FilmDROID 
Pont az a dal (The High Note) (12) 113 perc
Month: július 2020
And We Go Green (2019)
írta Nikodémus
Alejandro Agag makacs ember. Olyan, aki a legkisebb részletekre is odafigyel, ha valamit sikerre akar vinni. A rajtjelző lámpa elromlása márpedig fontos részlet, főleg akkor, ha egy bőségesen beharangozott, vadiúj autóverseny-sorozat első futamának rajtjakor történik. Lehetne mindez önmagán túlmutató szimbólum, de az And We Go Green nem akar metaforát növeszteni az esetből: derék dokumentumfilmként ironikusan csipkelődik kicsit, aztán továbblép. Napjaink egyik legfelkapottabb versenysorozata, a Formula-E tuti megér egy hőskölteményt, de szerencsére ebben sincs részünk, inkább csak abban, hogy testközelből figyelhetjük egy teljesen új motorsportág születését.
Heti premierek
Könyvajánló – Film noir-történet
A film noir („fekete film”) filmstílus, amit elsősorban a hollywoodi bűnügyi drámák, krimik jellemzőjeként használnak, legfőképp amelyeknél kiemelt szerepet játszik az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció. Először Nino Frank francia kritikus alkalmazta a film noir elnevezést a hollywoodi filmekre 1946-ban. Gyakran hivatkoznak rá önálló, a bűnügyi filmnek alárendelt műfajként.
Hollywood klasszikus film noir időszakát általában az 1940-es évek eleje és a késő 1950-es évek közé teszik. Ehhez a korszakhoz társítják általában a kontrasztos fekete-fehér képi világot, melynek gyökerei a német expresszionista fényképezésig nyúlnak vissza, míg sok történet és klasszikus noir szemléletmód Amerikában a nagy gazdasági világválság idejének krimi iskoláiból származik. (Wikipédia)
Grób László átfogó könyve bemutatja a klasszikus amerikai film noir történetét, amelyet szoros összefüggésben tárgyal az amerikai krimiirodalommal; részletezi a műfaj kialakulását, ismerteti a reprezentáns alkotásokat, és felvázolja társadalmi-gazdasági hátteret. (Forrás)
Grób László: Az amerikai film noir története – 1940-1960, Attraktor, 344 oldal, 2020, 3900 Ft
Három hang kavarog a szélben – Ennio Morricone pályaképe
2020. július 6-án, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone, a világ talán legismertebb filmzeneszerzője. A közel 400 film, melyhez kísérőzenét írt, felsorolhatatlan, dallamvilága eltéveszthetetlen, jelentősége felmérhetetlen. Egy hosszú, gazdag életmű westerntől westernig, kísérletezéstől a szakralitásig.
írta Nikodémus
Morricone 1928. késő őszén egy ötgyermekes római családba született. Édesanyja rövidáruboltot vezetett, ő azonban édesapja hivatását követte: korán felismert tehetsége révén s Szent Cecília Konzervatóriumba került trombitásként, majd kitanulta a hangszerelést és a zeneszerzést is. Nagy hatással volt rá szüleinek mély katolikus hite és apja muzikalitása. Eleinte slágerek hangszerelését bízták rá az akkor bevett gyakorlat szerint egy-egy neves szerző neve alatt. Saját neve először egy 1959-es film, az Egy barát halála stáblistáján tűnt fel, ám még sok megaláztatást kellett elviselnie: a rendezők gyakran egyszerűen kidobták gondosan megkomponált kísérőzenéjét.
Retró: 30 éves az Angyalbőrben sorozat
Igazi kordokumentum, de nem úgy: készítése átívelt a rendszerváltozáson, s az épp kimúló rendszer egyik emblematikus intézményéből, a katonaságból csinált amolyan késő-Kádár-kori viccet – jó sok humorral, némi pucérkodással és pár nyugati sitcomos panellel. Az összesen 13 részt megért Angyalbőrben így is kultikus lett, Gát György producer a Linda után másodszor is megcsinálta a sikert.
írta Nikodémus
Mozi- és streaming-premierek
UIP hírlevél
Megvan, miről szól az új Top Gun
Sokáig nem lehetett tudni, miről fog szólni az új Top Gun, hiszen a hidegháborúnak már vége, nem lehet egy látványos repülős filmben szovjet vadászbombázókkal szívózni a Csendes-óceán felett. A stúdió sokáig egy mukkot nem szólt arról, hogy több mint 30 évvel az eredeti Top Gun után mi újat lehet mondani.
Az új film, a Top Gun: Maverick rendezője, Joseph Kosinski azonban most elárulta az Empire magazinnak, mi az új sztori alapja. Maverick (Tom Cruise) a múltjával küzd, tehát a produkció gerince hasonlóan nevelődési történet, mint az előző opuszban. Az a különbség, hogy Maverick ma már középkorú férfiú, aki továbbra is a légierő legkiválóbb pilótája, de kísértik múltjának démonai, fel kell dolgoznia traumáit. Maverick új csapatot toboroz a Top Gun nevű elit repülős alakulatnak, közben vívódik, és van persze romantikus vonulat is, amelyet az Oscar-díjas Jennifer Connelly képvisel. Az új csapat végül rendkívüli bevetésre indul, és senki nem fogja kitalálni, hogy győznek-e, vagy sem.
(Top Gun: Maverick – hazai bemutató: 2020. december 25.)
The Current War (2017) / Radioactive (2019)
írta Nikodémus
Manapság közkeletű (s mélyen leegyszerűsítő) értelmezésként él a közvéleményben, hogy a szabadság nem más, mint végtelen lehetőségek azonnal kihasználható tárháza. Társadalmi keretekről, erkölcsi megfontolásokról vagy a tények tiszteletéről alig hallani, és immár három nemzedék közös élménye, hogy a szabadság kiküzdendő érdem helyett hétköznapi valóság. Többek között ennek veszélyeiről gondolkodtat el két, nemrég bemutatott film, nézőjét a másfél évszázaddal ezelőtt berobbant tudományos-technikai forradalom hőskorába repítve.
Merre tovább, mozifilm?
Vírusjárvány után, kultúrharc közben
Mire e sorok megjelennek, nagy eséllyel túlleszünk az idei koronavírus-járvány első hullámán. Az eddigi életvitelünket felforgató pandémia számos tanulsággal szolgált már eddig is, s mint annyi minden más, maga a szórakoztatóipar sem lesz már ugyanaz, mint azelőtt. A filmvilág mostanság új szavakat tanul: távolságtartás, online fesztivál, streaming-bemutató.
írta Nikodémus
Mozi- és streaming-premierek
Könyvajánló – Hollywood királynője
A Meryl Streep, Hollywood királynője magával ragadó, inspiráló portré az élő legendáról és színészi játékáról. Bemutatja a félelmet nem ismerő színésznő elsöprő sikert arató, ikonikus filmszerepeit, feminista elhivatottságát és azt a tagadhatatlan hatást, amit a popkultúrára gyakorolt. Meryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani.Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be. (Forrás)
Erin Carlson: Meryl Streep, Hollywood királynője, Kossuth Kiadó, 352 oldal, 2020, 4500 Ft