.

A múlt alkalommal egy igencsak beteg darabbal ismerkedtem/tünk meg. Annak ellenére, hogy nagyon megszaladt a fantáziája a szerzőnek és olyan dolgok történtek, melyek a valóságban tuti nem lehetségesek (ezért is szeretjük a hentai-t) és akármennyire is durván perverz volt, nem lépte át azt a tabu határt, amit teljes mértékben elutasítok. Ez pedig nem más mint a vérfertőzés. A hentai-k eme stílusjegye az, amit képtelen vagyok elfogadni (a másik a Lolicon, de ebbe most ne menjünk bele.) Mint mindent, ezt a fajta hentai stílust is meg lehet magyarázni- kérem senki ne jöjjön se az Oidipusz-, se az Elektra komplexusokkal, mert egyrészt Freud sem volt egészen komplett, másrészt itt nemcsak gondolatbeli síkon történnek az események- de elfogadni, képtelenség.

Olvasd tovább