1

ŰrDongó (BumbleBee)

írta Minime

Az előző részekről: Transformers, Bukottak bosszúja,
A Hold sötétje, A kihalás kora, Az utolsó lovag.

Talán az idei év utolsó blockbusterének szánt mozijaként érkezett hozzánk a legújabb Transformers kaland, amely elődeivel ellentétben azt ígérte, felhagy a Michael Bay nevével fémjelzett látványos, ám roppantul ötlettelen és sablonos robbantgatásokkal, és megpróbálja minőségi tartalommal feltölteni a legújabb filmes próbálkozást. Christina Hodson forgatókönyvíró és Travis Knight rendező próbálták meg olyan megvilágításba helyezni ezt a mozit, amely immáron kielégítő cselekménnyel és érzelmi oldalról is mélyebb aspektusból ábrázolja az óriásrobotok földi tartózkodását és kalandozásait.

Földi időszámítás szerint 1987-ben járunk, Cybertronon dúl a háború, és az Autobotok vesztésre állnak, ezért Optimus fővezér utolsó mentsvárként a Földre küldi B-127 nevű harcostársát, hogy védje meg az ottani élőlényeket, és építsen ki bázist a később Optimus vezetésével érkező Autobotok számára. B-127 sikeresen megérkezik bolygónkra, ám rosszkor és rossz helyen találja magát, ugyanis egy Jack Burns ügynök (John Cena) vezette különleges alakulat gyakorlatozása közben landol, és ezzel azonnal felhívja magára a figyelmet. Burns és csapata rátámad az Autobotra, ám nem számít arra, hogy egy üldöző Álca is feltűnik a színen és az összecsapás áldozatokkal jár. B-127 végül felülkerekedik a Villámszárnnyal folytatott összecsapás során, azonban elveszíti beszédképességét és elsődleges memóriáját, így egy VW Bogárhátút lemásolva „alvó állapotba” helyezi magát. Charlie Watson (Hailee Steinfeld) 18 éves tinédzser lány, aki nem tudja feldolgozni édesapja korai halálát, valamint mostohaapjával és anyjával sem jön ki túl jól, munkája mellett hobbiként egy autóbontó telepre jár ki, ahol különböző alkatrészeket szerez be és segít az ottaniaknak. Egy alkalommal, éppen a születésnapján felfedezi a porosodó bogárhátút egy eldugott zugban, és a telep tulajdonosától ajándékként meg is kapja azt. Hazatérvén garázsukban hozzálát a jármű kipofozásához, azonban tevékenykedése közben B-127 magához tér. Az aktiváció azonban nem várt következményekkel is jár, ugyanis az Energon jelekből két újabb Álca, Dropkick és Shatter értesül B-127 hollétéről, és elindulnak a szökevény begyűjtésére. A lány és a robot hamar összebarátkozik, előbbi ŰrDongónak kereszteli újdonsült barátját és igyekszik vigyázni rá. Eközben az Álcák megérkeznek a Földre, felveszik a kapcsolatot az ŰrDongót szintén kereső 7-es szektor embereivel, köztük Jack Burns-szel is, és miután megvezették a szervezet vezetését azzal a hazugsággal, hogy az Autobot egy háborús szökevény, együttes erővel erednek B-127 és a lány nyomába. Eközben pedig Charlie megismeri Memo-t (Jorge Lendeborg Jr.), aki rájön a lány és „autója” titkára, azonban gyengéd érzelmeitől vezérelve igyekszik segíteni a furcsa páros menekülését üldözőik elől.

