53

Képregényfilmek + Te

01comicÉvekkel ezelőtt volt már hasonló játékunk, de azóta egy rakás film megjelent, és a Droid rajongótábora is szépen bővül, így most újra játszunk!

A játék tök egyszerű, én kérdezek, ti válaszoltok. Tíz kérdés lesz; ez elsőre talán soknak tűnik, de úgy vettük észre, hogy szeretitek a képregényfilmeket, és bár egy-egy cikkben az adott filmet kiveséztük, szükséges egy mindent-bele kérdezz-felelek poszt.

A kérdéseknél található filmcímek és karakterek csak ötletek, nem az én személyes válaszaim, tehát senki ne akadjon ki; különben sem érdemes mások ízlését kikezdeni. A véleményetek megformálásában segíthetnek a következő linkek: DC karakterek, Marvel karakterek, de természetesen egyéb képregényekből is válogathattok. A kommenteléshez továbbra sincs szükség regisztrációra, viszont a troll szűrőt muszáj alkalmazni.

Akkor mindenki készen áll? Hajrá! Olvasd tovább

9

A nyár nyertesei és nagy bukásai

iron man 3Még hátravan néhány hét a hivatalos mozis nyárból, de már nem várható olyan megjelenés, ami sok vizet fog zavarni, így már mindenki elkezdte összegezni a blockbuster szezont (május első péntekétől az amerikai Labor Day, szeptember 2-ig). Nem könnyű összehozni ezeket a listákat, mert egyrészt Hollywood sem szereti kiteregetni az Excel táblázatait, másrészt a sorrend aszerint változik, hogy mennyit számolunk marketingre, a bevételt vagy a puszta profitot nézzük, és van aki eleve csak az amerikai bevételeket veszi figyelembe, ezért minden oldalon egy kicsit máshogy néz ki a Top 10. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a nyár abszolút nyertese az Iron Man 3, ami minden idők egyik legnagyobb bevételét hozta. Olvasd tovább

10

A magányos lovas / Szörny egyetem

írta Nikodémus

2013-08-magányos-lovas-szörny-egyetem

Ha azt kérdezed, miképp kerül egymás mellé ez a két film, azt felelem, jogos a kételkedésed. Mégis, nem csupán az írói önkény sodorta össze A magányos lovast és a Szörny egyetemet: mindkettőt a nyár reprezentatív blockbusterének szánták, mindkettő bevallott célja volt az alkotók megkopott renoméjának visszaállítása és mindkettő kimaradt itt, a Filmdroidon a nyári szórásból – eddig.

Olvasd tovább

44

A nagy költségvetésű hollywoodi filmek bukása elkerülhetetlen?

Az írás az io9 cikke alapján készült.

superman

Egészen szépen indult a nyári blockbuster szezon, már-már úgy tűnt, hogy a szünidőben minden film jól fogja állni a sarat. Ám gyorsan beköszönt pár durva bukta. Steven Spielberg nemrég azt jósolta, hogy a filmiparban nagy változások fognak végbemenni, csak néhány igen durva pénzügyi kudarc kell.

Hollywoodban egyszerűen képtelenek meghúzni a nadrágszíjat. Régebben a 100 millió dollár a bevételi álomhatárt jelentette, manapság meg egy látványfilm, sőt olykor egy átlagos vígjáték is ennyibe vagy ennél töbe kerül. A hatalmas büdzsé és a még nagyobb marketingkampány olykor akár 300 millió dollárt is jelenthet, a profit pedig elmarad, sok esetben csak a DVD-s pályafutás során csurran-cseppen korrekt bevétel. Idén a horror-thrillerek nagyot durrantak, megmutatván, hogy elég csak pár milliócskát elkölteni ahhoz, hogy a közönség tóduljon a pénztárak elé. A Mama, a Bűn éjszakája vagy éppen a The Conjuring elég pofás eredményeket tudhat maga mögött. Olvasd tovább

7

Amerikában csökken a kereslet a 3D-s filmek iránt

clawsA 3D nagy divat lett, bár a producerek és stúdiók többsége csak a plusz bevételt látja, mondhatni, hogy a többi nem érdekli őket. Látták, hogy az Avatar mire volt képes a kasszáknál és azóta folyamatosan erőltetik a 3D-t. Rengeteg film van, amely a megnövelt jegyárak miatt nem mondott csődöt a kasszáknál, sőt van amelyik brutál nagyot bukott. De Amerikában érezhetően kezd apadni a nézők lelkesedése a technika iránt. Nemzetközi szintén ezek a film még mindig hódítanak, de legalább már a jenkik lassan belátják, hogy jobb, ha a sima, hagyományos vetítésekre mennek el.

A héten jelent meg egy cikk a Yahoo-n, ahol azt taglalják, hogy mennyire csökkent az érdeklődés plusz dimenzió iránt A gyengén teljesítő Turbo animációs film eredményei csak a 25 %-a érkezett a 3D előadásokból, míg a Farkas nyitó hétvégéjén kitermelt 53,1 millió dollárnak a 30 %-a folyt be ezen vetítésekből. De a Szörny Egyetem 82 millió dolláros debütálása sem írható teljes mértékben a 3D számlájára, hiszen itt 31 %-os volt az arány, a Z világháború esetében pedig 34 %.

Kezdetben, James Cameron fimje után a befolyt összegek 3/4-ét is kitehették a 3D-s filmekből származó bevételek. De nem tartott sokáig a „szemüveg-láz”, az arány hamarosan 50 %-ra csökkent és most megint apadt. Meddig erőltetik még a formátumot?

Nos, a nemzetközi szinten továbbra is szépen tartja magát a technika. Kínában vagy éppen Oroszországban a bevételek 80, nem egyszer 90 %-a folyik be a 3D-s előadásokból.

10

Transz / Senki többet

írta Nikodémus

2013-07-Transz-Senki-többet

Újraírható-e az emberi agy? Hamisítható-e – elhelyezhető-e, kitörölhető-e – a gondolat? Filmes elmetrükközés-ügyben mostanság Christopher Nolant szokás emlegetni (oda se neki, az Eredet tisztes munka volt, A tökéletes trükk még inkább), ám idén két olyan film is érkezett, melynek rendezője szintén az elme zegzugait vizsgálja. Danny Boyle és Giuseppe Tornatore – noha gyökeresen más stílusú alkotók – legújabb filmjüket egyaránt az iménti alaptétel körbejárásának szentelték. Bár a Transz egy pörgős thrillerként, a Senki többet pedig komótos melodrámaként indul, mindkét film jókorát csavar eredeti zsánerén – és persze a mi agyunkon is.

Olvasd tovább

7

The Place Beyond the Pines (2012)

írta Nikodémus

2013-07-the-place-beyond-the-pines-01

Aki látta már vagy olvasott az elmúlt év csöndben besettenkedő meglepetéséről, azt bizonyára magamra haragítom, ha azt mondom: a Place Beyond the Pines egy közhelyparádé. Pedig így van. De ez csupán az igazság egyik fele. Derek Cianfrance legújabb filmje végletekig koptatott amerikai zsánerkliséket vesz alapul, ám akkora szívvel, olyan borzongató atmoszférával és instant zsenialitással meséli újra őket, hogy nem kapsz levegőt.

Olvasd tovább

4

Problémás forgatások

Tengernyi probléma merült fel a Z világháború munkálatai alatt, de ezzel nincs egyedül. A magányos lovas és a 47 Ronin körül is akadtak bajok, amelyek a költségvetés növekedésével jártak. De ne menjünk messzire, nemrég a Men in Black 3 forgatását állították le, mert félkész forgatókönyvvel kezdtek hozzá a filmhez és pár hónapig pihentetni kellett a stábot, míg összetákolják a szkriptet. Lássunk 10 produkciót, amelyek munkálatain több gond is adódott. Igen, tudom, hogy van még ezer más film, ami rossz csillagzat alatt született, de én ezeket választottam ki.

bourneKi gondolta volna, hogy a Bourne franchise nehezen indult be? A forgatás alatt sem tűnt úgy, hogy ebből hatalmas siker lehet. Hollywood már a 80-as évektől kezdve szerette volna filmre vinni Robert Ludlum közkedvelt regénysorozatot. Doug Liman több éven keresztül próbálkozott, először úgy tűnt, hogy a Warnernél készülhet el a film. Miután a jogok visszakerültek a szerzőhöz Liman személyesen kereste fel, hogy megszerezhesse. A rendező az Universalnál talált támogatókra, ám minden egyes döntésében és lépésével kemény csatát vívott a fejesekkel. Olykor titokban vett fel jeleneteket, amelyeket nem is engedélyeztek és pénz se volt rá. Liman bevallotta hogy mivel nem hajtott fejet engedelmesen a producereknek gyakorlatilag utálták őt és megpróbáltak mindenben keresztbe tenni neki, ráadásul a forgatókönyv naponta változott. Nem jött jól a szeptember 11-ei terrortámadás sem, hiszen e miatt kilenc hónappal tolták el a bemutatót és úgy vélték, hogy pont e miatt nem lesz rá senki kíváncsi, hisz a közönség nem lesz vevő az efféle produkciókra egy ideig. Ez idő alatt a producerek leforgattak néhány költséges jelenetet és a végére berakott hatalmas robbanást kivették. Pletykák szerint Limant nem engedték az utómunkálatok közelébe, Frank Marshall producer irányított a munkálatok alatt. Végül mindenki lenyugodhatott, az akciófilm világszerte 214 millió dollárt hozott. De azért érthető, hogy miért más dirigálta a következő részeket, ám Liman producerként kitartott a franchise mellett. Olvasd tovább

1

Searching for Sugar Man (2012)

írta Nikodémus

2013-06-Searching-for-Sugar-Man-1

„These are the days of miracle and wonder.”
(Paul Simon)

Létezik az, hogy egy szerény dalnok, bukásnak is kevés amerikai „karrierje” végeztével egyszerűen eltűnik a Föld színéről? S közben egy másik kontinensen – csak úgy – kasszarobbantó sikert ér el anélkül, hogy tudna róla? Hollywoodi nagyepika díszletei közé kívánkozó sztori, gondolhatnánk, ám milyen mázli, hogy mégiscsak dokumentumfilm készült belőle – amelyet aztán befogadott az álomgyár is, és Oscart dobott neki. A Searching for Sugar Mant ez nem teszi jobbá, mert nem is kell: önmagában is zseniális dokumentumfilm.

Olvasd tovább

6

Spielberg és Lucas szerint nagy változások jönnek a filmiparban

spielberglucasSteven Spielberg és George Lucas nemrégiben az USC-n tartott előadást, beletekintettek kristálygömbjükbe, megjósolták, hogy a filmipar hamarosan nagyobb változáson fog keresztülmenni.

Lucas szerint az a probléma, hogy a stúdiók mindenáron nagyot akarnak szakítani, de a lehetőségeik egyre szűkebbek és szűkebbek lesznek, az emberek bele fognak fáradni a nyakukra zúdított rengeteg megaköltségvetésű produkcióba. Spielberg úgy véli, hogy más filmekkel is be lehet csábítani a nézőket a mozikba, de inkább több száz milliót költenek egy alkotásra, a kisebb, személyesebb, komolyabb filmekre nem fordítanak nagy figyelmet.

„Lesz három, esetleg négy vagy akár fél tucat, 250 millió dolláros film, amelyek egymás után irgalmatlanul nagyot fognak bukni és ez a piac robbanásszerű összeroppanásával fog járni, mindez paradigmaváltást fog eredményezni.” – mondta Spielberg, megemlítve, hogy a jegyárak körül is nagyobb változások lesznek. Egy Vasemberért 25 dollárt fognak elkérni, míg egy Lincoln-szerű alkotásért csak 7 dollárt kell kifizetni.

Lucas egyetértett azzal, hogy hamarosan nagyobb átalakulások, fordulatok lesznek, úgy gondolja, hogy a bemutatók a Broadway előadásokhoz lesznek hasonlók. Azaz kevesebb produkció fog a mozikba kerülni, ezeket tovább tudják játszani, nem a következő hetekben két tucat újabb film. Így akár az is előfordulhat, hogy egy-egy művet 1 évig játszanak, de a jegyárak sokkal magasabbak lesznek. (Spielberg ennél megjegyezte, hogy az E.T.-t anno 16 hónapig vetítették a mozik.). „A nagyobb büdzsével bíró filmeket a mozikban fogják vetíteni, minden más a tévébe fog kerülni. Ennek szelét már most is lehet érezni. A Lincoln és a Red Tails majdnem tévéfilm lett és most Steven Spielbergről és George Lucasról beszélünk, akik megszenvednek azért, hogy egy filmjük a vásznakra kerüljön.”

