0

Retró: 30 éve ért véget a Linda sorozat

Csak pár ikonikus beállítás: tojásföld-törő főcím, védjegyszerű sikongatások, sárga Babetta, és amikor a főszereplő kilép a klumpájából, már mindenki tudja, mi következik. A nyolcvanas évek magyar kultsorozatát Bruce Lee- és Jackie Chan-filmek ihlették, ám a karatézó rendőrnő hatására egyre többen kezdtek küzdősportokat tanulni, és a rendőrnek jelentkezők száma is megnőtt. Három évtizede, hogy három évadnyi uralkodása után véget ért a Linda sorozat.

írta Nikodémus

A kezdetek

Kora nyolcvanas évek, Magyar Televízió: a nézők jobbára a Kórház a város szélén-t és az Onedin családot követik, a tévé saját gyártású sorozatai nem képesek felvenni velük a versenyt. A pályáját Horváth Ádám (Szomszédok) szárnyai alatt, világosítóként kezdő, majd a szamárlétrán egyre feljebb lépdelő, adásrendezőként végzett Gát György “Pörkölt” kiötlött egy karatéző rendőrlány köré épülő krimi-vígjátékot, ám kezdetben elhajtották. Az inspirációkról így mesél:

“Kiderült, hogy a szomszédomban lakó 40 kiló körüli gyermeklány stukkert hord a retiküljében. Amikor faggattam, elmondta, hogy rendőr, s komoly beilleszkedési gondokkal küzd néha, mert például a lőedzéseken rendszerint férfi kollégáit kell megkérnie: húzzák már fel a mordályt. Úgy éreztem, kiváló képernyőhősre találtam.”

Végül a szórakoztató főosztályon megkönyörültek a rendezőn, és berendeltek három bevezető epizódot. Gát anglománként külföldi tapasztalatait használta fel arra, mik kellenek egy modern sorozatformátum felépítéséhez és eladásához. Akkori élettársát, Görbe Nórát (Görbe János lányát) nyerte meg a főszerepre:

„Ott voltam én, a negyvenhat kilós figura, a komika, aki balettoztam, ritmikus sportgimnasztikáztam. Ebből állt össze a fejében a szerep, a törékeny nő, aki a szekrényméretű pasikat rendbe teszi. Erre íródtak a történetek.”

A Dögkeselyűben már szerepelt színésznő filmes tapasztalata mellé megtanult taekwondózni Harmat Lászlótól, s menetközben elérte a zöld, majd a sárga övet is.

Az első két részt Gát Polgár Andrással írta, a harmadikat Csemer Gézával, és lassan elkezdődött a szereplőgárda kiválogatása is: a Veszprémi szülőket Pécsi Ildikó és Bodrogi Gyula játszotta (önfeledten komédiázva), a hódoló (s hoppon maradó) lovag Szerednyei Béla lett, a rendőröket pedig Bánffy György, Harsányi Gábor, Balázs Péter és Deme Gábor dramaturg alakította; utóbbi hirtelen halála után Vayer Tamás díszlettervező lépett a helyére. A későbbi évadok írásában álnéven részt vett Réz András, rendőrszakmailag pedig dr. Láposi Lőrinc (ő a későbbi Kék fény-ből lehet ismerős) kezeskedett a hitelességért.

A forgatás

A főszereplő családjának otthonát egy XIII. kerületi Tátra utcai (akkoriban Sallai Imre utcai), harmadik emeleti lakás alakította, a rendőrségi jeleneteket pedig a Fő utcában, a Batthyány tér és a Clark Ádám tér között vették fel. A stáblista havas háztetői pedig az ELTE Bölcsészkarának egykori Piarista utcai (akkor Pesti Barnabás utcai) épületeiről lehetnek ismerősek. Összességében a sorozat meglepően előnyös képet rajzol az akkori fővárosról, nem csoda, hogy külföldre is eladták a sugárzási jogokat.

Ma már nehéz elképzelni, micsoda sajtókampány indult a készülő sorozat promózására: már 1981-ben hírek szóltak a karatézó rendőrlány jövendőbeli kalandjairól, az 1984. november 2-án, Vukán György főcímzenéjével levetített első részt pedig már milliók követték.

A siker

Nos, az volt, bőven. Persze gondosan előkészítve: a tévépremier előtt hónapokig hirdette a műsorújság, a kvázi-bulvár magazin és a tévé is, hogy jön, jön, érkezik Linda. A nézők körében azonnal hatalmas népszerűségre tett szert a szimpatikus rendőrlány, a kritikusok kevésbé voltak elragadtatva: egy részük az angolszász sorozatkészítés lélektelen másolását, mások a kapitalista üzleti szellem beszivárgását (figyelem, még a szocializmusban vagyunk!) rótták fel a sorozatnak. Gát György és csapata azonban alaposan meglovagolta a sikert: Görbe Nóra 1985-ben már nagylemezen dalolt (dalszerzők: Szikora Róber, Bornai Tibor, Flipper Öcsi), az Első Emelettel turnézott, de készült meselemez, regény, sőt, képregény is.

1986-ban érkezett a második, 89-ben a harmadik évad, rendre 7-7 résszel (ekkor már Szurdi Miklós is rendezett részeket), de a végére megfakult a sorozat népszerűsége. Nem csoda: itt volt a nyakunkon a rendszerváltás.

Utózöngék

2000-ben úgy látták az alkotók, érdemes volna visszatérni a harcias rendőrcsaj kalandjaihoz: visszahozták a klasszikus szereplőgárdát, Linda Babetta helyett egy Chevrolet furgonba ült, elhagyta a sikolyokat, aikidóra váltott, ám verekedés helyett leginkább olcsó ezotériával próbált bűnügyet fejteni. Nem jött be, 5 epizód után elsüllyedt a folytatás.

2013. elején komolyan felmerült, hogy mozifilmként folytatódnak Linda kalandjai. A 2014-re tervezett film rendezője Martin Csaba (Johnny Gold websorozat, Dobogó kövek) lett volna, a szinopszis valami olyasmiről szólt, hogy a főhősnő korkedvezményes nyugdíjból tér vissza fiatal kollégáinak segíteni egy bűnügyben. Állítólag David Hasselhoffot is befűzték egy cameóra. Csináltak egy kedvcsináló (vagy lelombozó?) előzetest, de a Linda visszatér ötlete hamar elhalt.

Tavaly ősszel derült fény a Linda főcímzenéjével kapcsolatban arra, hogy egyrészt maga is egy feldolgozás, illetve hogy ezt is plagizálták egy X-Men rajzfilmsorozathoz. Az ügyről itt olvashatsz bővebben.

Hatás

Mai szemmel a Linda már mosolyogtatóan naiv, sokszor akaratlan paródiába fordul át, viszont kordokumentum-voltát nem lehet elvitatni tőle. megismerjük a korabeli Budapest miliőjét, a késő Kádár-kor emberének jellemző magatartás-típusait, Gát György pedig figyelemreméltó ügyességgel ötvözte a nyugati mintákat a nálunk sikeres Ötvös Csöpi-mozik dramaturgiájával.

A Linda további érdeme, hogy akkor emelt női szereplőt főhőssé, amikor ez még Amerikában sem volt divat (két kivétel: Charlie angyalai, Gyilkos sorok). Linda alakja pedig szembemegy mind a szexszimbólum-imázzsal, mind a bölcs, idős asszony figurájával: kislányos külseje meglepő határozottságot takar, párkapcsolatában gyakran ő menti meg férfi barátját, okosságával pedig inkompetens feletteseit is megszégyeníti. Utóbbi érdekes szála a sorozatnak: Linda rendőr ugyan, de nem a hatalmat képviseli, hiszen a hierarchia alján áll: kollégái alig veszik komolyan, ám a végére rendre ő oldja meg az ügyeket. A rendőrség ilyesféle bemutatása már jelzi a kádári diktatúra egyre gyorsuló olvadását.

Forrás:
Wikipédia, 24.hu, WeloveBudapest, Nullahategy, Port.hu, Index

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *