18

Transformers: A bukottak bosszúja (Transformers: Revenge of the Fallen)

 

Az előző részről itt, a következőről itt olvashatsz.

Az Autobotok és Álcák több évszázados küzdelmét először a Kandi Lapok oldalain olvastam, majd az összegyűjtött zsebpénzemből vásároltam egy játékot, ami robotból kocsivá és kocsiból robottá lehetett alakítani. Később szülinapomra a Transformers: A mozifilmet kértem és meg is kaptam, rengetegszer láttam régebben. Eltelt pár év és befutott a mozis produkció. El kell mondanom itt az elején, hogy nekem semmi problémám nem volt az első résszel és Michael Bay alkotásait is kedvelem, rá mindig lehet számítani, ha tetszetős lövöldözésekre vagy látványos robbantásokra vágyunk.

A második felvonásban az Autobotok az amerikai kormány szolgálatában egy elit egységgel kiegészülve vadászgatnak az Álcák rejtőzködő tagjaira. Sam (Shia LaBeouf) eközben az egyetemre készül, holmija között lel rá a Kocka egy darabjára, ami különös jeleket sugároz az agyába, ettől persze a srác után ered azonnal az összes Álca.

Úgy tűnik, nem volt forgatókönyv vagy néhány oldal volt meg, a többit a forgatáson improvizálták, illetve Bay fantáziájára bízták az egész forgatást. Mindenesetre a rendező nem hazudtolja meg magát, rögtön az elejétől kezdve magas fordulatszámra kapcsol, csak néha enged le, ám akkor is folyamatosan mozgásban tartja a kamerát, de aztán megint egy másik akcióba csapunk bele. Hiszen mit is kaphatunk abból, ha óriásrobotok mindenféle bazi nagy fegyverrel rohangásznak kiegészülve kemény tengerészgyalogosokkal? Na biztosak lehetünk, hogy nem sakkozni fognak és nem lógatják a lábukat, Bay egyébként sem tud sokáig nyugton maradni, fel kell robbantania valamit bizonyos időközönként, hogy megnyugodjon kicsit.

A robotok kivitelezése, megjelenítése…jó. Szeretném azt írni, hogy bámulatos, de nem megy. A Terminátor 2-ben mikor Robert Patrick átmegy (vagy átfolyik) a vasrácson vagy mikor mikor meglövik és újra felveszi az eredeti formáját az bámulatos volt, a Csillagközi invázióban mikor a bogarak ostromoltak egy katonákkal teli helyőrséget szintén fantasztikusan nézett ki. Mostanság viszont már tényleg valami különlegeset kell felmutatni ahhoz, hogy a nézőnek tátva maradjon a szája és csendben összepisilje magát a speciális effektek látványától. Az a bizonyos mérce egészen magasra van már téve, amit most még nem tudni, hogy majd ki fogja átugrani, csak az biztos, hogy a következő versenyző neve James Cameron.

Szóval az alakváltó masinák úgy néznek ki, ahogy elvárhatjuk, az ILM-nél kiváló munkát végeztek. Csak egy baj van velük, ez pedig a zsúfoltság. Annyi robotot sorakoztatnak fel, hogy 90 %-uk csak úgy van, feltűnik, majd lelép a színről, az alkotók pedig kipipálhatják az adott gépet és örülhetnek, hogy ez is belekerült. De mi van az ígérettel? Ha jól emlékszem annyira mondogatták, hogy majd itt, a második részben jobban megismerjük a Transformers-eket, nagyobb hangsúlyt fognak fektetni személyiségükre. Ehhez képest az első részben látott szerkezetek még inkább háttérbe szorulnak, kivéve Űrdongót. Néhány bemutatott új figura közül csak néhány kapnak nagyobb szerepet, a kis távirányítós autóvá átalakulni képes Wheelie, illetve az Ikreket, előbbi teljesen debil, utóbbiak pedig totálisan ovis szinten viselkednek. Ők kísérik Sam-et és Mikaelát veszélyes útjukra. Jobban örültem volna, ha helyettük inkább Arcee vagy a másik két mototerminator motorrá átalakulni képes Transformer segíti hőseinket. De hát Bay világában nincsen helye hős csajoknak, meg különben is a direktor megmondta, hogy nem kedveli Arcee-t. Visszatér Megatron, ez ugye nem meglepetés, pedig először még próbálták tagadni. Az Álcák vezére most sem az az udvarias stílusú „egyén”, feltámadása pedig legalább okot adott arra, hogy Optimusszal ismét ölre menjenek. Romboló sajnos nem látható sokat, a Pusztítót alkotó gépek pedig nem is alakulnak át robottá, csak összeállnak a nagy brutális fémszörnnyé.

Shia LaBeouf hozzá a szokott formáját, olyan gyorsan képes szövegelni, mint ahogy Chuck Norris osztotta anno a körbepörgőrúgásait. Megan Fox megint csak látványelemként funkciónál, de ha Arcee nem jutott nagyobb szerephez, akkor pont ő miért rúgná szét valakinek a seggét? Tyerse Gibson és Josh Duhamel ismét töltelékként végezték, szerepük nem nagyobb, mint az első részben, segítenek a jó oldalnak és muníciót nem kímélve lövik az Álcákat.

Míg az első felvonásban lehetett mosolyogni a poénok nagy részén, addig itt ezen próbálkozások többsége nem éri el célját, mivel sokszor eléggé erőltetettnek és gyermetegnek hatnak. Humorforrásnak pedig nem egy, esetleg kettő alakot vetnek be, mint ahogy azt megszokhattuk. Az Ikreken és Wheelie-n kívül még a vén csontnak (vagyis rozsdás vasnak) számító Röptűz is azon van, hogy mosolyt csaljon az orcánkra. Ám az emberek részéről is nagyon igyekeznek. Jonh Turturro már nem ügynököt játszik, de a viselkedése maradt a régiben, azaz megint csak csöppet kattant. Adott még Sam szobatársa is, aki már aztán tényleg teljesen felesleges, nem tudom őt miért kellett annyira nyomatni.

A logikátlanságok és a negatívumok ellenére mégis az elejétől a végéig lekötött. Agykikapcsolós film a javából, a folyamatos pörgés közben pedig az értelmetlenségek felett elsiklik az ember, azt nem kapcsolja ki igazán a Transformers 2, akit zavarnak az ilyen „bukfencek”. Michael Bay hozta az elvárásokat, ismét szórakoztató produkcióval szolgált. A Bad Boys 2-ben a főhősök lerohanják Kubát (majdnem), itt pedig a fél amerikai hadsereg mozgósítják és percek alatt a helyszínre érkeznek szorult bajtársaik megsegítésére. Szinte látom magam előtt Bay-t amin éppen összedörzsöli a kezét és körbevigyorogja a fejét, itt aztán beleadhatott apait-anyait.

Számtalan helyen bele lehetne kötni A bukottak bosszújába, darabokra szedhetnénk, akárcsak néhány más popcorn filmet. De ha egyszer a célja a szórakoztatni akarás meg persze, hogy minél többet hozzon a kasszáknál. Utóbbit csont nélkül fogja végrehajtani, előbbit is jól hozza, de nem üti meg az első rész szintjét. Nagyjából kikapcsolt két és fél órára, de nem szögezett a vászonra, mint TF1, ráadásul jobb lett volna feliratosan nézni, így részemről csak 75 % jár neki. Bay legjobb filmje továbbra is A szikla marad.

imdb: 7,2

rottentomatoes: 22 %

Büdzsé: 200 millió dollár

 


18 komment

  1. Ilyet csak feliratosan szabad nézni! Még a magyarított poénok miatt sem érdemes bevállalni a mostani magyar szinkront. (Mondom én aki csak az első részt látta még – szombatig- de azt vagy 3x). Kb. ilyenre számítok, amit írtál, legyen sok látvány, mondjuk a poént azt várom az első szintjére, majd meglesem, ha leköt s bugyuta az sem baj, bár az első rész Spielberges sivatagi jelenete az tényleg odab@szott a székhez… Ha most csak leköt az is elég… (idén a 9-től várom csak a csodát)… Na majd elválik nálam is szombat délután… majd írok ide…

  2. Én is megnéztem ma délután. Összességében tetszett, látványos volt, akciódús, jó volt a sztori is, engem lekötött teljesen. Viszont a poénok egy részét én is erőltetettnek éreztem, de ez nem vont le nálam a filmélményből.