Lucas azon a véleményen van, hogy a kábeltévek sokkal merészebbnek és vállalkozóbb kedvűnek nevezte, mostanság a tévében néha ezerszer jobb és élvezetesebb filmek mennek, mint a vásznakon. „Úgy gondolom, hogy a Lincoln-hoz hasonló filmeket be sem fogják mutatni a mozikban, hanem azonnal a tévék képernyőire kerülnek.”

Igaz, ami igaz, manapság erősen elszabadultak a költségvetések. Míg anno 100 millió dollár volt az álomhatár és minden rendező, producer, színész örült, ha egy filmje átlépte ezt a vonalat manapság gyakran 200-250 millióba kerül egy-egy film. Meddig lehet ezt tartani, meddig engedhetik meg maguknak a stúdiók? E mellett érezhető, hogy a tévés projektek egyre nagyobb figyelmet kapnak. Régebben az ismert nevek, a sztárok nem voltak hajlandóak belemenni (vagy csak hosszas rábeszélés után), hogy kisképernyős művekben játszanak. Ám manapság egyre több és több minőségi film vagy minisorozat lát napvilágot.

45

A sci-fi + te

01sc1

Koimbra a hegyekbe utazott, ezért most játszunk egy picit. Korábban már volt ilyen, de gondoltam, megpróbálhatjuk megint. Az Elysium-ot látatlanban is az év sci-fijének nevezik, ezért most ebben a műfajban fogunk kalandozni.

Először is tisztázzuk a fogalmakat. Mi a sci-fi? Azt a spekulatív formát tekintjük science fictionnek, amely (a jelenben megvalósíthatatlannak tartott) tudományos vagy pszeudotudományos (tudományosnak tűnő, de valójában nem létező) eszközökkel a lehetséges látszatát adja. Emellett spekulációit a modern tudományos világkép felismerhető vonatkozásaival s annak alapján kell megvalósítania. (Forrás: Wiki) A sci-fi típusairól ITT olvashattok bővebben.

A játék tök egyszerű. Én kérdezek, ti válaszoltok. (Korábbi játékokkor tíz kérdés volt, de azt soknak találtátok, így most csak öt lesz. A posztban található filmcímek, csak ötletek, nem az én személyes válaszaim, tehát ne akadjon ki senki; különben sem érdemes mások ízlését kikezdeni.)

Olvasd tovább

16

A nagy box office átverés

A szép hosszú írást ootman küldte be. Köszi!

boxofficeHa drámai akarok lenni, akkor nemrég egy kis túlzással egy világ dőlt össze bennem. Mint régi filmrajongó régóta nézegetem én is a box office számokat, afféle hobbim is lett ez az évek során, és azt hittem értem a szisztémát legalább nagyjából, tudom, hogy mi alapján működik a stúdiók észjárása, már ami a bevételi számokat illeti. Mekkorát tévedtem.

Mivel hétről-hétre itt a FILMDROID Box Office rovatában újra és újra naiv hozzászólásokat olvastam a témában, össze akartam rakni egy 8-10 pontos listát, hogy bemutassam, hogy is kéne nézni, elemezni ezeket a számokat, milyen szempontokat kell figyelembe venni a látható gyártási költségeken és a közvetlen mozis bevételeken kívül. Ezek is már alapvetően más színben tüntették volna fel a számokat. Már egészen a végénél jártam, mikor azon kezdtem el agyalni, a stúdiók és a mozik átlagban vajon a jegy árának hány százalékát kell hogy befizessék adó, pl. ÁFA gyanánt. Elkezdtem kutakodni a neten alaposabban, mennyi is marad a bevételből a stúdió zsebében konkrétan, és olyasmire bukkantam, ami az egész eddig általam hitt box office világot felforgatta. A szépen összeállított listám is szinte érvényét vesztette, hisz még hamisabb az egész kép, mint eddig gondoltam. Olvasd tovább