Problémás forgatások

Tengernyi probléma merült fel a Z világháború munkálatai alatt, de ezzel nincs egyedül. A magányos lovas és a 47 Ronin körül is akadtak bajok, amelyek a költségvetés növekedésével jártak. De ne menjünk messzire, nemrég a Men in Black 3 forgatását állították le, mert félkész forgatókönyvvel kezdtek hozzá a filmhez és pár hónapig pihentetni kellett a stábot, míg összetákolják a szkriptet. Lássunk 10 produkciót, amelyek munkálatain több gond is adódott. Igen, tudom, hogy van még ezer más film, ami rossz csillagzat alatt született, de én ezeket választottam ki.

Ki gondolta volna, hogy a Bourne franchise nehezen indult be? A forgatás alatt sem tűnt úgy, hogy ebből hatalmas siker lehet. Hollywood már a 80-as évektől kezdve szerette volna filmre vinni Robert Ludlum közkedvelt regénysorozatot. Doug Liman több éven keresztül próbálkozott, először úgy tűnt, hogy a Warnernél készülhet el a film. Miután a jogok visszakerültek a szerzőhöz Liman személyesen kereste fel, hogy megszerezhesse. A rendező az Universalnál talált támogatókra, ám minden egyes döntésében és lépésével kemény csatát vívott a fejesekkel. Olykor titokban vett fel jeleneteket, amelyeket nem is engedélyeztek és pénz se volt rá. Liman bevallotta hogy mivel nem hajtott fejet engedelmesen a producereknek gyakorlatilag utálták őt és megpróbáltak mindenben keresztbe tenni neki, ráadásul a forgatókönyv naponta változott. Nem jött jól a szeptember 11-ei terrortámadás sem, hiszen e miatt kilenc hónappal tolták el a bemutatót és úgy vélték, hogy pont e miatt nem lesz rá senki kíváncsi, hisz a közönség nem lesz vevő az efféle produkciókra egy ideig. Ez idő alatt a producerek leforgattak néhány költséges jelenetet és a végére berakott hatalmas robbanást kivették. Pletykák szerint Limant nem engedték az utómunkálatok közelébe, Frank Marshall producer irányított a munkálatok alatt. Végül mindenki lenyugodhatott, az akciófilm világszerte 214 millió dollárt hozott. De azért érthető, hogy miért más dirigálta a következő részeket, ám Liman producerként kitartott a franchise mellett.

Michael Cimino A szarvasvadász hatalmas sikere után szinte azt csinálhatott, amit akart. Ő pedig A mennyország kapuját akarta, amelyet a stúdió azért tett parkolópályára, mert pár évvel azelőtt még nem volt híres és nem tudott sztárt szerződtetni a főszerepre. Cimino viszont abszolút nem volt a helyzet magaslatán, hat nappal a munkálatok elkezdése után máris 5 nap csúszásban voltak. Az eredeti büdzsé 11,6 millió dollár volt, azonban ez később felkúszott 44 millióra (ez ma már kb. 120 milliónak felelne meg), ami az addigi legköltségesebb filmnek számított. Cimino eredetileg 220 órás anyagot forgatott, majd a vágószobába vonulva először 325 perces verziót hozott össze. A United Artists nyomására végül 219 perces lett a film, ezt mutatták be a mozikban. A sajtó az alkotást lehúzta és a nézőknek sem tetszett. A filmet visszavonták a mozikból egy hét után és hat hónappal később újra próbálkoztak egy rövidebb 149 perces verzióval, de ez is megbukott. Akkoriban Magyarországon is elég sok újságban lehetett olvasni, állítólag még a Dörmögő Dömötör is lehozta ezt a hírt. Michael Cimino ezek után jó öt évig nem kapott munkát. United Artists is beleroppant ebbe a filmbe, pénzügyi válságba sodródott, végül kénytelenek voltak eladni az MGM-nek. A mennyország kapujának leginkább a 219 perces verzióját vetítik a televíziók. A 149 perces változat az USÁ-ban soha nem jelent meg videón vagy dvd-n. A mennyország kapujával egy korszak zárult le, ezt követően a rendezők nem tehettek meg bármit, nem kaptak teljhatalmat, csak kevesen érték el, hogy azt és úgy csináljanak a forgatáson, amit ők akarnak.

Két szép sikert aratott Alien film után a Fox zöld utat adott a harmadik felvonásnak. Kissé hosszúra nyúltak az előkészületek, több, mint egy tucatnyi író fordult meg a forgatókönyv körül, rendezők jöttek-mentek és a Fox 10 millió dollárt tapsolt el, mielőtt belevágott volna a produkcióba. David Fincher lelkesen vetette bele magát a munkába, azt is elérte, hogy Sigourney Weaver leborotválja a haját, az addigi ötletek közül néhányat felhasznált, összegyúrt. Sajnos Fincher számára a forgatás maga volt a rémálom, a szkriptet folyamatosan átíratták, operatőrét kirúgták (Jordan Cronenwelth parkinsonos volt, ezért volt kissé lassabb, de a Fox azt akarta, hogy minden pörögjön), majd némi idő elteltével a forgatást is leállították. Látni akarták, hogy mire adták a pénzüket. Fincher gyorsan összevágott úgy egy három órára rúgó nyersanyagot, ami abszolút nem jött be a fejeseknek, belekötöttek mindenbe. A rendező vért-verítéket izzadva dolgozott, hogy sikerüljön minél jobb filmet kiadnia kezei közül, a vágószoba padlójára került jó pár jelenet és karakter, ráadásul a költségek 50 millióra rúgtak, ami 1992-ben durván sok pénz volt. Természetesen kiszivárgott, hogy a film körül nincs minden rendben és a közönség nem rohant a mozikba, Amerikában csak 55 millió dollárt szedett össze.

Waterworld: Kevin Costner a 90-es évek elején volt akkora sztár, hogy gyakorlatilag bármihez szerezhetett pénzt, de ugyanakkor nem hallgatta meg az intő szavakat. És mint tudjuk magasról lehet a legnagyobb esni és ő bukott is. Costner mindenáron a nyílt vízen akart forgatni, néhány stábtag tengeribeteg lett, ráadásul a színész sem volt éppen kedves a forgatás alatt. Kevin Reynolds rendezővel jó barátságot ápoltak a Robin Hood óta, de a munkálatok alatt durván összevesztek, az utolsó napokban pedig sikerült annyira összekapniuk, hogy Costner maga forgatta le a hátralévő jeleneteket és nem tartott igényt Reynolds jelenlétére. A költségek az egekbe szöktek, jó néhány díszlet elúszott a viharok miatt. 175 millió dollárba került a produkció, az újságok pedig Kevin’s Gate-ként írtak a produkcióról. Amerikában hatalmas zakó lett, bár a nemzetközi eredmények megmentettek a totális csődtől, viszont A jövő hírnökén már semmi sem segített.

Sajnos Terry Gilliamnek erősen meg kell küzdenie egy-egy filmjéért. A Grimm esetében sem volt másképp. Ehren Kurger forgatókönyvét Tony Grisionnal közösen átformálták, a WGA nem ment bele, hogy ezért creditet kapjanak. A forgatás Prágában zajlott, de az MGM pénzügyi problémái miatt kénytelenek voltak bevonni a Dimension/Miramax-ot, akik azonnal bele is szóltak Gilliam dolgába. A rendező elmondása szerint általában akkor kell csatáznia, ha véget ér a forgatás és a vágószobában egyezkednek erről-arról, de a Grimmnél már a kezdet-kezdetén hatalmas bajok voltak. Először is Harvey Weinstein kipenderítette Samantha Mortont a színészek közül és Lena Headey-t hozták be helyette. Majd Nicola Pecorini operatőrt is kirúgták, aki rendszeresen szokott dolgozni a rendezővel. Gilliam és Weinstein folyamatosan hadilábon álltak egymással, minden részlet miatt perlekedtek. A végső vágás jogán és az effektek miatt is hatalmas vita folyt, a rendezőt eltávolították a produkció éléről, aki gyorsan bele is vágott a kis költségvetésű Tideland forgatásába. Mire befejezte a stúdió is belement, rábólintottak, hogy Gilliam befejezhesse a filmet. Azonban a közel 90 millió dolláros alkotás elhasalt a kasszáknál.

Az utolsó akcióhős nem lett akkora siker, mint várták, ezt általában úgy intézik el, hogy a Jurassic Parkot övező hisztéria miatt más filmet észre sem akart venni a közönség. Pedig azért volt némi probléma a John McTiernan rendezésében készült akció-vígjáték környékén. Mi volt a gond? Zak Penn és Adam Leff gyakorlatilag egy paródiát írtak, amit a stúdió odaadott Shane Black-nek, hogy pofozza ki. Penn és Leff neve nem is szerepel a írók között, őket a sztori kitalálójaként tüntették fel, az is kiderült, hogy az eredeti történet és a film merőben eltér egymástól. A fejesek érthetetlen módon nem akartak sokat várni a forgatással, sürgették, hogy minél előbb elkészülhessen a produkció, alig maradt idő az effektekre. Arnold Schwarzenegger és a rendező állítólag szinte könyörgött William Goldmannak, hogy a forgatás alatt legyen jelen és javítgassa a forgatókönyvet, tömje be a lyukakat. A tesztközönség utálta a filmet, az általuk kitöltött kérdőíveket a fejesek megsemmisítették, hogy még véletlenül se szivárogjanak ki, de ettől függetlenül máris elindult a szóbeszéd, hogy Az utolsó akcióhős irtó gáz lett. A marketinggel próbáltak ráerősíteni, egy NASA űrrakétára is felkerülhetett a reklám.

James Cameron keményen és diktatórikus módszerekkel irányít a forgatásokon. Olyan sikerekkel maga mögött, mint a Terminátor vagy A bolygó neve: Halál kiharcolta, hogy elkészíthesse a Titanic filmet, persze a stúdió sokkal kevesebb költségvetést, forgatási időt szánt rá. A rendező elhatározta, hogy nem az effektekre akar támaszkodni és inkább korabeli fotók alapján minden felhúzatta a díszleteket, amely csak 40 millió dollárt tettek ki a költségvetésbe. Cameronnak 138 napot adtak a forgatásra, de ő még ekkor is javában dolgozott, ráadásul kiderült, hogy néhány millióra még szükség lenne, amit hirtelen nem tudtak előteremteni. A Fox úgy döntött, hogy nem állítja le a munkálatokat, inkább a Paramounthoz fordultak, akik kisegítették 65 millióval őket, cserébe az amerikai forgalmazási jogokért. A stábtagok is morgolódtak, sokan megbetegedtek, influenzásak lettek, néhány kaszkadőr balesetet szenvedett. A stúdió aggódhatott és akkor néztek csak igazán nagyot, amikor kiderült, hogy a filmet Cameron 3 órásra vágná. Próbálkoztak jobb belátásra bírni, még azt is megpendítették, hogy elveszik tőle a filmet, de a rendező azt ordibálta, hogy ki kellene nyírni őt, hogy átadja az irányítást. Még azt is felajánlotta, hogy lemond a profit utána részesedéséről, de a producerek ebből nem kértek, mert ekkorra már úgy vélték, hogy semmi jó nem sülhet ki ebből. A végeredményt mindenki ismeri. Hónapokon át vezette a bevételi listákat, 1,8 milliárd dollárt fialt, amelyet csak az Avatar tudott megközelíteni és lehagyni, illetve 11 Oscart is besöpört. A bemutató hetekkel a sajtó gúnyosan cikkezett a produkcióról, még egy árva garast sem mertek volna rátenni, hogy a filmre özönleni fog a nép. Persze a 28 millió dolláros nyitóhétvége után sem hitte volna senki, hogy ilyen sokra viszi.

1960-ban fogtak hozzá a Kleopátrához. Az rendezőt, Rouben Mamoulian-t lecserélték, aki egy afro-amerikai színésznőt, Dorothy Dandridge-ot szerette volna a címszerepre. Helyére Joseph L. Mankiewicz érkezett. Úgy ülhetett bele a rendezői székbe, hogy még egy hasznavehető képkockát sem forgattak, de a költségvetés már 5 millióra emelkedett. Peter Finch alakította volna Julias Ceasart, Stephen Boyd pedig Antonius-t, azonban ők is otthagyták a filmet. Elizabeth Taylor rekordösszegért, 1 millió dollárért szerződött le a Kleopátrához. A film ennél a pontnál már 7 milliónál járt. Taylor a forgatás megkezdése után beteg lett és meg kellett műteni (elvileg néhány heg látszik is rajta a filmben). Természetesen amíg beteg volt, addig a forgatás is állt. Majd a stáb Rómába költözött át az angliai időjárás miatt. Taylor és Richard Burton közben összejöttek, erről cikkezett a sajtó, botrányt csináltak az ügyből, amely a filmnek se tett jót. A vágás során Mankiewicz-et kirúgták, majd újra alkalmazták, mivel senki más nem tudta a filmet összerakni. Az első változat 6 órás volt, amelyet 4 órásra vágtak a premierre. Később Mankiewicz tiltakozása ellenére még egyszer megvágták a filmet, amely így 3 órás lett és többször be tudták mutatni egy nap, de így sok dolog kimaradt belőle. A történészek több dolgot is kifogásoltak a Kleopátrában, főleg, hogy Octavius-t egy őrült tininek ábrázolták és Ceasar meggyilkolása sem úgy volt, ahogy a filmben. A közönség sem örült túlzottan a nagy játékidőnek, sok jelenetet túl giccsesnek és hosszúnak talált. Végül a Cleopatra 48 milliót hozott Amerikában, az év legnagyobb bevételt elérő filmje lett. Az Amerikán kívüli bemutatókból és a tévéjogokból megtérültek a kiadások.

Bizonyára mindenki tudja, hogy George Lucas is megvívta saját csatáját a Star Wars-szal kapcsolatban. Éppen ezért most essen szó egy másik művéről, az Amerikai Graffitiről. Az United Artists azért utasította el a forgatókönyvet, mert nem bízott a filmben, túlságosan is kísérletezőnek vélték. Az Universal is szűkmarkú volt, de amikor Francis Ford Coppola érdeklődését is felkeltette a tervezet és producerként beállt a film mögé még sikerült 150.000 dollárral többet kialkudni a stúdiótól. A forgatás Modestoban zajlott volna, ám Lucas úgy látta, hogy túl sokat változott a város, ezért San Rafaelbe helyezte át a munkálatokat. 1972 június 26-án kezdődtek a felvételek, ám az egyik stábtag marihuánát termesztegetett, lebukott és a helyi tanács azonnal visszavonta Lucaséktól az engedélyt. Tehát június 27-én máris új helyszínt kellett keresni, a 20 mérfölddel odébb található Petaluma fogadta be a csapatot. Majd az egyik szereplő, Paul Le Mat kórházba került miután diót evett. A színészek nem fogták vissza magukat, Le Mat, Harrison Ford és Bo Hopkins gyakran néztek a pohár fenekére a felvételek szünetében és versenyt rendeztek maguk között, hogy ki tud hamarabb felmászni a helyi Holiday Inn hotel tetejére. Egy színész felgyújtotta Lucas motelszobáját, Richard Dreyfuss pedig megsebesült egy úszómedencében, miután Le Mat belevágta. Ford-ot letartóztatták egyik este verekedés miatt. Az Universal később át akarta szabatni a filmet, amibe Coppola és Lucas nem ment bele, felajánlották, hogy kifizetik a gyártási költségeket és átviszik más stúdióhoz. Ebbe a stúdió nem ment bele, csak akkor enyhültek meg, amikor az Apokalipszis most (amiről szintén lehetne írni) nyert az Oscaron, de még így is kiszedtek három jelenetet (összesen 4 percet). Viszont nem igazán bíztak a sikerben, úgy gondolták, hogy tévében kellene bemutatni, előtte maximum egy-két moziban leadnák. A fejesek azonban meghallották, hogy sokan éltetik a produkciót, ezért ismét változtattok tervükön. Jól tették, Amerikában ekkor 55 millió dollárt fialt az alkotás, Franciaországban kultfilmmé vált.

És végül, de nem utolsósorban egy olyan projekt, amelynél nem a forgatás alatt volt probléma, hanem éppen utána: John Wayne cowboyként vált legendássá és ha rá gondolunk inkább a hatlövetű és a winchester jut eszünkbe, mint egy világhódító. A The Conqueror-ban Wayne formálhatta Dzsingisz kánt, ami eléggé furcsa elgondolás volt. Kinek a fejében fordulhatott meg, hogy ő lenne a legalkalmasabb? A legnagyobb probléma azonban nem ez volt, a stáb ugyanis Mongólia helyett Nevadában forgatott. Igen, itt vannak (voltak?) a nukleáris tesztrobbantások és a kormány biztosította a producereket arról, hogy ott ahol a munkálatok zajlanak semmi gond nem adódhat. Nem tudom, nem volt senkinél sugárzásmérő készülék? Évekkel később a forgatócsoport 220 tagjából 91-et rákkal diagnosztizáltak, ebből 46-an elhunytak, köztük volt Dick Powell rendező, Susan Hayward és Wayne is. Megérte? A film bitang rossz lett, Howard Hughes – aki a költségvetés jelentős részét állta – olyannyira szégyenkezett, hogy 12 millió dollárt költött arra, hogy megvegye a létező lópiákat.