Hailee Steinfeld remekül játssza a vívódó és a világban helyét kereső 18 éves Charlie-t, aki lázadó, ám ennek ellenére mégis érzékeny lelkületű. Megértést és mély barátságot keres apja elvesztése után és úgy érzi anyja, valamint mostohája nem szentelnek kellő figyelmet neki. ŰrDongó megjelenésével a lányban azonnal feléled a kötelességtudat és a védelmező ösztön, amelyet időnként viccesen, máskor meglehetősen komolyan ki is fejez a robot irányában. Barátságuk egyre szorosabbá és mélyebbé válik, miközben kénytelenek szembenézni a rájuk leselkedő fenyegetéssel is. A film elsődleges sztárja azonban maga a címszereplő, B-127 Autobot Űrdongóvá válása egy rendkívül szórakoztató és érzelmekkel teli aspektusa a mozinak. A robot, amely „újszülöttként” egy idegen világban találja magát, rendkívül szégyenlős, ám mégis mindenre kíváncsian nyitott és érdeklődő, aki közben nem feledkezik meg elsődleges küldetéséről – miután emlékei visszatérnek –, azaz a Föld és lakóinak védelméről sem. Ismerkedése a világgal és a környezetével rendkívül aranyos és vicces része a mozinak, nem beszélve arról, amikor szégyenlősen felismeri tettei következményeit. Ezúttal már szinte emberi érzelem- és karakterkészlettel dolgozó ŰrDongóról beszélhetünk. John Cena karaktere minimális dialógust és semmilyen mélyebb motivációs eszköztárat nem kapott a bosszúért lihegő katonánál, akiben időnként felmerül némi kétely, de ezeket gyorsan el is hessegeti. Charlie szülei és öccse, Otis testesíti meg azt a közeget, amelyből a lány megértés híján szabadulni akar, ezt a menekülő utat végül ŰrDongó megjelenése jelenti a számára, majd később Memo közeledése és az Álcákkal szembeni harc.

Az ŰrDongó számos filmre nagyon hasonlít, többek között önmagára is, hiszen szinte újrája a legelső Transformers mozinak, csak a szereplők vannak kicserélve és az időszak más. Merít rengeteg olyan más moziból, amelyben ember és földönkívüli közötti baráti kapcsolatok kialakulásáról és ezek elmélyüléséről szóló történeteket láttunk. Minden hasonlósága ellenére is sajátos próbálkozásként kell rá tekintenünk, hiszen a legjobb részeket és jellemzőket emeli át a saját történetébe és használja fel a nézők szórakoztatására. Mind humorban, mind érzelmek terén, mind akcióban meglehetősen ügyesen gyűjti össze a sablonokat, hogy azokból építkezve egy olyan Transformers filmet lehessen létrehozni, ami immáron szélesebb rétegeket szólít meg és jóval több, illetve eltérő korosztályú nézőnek fog tetszeni. Knight és írója, Hodson éppen abban az egyensúlyban találja meg a film esszenciáját, amely a korábbi mozikat nem jellemezte. Ezúttal relatíve kevesebb akcióból, nem túlbonyolítva és sokkal mélyebben sikerült megfogniuk ezt a történetet és a szereplőket, mint bármelyik előzőben a korábbiak közül.

Összességében egy korántsem újszerű, de mégis teljesen más – újszerű – összhatást képező egészként kell tekintsünk erre a filmre, amely arányaiban és részleteiben éppen annyiban tér el az elődeitől, hogy valóban szórakoztató legyen. Szinte minden zavaró és túltolt tényezőt eltávolítva és lecsendesítve, a hiányzó kirakós darabokat felerősítve és mélyebbé téve sikerült a készítőknek egy szerethető filmet és az eddig is szerethető karakterből egy még „emberibb” személyiséget kreálniuk. Nagybani hasonlósága az első Transformers mozihoz egyrészt kellemes emlékeket is kelt, másrészt minőségileg is beárazza ezt a filmet. A két mozi megítélése és élvezeti faktora előbbi újszerűségének – hiszen sorozatindító volt –, utóbbi újragondolásának köszönheti népszerűségét. Ha személy szerint választanom kéne, azt mondanám, ez az eddigi legjobb Transformers mozi.

null

Egy komment

  1. A kritikai hozsanna talán túlzás, de valóban messze ez az eddigi legjobb Transformers-mozi (mondjuk a léc nem volt túl magasan…). A forgatókönyv azért elég lusta és következetlen, a főszereplőkön kívül senki sincs árnyalva, de a hangulatteremtés jó, a dialógok működnek (főleg Charlie szájából), Steinfeld laza és érzékeny, Travis Knight pedig okosan, arcvesztés nélkül hozza le a filmet. Ez az irány követhető lenne a jövőben, csak látom a gyenge bevételeket, a Paramount pedig újra elkezd kapkodni… kár lenne.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *