67

A csodálatos pókember (The Amazing Spider-Man)

pokemberposzter.jpg

Mindenki kedvenc és barátságos hálószövőjét az olcsó és körülrajongott horrorokon edződött Sam Raimi hozta el a mozikba 2002-ben, a minőségről és a szórakoztatófaktor szintjéről ugyan megoszlottak a vélemények, de tény, hogy a produkció több száz millió dollárt termelt. A közönséget leginkább megosztó harmadik felvonás után megpróbáltak belevágni egy negyedik felvonásba, ahol Felicia Hardy nem Fekete Macska lett volna, hanem Vulturess, a Keselyű lánya. Egy szó, mint száz a forgatókönyv hol Raiminek, hol a stúdiónak nem tetszett, a forgatás kezdete tolódott, majd a fejesek az egész tervezetet jégre tetté, így az legalább nem kavart be az elképzelésekbe. Mint kiderült a stúdió már jó előre betervezett egy rebootot, azaz a 2011-es Pókember 4 után már meg is kezdődtek volna a 2012-re belőtt új változat munkálatai.

Mi értelme van egy rebootnak? A Pókember filmek szépen hoztak a konyhára, azt se lehetne mondani, hogy a rajongók teljes mértékben elpártoltak volna a franchise-től. Persze hivatalos magyarázatok mindig is születtek, de nyilvánvaló, hogy csak akkor érdemes újrakezdeni valamit, ha a készítők egyszerűen nem bírnak magukkal az eszükbe ötlő temérdek ötlettől. A változást kell szem előtt tartani, méghozzá úgy, hogy ne haragítsák magukra a képregény kedvelőit és azt mondhassuk, hogy van létjogosultsága az új átiratnak.

Olvasd tovább

13

Iron Sky

 

Így kell fokozni az érdeklődést! Timo Vuorensola évekkel ezelőtt látott hozzá az Iron Sky-hoz, már az első információmorzsák több millió ember figyelmét felkeltette. Nácik a Holdon? És 2018-ban visszatérnek? Mikorra lesz kész? A hír közzététele megtette a hatását, minden geek arra várt, hogy megnézhesse Vuorensola agymenését és izgatottan nyitották ki pénztárcájukat, hogy adományikkal segítsék a film létrejöttét, mikor a rendezőnek elfogyott a pénze.

Olvasd tovább

9

Röviden: A titánok haragja

0wt

Az előző részről itt esett szó.

A titánok harca a 80-as évek egyik legkedveltebb fantasy-ja volt, amiből két éve egy látványos, de kissé döcögős, unalmas és feledhető alkotás született borzalmas 3D-vel. Mivel a mérleg profitot mutatott a stúdió a folytatás mellett döntött, elkergették Louis Leterriert (azért nem teljesen, mert a produceri poszton azért megpihent), aki lelkesen mondogatta, hogy neki egy trilógiára való ötlete van, helyére Jonathan Liebesmant kérték fel. Az eredmény? Hollywood egyre erősebben próbálja egyre lejjebb és lejjebb tolni az igényszintet, azt akarják elérni, hogy az effektekkel jócskán megpakolt és pörgős alkotásokon a nézőben még véletlenül se fogalmazódjanak meg kérdések, csak nézze nagyra nyílt szemmel, tátott szájjal (kissé nyáladzva) az előtte zajló történéseket. Perszeusz ókori Bruce Willisként adja drágán az életét, eshet bármilyen magasról, kaphat bármilyen pofonokat ő akkor is dacosan feláll, majd véresebben és mocskosabb kinézettel vánszorog tovább. Kitartó, bátor hős, akire még emlékeznek a sokat szenvedett, isteneikhez jó ideje nem imádkozó görögök. Csak éppen elfelejtettek mellé emlékezetes karaktereket írni. Agenor, Poszeidón gyereke csavargó szélhámos, aki egyik pillanatról a másikra megembereli magát és 2 perc alatt elviszi arra a rejtélyes szigetre, amit senki nem tud, hogy hol van. Androméda Kraken-hamiból harcos hercegnővé érett, sereget vezet a szörnyek ellen. Csatlakozik Perszeuszhoz, aki ki akarja szabadítani a fogságba esett Zeuszt az alvilágból, de emlékezetes megmozdulás híján inkább csak mereszti a két szép szemét a háttérben. Kellett egy Io pótlék, aki kitartóan ment-mendegélt Zeusz fia mellett, csak épp Gemma Arterton egyéb elfoglaltsága miatt nem tudta bevállalni a folytatást, így inkább Andromédát vették elő és még kinézetét is megváltoztatták (Alexa Davalos helyett Rosamund Pike játssza). Hádész továbbra is mesterkedik, szövetkezik Kronosszal és Árésszel, fűti a bosszúvágy száműzetése miatt, de az első felvonásban egyébként is láthattuk, hogy egy szemernyi könyörület vagy jóság sincs benne. A készítők sajnos őt sem kímélik, nevetséges fordulatot vesz a karakter sorsa. Perszeusznak szusszanásnyi ideje sincs, hisz’ kimérával harcol, Küklopszokkal viaskodik, Minotaurusszal akasztja össze a bajszát, Hádész is felbukkan néhány alkalommal, ráadásképp az alvilág folyamatosan átrendeződő térképe (Kocka beütés) miatt is fájhat a feje. Meg kell hagyni, eléggé mozgalmas, de a tempó mellett a szereplőkre már nem jut idő, mintha nem is akartak volna foglalkozni velük. A hős mellé adtak egy szöszi csajt meg egy vicces alakot és úgy gondolták, ha még az ikonikus fémbaglyot sem hagyják meg is van oldva minden. 30 %

Büdzsé: 150 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 77 millió dollár
Eddigi összbevétel: 278 millió dollár

2

Box Office: Az erő krónikája

 Észak-Amerikai box office

A Szuperkupa miatt az érdeklődés a mozifilmek iránt alaposan megcsappant. Amerikában gyakorlatilag mindenki nézi és az embereket az sem érdekelné, ha atomot dobnának a Fehér Házra. Így tehát vasárnap alaposan megcsappant a pénztárak előtt állók száma.

Mostanában nagy a kereslet a found footage filmekre, még az Apollo 18 gyatra nyitása ellenére valamennyire megemberelte magát, az év első mozikban bemutatott alkotása, a Devil Inside Me pedig kasszasikerré vált. A Chronicle – Az erő krónikája kiemelkedően jó hétvégéjét még az is segíthette, hogy odaát nagyon kedvelik a képregényeket, a szuperhősöket, a történet pedig három fiatalról szól, akik különleges képességekre tesznek szert. John Trank rendezői bemutatkozása tehát jól sült el, elképzelhető, hogy innen egyenesen a Fantasztikus négyes reboot háza tájára vezet az útja. Legalábbis a Fox örülhet a Chronicle 22 millió dollárjának, annak meg pláne, hogy nem került sokba.

16

A vizsga (2010)

írta Nikodémus

Hölgyeim és Uraim, azért gyűltünk itt össze e mai napon, hogy eldöntsük: az előttünk felsorakozott szépreményű ifjak közül ki alkalmas arra, hogy a nagybetűs élet zord viharaiban és embert próbáló akadályversenyében helyt álljon. No de minek is szaporítom itt a szót, húzzanak tételt. Ki lesz az első? Á, ön, tessék, tessék. Mit is húzott?… hm, érdekes tétel. Nos, felkészült? Akkor kezdje.

39

TOP 10: 2011 legjobb filmjei… szerintünk

top10Az idei év a 3D nagy tesztje volt, megállapítható, hogy amilyen hirtelen jött a fellángolás iránta, olyan hirtelen ki is hunyt… legalábbis Amerikában. A nemzetközi porondon egyelőre még falják a harmadik dimenzióval megdobott filmeket. Érezhető volt, hogy ezzel próbálják eladni a költséges alkotásokat, de azért nem csak a 3D-ről szólt az év: folytatások, képregényfilmek, remake-ek tömkelege lepte el a mozikat. És ezek közül mi emelkedett ki úgy igazán a tömegből? Csak néhány darab, a többi másfél-két órás szórakozásnak esetleg még elment, de ezek beszerzésén is csak akkor fogunk elgondolkodni, ha leértékelve, 690-ért meglátjuk valahol.

Mit akarok mondani? Ha eddig választani kellett volna egy akciófilm vagy egy dráma között, akkor az előbbire voksolok. Legalábbis eddig gondolkodás nélkül egy inváziós-rombolós-akciódús filmre ültem be. De nem hiába félt Jon Favreau tavaly, hogy elbukik a Cowboyok és űrlények, mivel tudta, hogy alkotása nem sikerült valami jól, a zsúfolt nyár csak porhintés, körítés volt. Michael Bay is csak önmagát ismétli, David R. Ellis sem tudott egy szórakoztató cápás művet letenni az asztalra és Jim Carrey-nek már aranyos pingvinek kellenek, hogy el tudja magát adni. Öregszem? Vagy ez az év tényleg nem volt nagy durranás?

14

Élet a Batman és Robin után

 Joel Schumacher hathatós közreműködésével a Denevérember franchise a Batman és Robin után a mélypontra süllyedt, ugyan anyagilag még úgy-ahogy nem volt akkora pofára esés, de kritikailag csúnyán lebőgött és a nézők is rettenetesen utálták, mellesleg minden idők legrosszabb képregényfilmjének tartják. Sokáig csend honolt a sötét lovag háza táján, majd Christopher Nolan lépett a színre, aki hamvaiból támasztotta fel a gothami hőst.

Illetve a csend honolt kifejezés nem is annyira helytálló, mivel az nem úgy ment, hogy jött Nolan és helyretette a franchise-t. Voltak már verziók, alább arról esik szó, hogy mi történt a Clooney-s, Schwarzeneggeres égés és Batman: Kezdődik! között.

29

Superman visszatér (Superman Returns, 2006)

Edem küldte az alábbi kritikát, köszönöm.

2006-superman-returns

A 70-es években készült Richard Donner féle Superman – The Movie után, 3 évtized kihagyással került újra a mozivászonra minden idők legrégibb és legsikeresebb szuperhőse. Ez idő alatt sokan megpróbálták feléleszteni az ikont – Tim Burton, Nic Cage, Kevin Smith ­­­­–, de ez csak a 2000-es évek elejei sikeres képregény adaptációk hatására sikerült Bryan Singer-nek (X-Men), aki 2006-ban mutatta be a Superman Visszatér-t c. filmet.

Olvasd tovább

19

Tron: Örökség (Tron: Legacy)

Az első részről Armida írt.

Réges-régen még jóval a George Lucas megálmodott messzi-messzi galaxisa előtt nem voltak csettintésre előálló effekt-mágusok, akik rövid időn belül bárki fantáziavilágát meg tudták teremteni, a vászonra álmodni. Több évtizeddel ezelőtt bizony még a nagy kreativitásra kellett hagyatkozniuk a rendezőknek, élethű makettekkel és ilyen-olyan filmes trükközésekkel valósították meg a látványosnak szánt produkciókat. Vajon azokban az időkben mit tudott volna kezdeni magával Michael Bay vagy Roland Emmerich? Megőrültek volna, hogy nem tudják lassítva és esetleg színesben bemutatni egyes számukra igen fontos jeleneteket? Ezeknek az időszakoknak is megvoltak a hasonló kvalitású rendezői, csak másképp hívták őket és a trükktechnika fejlettségének hiánya miatt talán nem tudtak kellőképpen érvényesülni. Steven Lisberger egész életében gyakorlatilag egyetlen értékelhető művet produkált, a Tron ötletével sokáig házalt, míg végül a Disney-nél otthonra talált a tervezete és egy roppant látványos produkciót készített, ami állítólag a trükktechnika határait feszegette. Nem aratott roppant nagy sikert, de többen említik vele kapcsolatban a klasszikus jelzőt. Lisberger pedig ezzel az egyetlen művével elérte, hogy ne merüljön feledésbe a neve. A folytatás majdnem 30 évvel az első rész után nem sok embernek hiányzott, de a stúdió másképp látta, szerintük még sokak szeretnének visszatérni a Disney-féle virtuális térbe.

1

A Sporthorgászat filmről

December 30-án kerül mozikba a Sporthorgászat film a Mozinet forgalmazásában. Mihai és barátnője egy hétvégi piknikre indulnak, hogy elszabaduljanak a hétköznapokból, és csak egymással törődhessenek. Ám egy váratlan baleset keresztülhúzza terveiket: elütnek egy prostituáltat, majd összevesznek, mert különbözőképpen akarják kezelni a helyzetet. Mihai, aki komoly erkölcsi szabályok szerint él, jelenteni szeretné a balesetet, nála sokkal akaratosabb, uralkodó típusú barátnője viszont el akarja tűntetni a nyomokat. Mihai enged a nő akaratának, és úgy döntenek, hogy a holttestet a közeli erdőben rejtik el. Útközben Ana, a prostituált magához tér, és kiderül, hogy a sérülései egyáltalán nem súlyosak. A pár, kihasználva a helyzetet, azzal áll elő, hogy ők találtak rá a sebesült nőre. Ana ezek után vendégként velük tart a piknikre. Ám a lány rövidesen beférkőzik a szerelmesek magánéletébe: bár nem szándékosan, de viselkedésével, kisebb-nagyobb hazugságaival manipulálja a párt, és hamarosan felszínre kerülnek fő kapcsolati problémáik.

Olvasd tovább

13

Röviden: Kéjjel-nappal (Knight & Day)

Tom Cruise sokáig állhatott a szupersztár szekcióban, ám ahogy mindenkinek, számára is eljött az idő, mikor a stúdiók már nem tekintenek rá úgy, mint régen, leginkább azért, mert már nem számít „pénzcsinálónak”. A Mission Impossible harmadik részének a bevételével nem voltak elégedettek a fejesek, majd a Valkűr bemutatóját tologatták, a stúdió eleinte azt hangoztatta, hogy nem nyerte el tetszésüket a film és biztos, hogy bukta lesz. Bár korrekt eredményt hozott, de mégsem lépte át a Cruise alkotásoktól megszokott 100 milliót Amerikában. A Kéjjel-nappal már ultimátumot intéztek a színésznek, ha bukik a produkció, akkor a Mission Impossible következő felvonásában már nem ő lesz a központi figura. Hogy miért lett sikertelen ez az akció-vígjáték (mármint Amerikában)? Cruise egyszerűen rosszul választott, a közönség nem fogadja el őt olyan akciófilmben, ahol viccesebbre veszi a figurát. Ha a sztár filmográfiáját átböngésszük láthatjuk, hogy eleddig nem volt főszereplő hasonló műfajú produkcióban. A Kéjjel-nappalban Cruise egy CIA ügynököt alakít, aki korrupt társa elől elhappol egy felettébb értékes „elemet”, ettől kezdve a cég úgy véli, hogy átállt a sötét oldalra. A fontos kis cucc utáni hajszába akaratán kívül belekeveredik June (Cameron Diaz) is, aki kénytelen hősünkkel tartani, ha túl akarja élni az esetet. James Mangold rendező sok műfajban kipróbálta magát, ám ezúttal meg sem próbált valami egyedit belekavarni a filmbe, klisés produkciót hozott össze átlagos, nem túl látványos akciójelenetekkel, a CGI pedig néhol elég béna.  Talán jobb lett volna a korábban kinézett Tom Dey a film élére? Cruise-nak jól állt a laza, poénos ügynök szerep, Diaz és közte működött a kémia és az alkotás egyetlen pillanatra sem veszi magát komolyan. Szép tempót diktálnak, megfordulnak több országban, utaznak repülőn, autón, vonaton és motoron. Akaratlanul is megfordult a fejemben, ha komolyabbra veszik, talán jobb film született volna, de lehetséges, hogy pont a lazább hangvétel miatt miatt vált nézhetővé a produkció. 60 %-ot érdemel, akár egy Mission Impossible 3.5-nek is elmenne.

Büdzsé:117 millió dollár
Amerikai bevétel: 76,4 millió dollár
Összbevétel:  260,2 millió dollár