  3. Én nem éreztem a poénokat erőltetettnek, igazából, ha bizonyos fórumok nem hívják fel a figyelmet a szexuális tartalmú humorforrásra, fel sem tűnik, hogy azokból milyen sok volt. A film vígjátéknak is bőven elmenne. Ez tényleg ilyen családi akciómozi, nem is vártam sokkal többet tőle. Bár azokat a kretén ikerrobotokat tényleg likvidálhatták volna. Ja és Speier Dávid ismét nagyon vagány magyar szöveggel állt elő, bár az eredeti hang szépségeit sajnos nem helyettesítheti. Na majd karácsony táján a fémdobozos DvD.

  4. Szomorú, hogy a történet már egyáltalán nem létszükség egy filmhez. Felháborítónak tartom, hogy száz milliókat (itt ugye 2t?) ölnek egy produkcióba és még így is döbbenetesen (bocsánat, most sokan megutálnak) bugyuta tucatfilmet gyártanak. Most azért vagyok ilyen bosszús, mert az utóbbi időben az összes blockbuster rettentő nagy csalódást okozott. (Kivétel J.J.Abrams ST-je. Az Ő stílusát kimondottan kedvelem a sok eyecandyével)
    Viszont az ILM előtt le a kalappal. De azért ez így kínosan kevés.

  5. A T4 tényleg ezerszer jobb lett mint ez a gány szar film. Az első rész is nehezen ment le a tokromon ez már a kritikák alapján (Rotten 22%, IMDb kezdés is röhej, blogok) meg se kell néznem. A T4 már asszem 322 fele kullog összbevételben nem lesz gondja. Lassan az USA-n kívüli bevételekkel eléri majd a Night at the museum2t is ami szintén ritkán szarabb az egyébként is átlagközépszer első részénél. Hol van már az említett Sötét lovagi minőségi folytatás szint?

    Már csak a nyáron Harry varázslóban bízok vicces, ironikus módon kinőtte ezeket a féle filmeket is nálam. (Transformersek, Pókember1-3 stb és ahogy ívelt számomra legalábbis felfele a 3. résztől a sorozat).

  6. Szerencsére az első feliratosan ment, szinkronosan is láttam aztán, de szerintem az csak rontott a dolgon. Ezt is jobb lett volna feliratozva látni, de a környéken nem vetítik ilyen formában

  7. @Andrews: Ha nem tetszett az első rész, akkor ezt végképp kár volt megnézned szerintem. A T4 322 milliója pedig eddig semmire sem elég, talán ha a végösszeg 500 lenne, akkor lennének boldogok a producerek, a 400 sem nagyon elég.

    A Transformers 2 viszont simán hozza Amerikában az első rész bevételét szerintem.

  8. Azért az valahol vicces, hogy pár hete a T4-et fikázta mindenki (tisztelet a kivételnek), most meg hirtelen elkezdték isteníteni. Na, de ez is egy vélemény, amit tiszteletben kell tartani. (Nekem tetszett a T4 is, és ez a film is)

    Amúgy a Transformers első része nekem is jobban bejött feliratosan, mint szinkronnal. Szinkronnal csak a múlt héten mertem megnézni újra.
    A második részt viszont nálunk sem játsszák feliratosan.

    A “Sötét Lovag szintű folytatásról” csak annyit, hogy sajna nagyon kevés folytatás mondhatja el magáról, hogy jobb, mint az első rész. (A T2 is ilyen volt például)

    koimbra-val egyetértek: Ha valakinek már a Transformers első része sem tetszett, annak ezt felesleges volt megnézni.

  9. Krájing.. krájing… Spawn85 jól beszélsz, hirtelen, hogy elkezdték védeni a nyilvánvalóan gyatrább alkotást (ami nagyobb csalódás volt)

  10. Én még nem láttam, de az kizárt dolog, hogy szarabb, mint a T4. Ha pedig mégis akkor hangosan fogok anyázni a moziból kifelé 😀

  11. Szerintem teljesen jó film volt.pár dolog volt ami nem tetszett.azok az iker robotok tényleg gyerekesek voltak és ilyen nem kell egy akciófilmbe.Illetve az a robot se tetszett amelyik egy nő alakját veszi fel.ez nagyon terminátor másolás.meg azt a szobatárs gyereket se tettem volna a filmbe baromi idegesítő volt.viszont a szinkronak ötülök.szerintem összeségében ott volt a topon.

  12. Én védeni fogom a filmet. Most komolyan, mit vártok Michael Bay-től? Dramaturgia, dráma? Egy fityfenét. A Bad Boys2 óta van egy dolog, amiben ő a legnagyobb Hollywoodban: közepes forgatókönyvből akkora zúzást képes a filmvászonra tenni, hogy az odaver a székbe. Én ezt vártam, és meg is kaptam. Itt látszott az összes bedobott dollár – adrenalinfröccs adott volt az első, shanghai-i jelenettől kezdve. Ezt mozivásznon kell látni.
    Egy kis off: Sajna, manapság annyira k. drágák (röhej, mér többe kerül egy jegy, mint egy középkategóriás DVD) a mozijegyek, hogy válogatni kell a filmek között. Így én inkább olyan filmre megyek el, ami nagyvásznon látványos. A többi, akár jobb film is sajna, marad otthonra. Off vége.
    Sok volt a robot a filmben – csatlakozom. Inkább kevesebb robot lett volna, de voltak olyan álcák/autobotok, amik tényleg villanásnyira voltak csak láthatóak – pl a sivatagi csatajelenet kétharmadánál. Forgatókönyv elmegy, a szereplők – hát izé. Shia jó volt, de hogy Megan Fox az eyecandy-n kívül mi a fenét keresett a filmben – annak viszont remek volt. (bár bénább csókjelenet kevés van, de a motoros bőrruha alatt hordott lenge fehér kiskosztüm király volt:-) )
    A robotok megvalósítása felülmúlja az első részt szerintem, és végre láthattuk, miért Optimus a fővezér – az az erdei csata, ahol egyeli le sorban az álcákat…nyami. (Btw: Űrdongó még az első filmhez képest – ami azért jelentősen eltért a képregénytől pl. – is brutális harcossá nőtte ki magát.)
    A két főszereplő mellett a két kommandós (Duhamer és Tyler asszem) volt nagyon jó. Őket előrébb kellett volna hozni sokkal. Azt hiszem, a narancssárga füstös jelenetet még sokáig fogom emlegetni vigyorogva…filmet nekik!:-)

    Összességében a film 8.5/10, remek szórakozás, végre egy nyári blockbuster, ami nem okozott csalódást – nem úgy, mint a T4….

  13. @Vészmadár: “végre egy nyári blockbuster, ami nem okozott csalódást – nem úgy, mint a T4….”
    Pontosan így gondolom én is, megtört a nyarat sújtó csalódási hullám. (Wolverine, T4, A&D)

  14. Most én írnám le a saját véleményem, ha nem bánják az olvasók:

    Válthatnánk néhány szót? …Idióta seggfej!”
    “Hé…!”
    “Elszúrta az akciót! MI A BÜDÖS FRANCOT CSINÁLTÁL, HÚGYAGYÚ?! Áh, eresszenek el! Letépem a kezed és a seggedet, te rohadék!”

    A fenti párbeszéd A tégla c. filmben hangzott el. Ezzel szerettem volna illusztrálni, hogy szerintem hogyan kellett volna a stúdiónak reagálni a Transformers 2. egybefüggő megtekintése után.

    A Transformers-sequel tipikus esete annak, hogy az anyagi siker és kritikus színvonal között óriási szakadék tátonghat. Michael Bay utólag beismerte, hogy több vonatkozásában kontrollt vesztettek, miközben elkészült a produkció. Az akciójelenetek, gyors vágások és Megan Fox idomai jelentik a legkiemeltebb vonásait. Nem is fogok értetlenkedni, hogy sokaknak már ezekért megérte végigülni a filmet. Minden relatív, mindenben lehet pozitív dolgokat találni.

    Mi az, amit egy Transformers-hez hasonló popcorn-mozitól elvárhatunk? Legyen szórakoztató, velős humorral, ami még némi kis szimpátiát is kelthet a figurák iránt. Amikor egymásnak feszülő feleket látunk, akkor legyenek stílusos, nyomon követhető küzdelmek, melyek tétje, maga a konfliktus forrása végig érezhető maradjon. Így nem lesz se unalmas, se érdektelen; a feszültség mellett az események könnyed gördülékenysége is megmarad.

    Papíron mindez jól hangzik, és relatíve könnyű kivitelezni. Főleg, ha nem “szűz” moziról van szó. De mégha minden sablon, minden reklámadalék, szabvány- és klisépanel össze is ér, a feszültség fenn kell maradjon benne, hogy érdeklődést váltson ki. Ehhez pedig nem elég feszt törni-zúzni. Nem elég néhány pózoló műíves mondat, ami a veszély nagyságát ecseteli. Nem dráma az, ha van 1 momentum, ahol az új – és neajdisten halálos – áldozatokért a főhős elereszt egy könnycseppet.
    De ami talán a legfontosabb: még egy agyatlan akciófilmnek is kell legyen annyi tartása, hogy nem tömik tele fars poénokkal. Ez már határozott méreg a feszültségnek: erre majd kitérek, mikor a szereplőkről beszélünk.

    Koreográfia szinte egyáltalán nincs a filmben. A tömény, szüntelen CGI alapból kissé bántja a szemet, és sose segít jobban kifejezni az aktuális helyzetet. Az összes harciszekvencia merő dobálózás különféle városi vagy netán űrbéli objektumokkal, esetleg test(alkat)részekkel. Alig lehet különbsége tenni a jelenetek és résztvevőik között (kivéve Optimust). Arról nem is beszélve, hogy képi világ nem tiszta, enyhén rozsdásnak érződik.
    Hiába több az akció mint a prequel-nál, azok között a párbajok száma túl kevés és túl rövid. És azok a meglevő párbajok is teljesen kuszák. Nincs miből megállapítani, mikor ki áll nyerésre. Aminek leszakad valamelyik végtagja, az így talán megsebesült. Ami felrobban, az jó eséllyel veszített is.

    Az előző film viszontagságait a lakosság szemmel láthatóan könnyen lenyelte. A kormánynak – valami igazán hihető fedőtörténettel – sikerült valami másnak beállítani a gépemberek történetét. Ahogy a Földön megmaradt Álcák rajtaütései sokasodnak, a média nyilvánvaló összefüggéseket nem talál meg. Sem a shanghaji álhírrel, ami az első csataszcéna, sem a korábbi bevetésekkor.
    Odáig még viszonylag simán is mehetne a folyamat, hogy az Autobotokat:
    azonosítják
    kapcsolatba lépnek velük
    értelmes kommunikáció jön létre
    a transzformerek megértetik segítő szándékukat a hadsereg vezetőivel
    a hadsereg elfogadja jelenlétüket a Földön
    az általuk jelentett veszélyfaktor miatt nem tesz egyik ország hadereje se óvintézkedéseket
    megmondják Optimus fővezérnek, hogy mik “az emberek szándékai”
    beleegyeznek, hogy háborítatlanul élhetnek bizonyos megkötésekkel
    a tőlük az Álcákról nyert információkat konfirmálják
    megbíznak bennük annyira, hogy összehangolt katonai offenzívákat indítsanak az ő támogatásukkal
    2 év alatt sikeresen tudják megszervezni az evakuációkat majd ütközeteket a világban, olyan fedősztorikkal, mint a shanghaji mérgező anyagok

    Mégha mindez így el is fogadnánk, hogy lezajlott… hogyhogy Sam új egyetemi “haverjai” tudnak róla? Hogyhogy a “riválisuk” – azaz több amatőr internetgeek – adatokat és felvételeket szerzett ezekről? Nem hihetem, hogy a média szintén annyira megvezethetőek, mint azt az egyetemisták szóvá teszik. Bármilyen újságnak vagy hírügynökségnek egy ilyen monumentális leleplező cikk olyan lenne, mint egyszerre nyerni az 5-ös és 6-os lottón.

    A transzformerek erőkifejtése szintén rejtély, hogy mi szerint könnyű vagy nehéz. Nem tudjuk, melyiknél mekkora sérülés mennyire súlyos. Az első rész alapján feltételezhető, hogy azonnal tökéletesen lemásolnak azelőtt sose látott gépeket (pl. Mikaela mobilja). De egyes egyedeket gyanúsan könnyen tudtak semlegesíteni. Az első részben a még készületlenebb haderőnek fáradtságosabb volt egyáltalán csapást mérni egy álca testére.
    Hogy kutatják fel az Álcákat a haderők? Az még tiszta sor, hogy terepen a hőkibocsátásuk alapján tudják megtalálni őket. De honnan tudták, hogy az evakuált Shanghaj melyik részén bújtak meg? Ha nem látjuk a lekövetésüket – CG-vel vagy anélkül -, azt kell higgyjük, hogy vaktába keresik őket a városban és környékén. Mi van, ha mire a lakosság kitelepítése befejeződött, már el is tudtak menekülni onnan a célpontok?

    Az Örök Szikrát vagy Kockát direkt nem hoztam fel, mert az inkább kapcsolható az ember-szereplőkhöz. Kiderül, hogy egy letört szilánkja Sam Witwicky egyik ruháján maradt. És ezt pont aznap fedezi fel, mikor költözni készül. Ez a darab átég a padlón, ott energizál minden tárgyat, életre kelt – jobban mondva: transzformerizál – bizonyos háztartási gépeket, amik egyből Samnek esnek. Ez az eset később az Álcák érdeklődését is felkelti, szóval felvezető problémának ideális – elvileg.

    A szilánk hatására Sam egy új, abnormális képességre tesz szert: matematikai képletek valóságos tengere rögzül az elméjében. Ezek az adatok nem folyamatában épülnek be, ahogy logikus lenne. Ehelyett vulkánkitöréshez hasonló rohamokat idéznek elő.
    Van egy jelenet, amikor Sam egy vigyori, dilis professzor óráján lapoz. Aztán hirtelen pánikrohamot kap, kirohan a táblához, és gondolkodás nélkül elkezdi hadarni azt a temérdek salakot, amit az Örök Szikra szilánkja a fejébe juttatott. Én az előadó helyében javasolnám, hogy küldjék átfogó orvosi és pszichiátriai kezelésre a diákomat, aki láthatóan nem egészen van jól.

    Ahogy a protagonistától, úgy környezetétől se érdemes sokat várni. Mikaela továbbra is Sam barátnője, a srác pedig most először elköltözik hazulról. Ahogy az első részben nem értettem Mikaela hirtelen vonzalmát a zűrös srác iránt, most azt nem értem, miért tart ki mellette. Mit lát Samben egy olyan lány, aki láthatóan ráizgul a veszély minden formájára? Talán úgy találja, hogy a fiú vonzza a bajt, és ha egyszer úgy adódott, hogy hőssé avanzsált, megtörténhet újra. Űrdongó továbbra is védi őt, mint a fiú “legelső verdája”. És érdekes párhuzam, hogy Sam nehéz szívvel elküldi Űrdongót, miközben Mikaela félmeztelenre vetkőzik, hogy meglepje párját.

    Kapcsolatuknak olyan buktatót írtak meg a készítők, ami egy Asylum sci-fi-be illik. Az Álcák keresni kezdik Samet, ezért egy tökéletesen emberi nőnek látszó transzformer, Alice megkörnyékezi. Elkíséri őt Űrdongóban, aki ülésével fejbe üti, és egyik résén keresztül szó szerint lespricceli egy sárga folyadékkal! Mitől lenne ez például humoros vagy jópofa?
    Második manővere még ettől is lehangolóbb: Samre mászik az ágyán, a srác ezt szabadkozva hagyja, és Mikaela rajtakapja őket. Nemcsak, hogy Mikaela gyanakvás nélkül elviharzik. Aztán mikor kiderül, hogy Alice egy transzformer asszaszin, Mikaela még mindig szidja őt, pedig az épület és környéke halálos veszélyben van. Persze a rombolás miatt kitör a pánik, úgyhogy legalább nem kell figyelmeztetniük senkit, és láthatunk egy újabb autós üldözést.

    Egy külsőre teljesen hús-vérnek látszó nő, akinek a szájából és a – kamerával mutatott bugyiján át – bugyiján végbélnyílásából rángatózó CGI-indák csapnak elő?!

    A Witwicky-házaspár az átlagamerikai családot jelenítenék meg – ha nem parodizálnák ki azt. A szövegfüzet, amit – minden más szereplővel együtt – kaptak, vagy zavarba ejtő vagy üres, inkompetens sorokat mondat el velük. “Ti sem vagytok mások, mint a korotokbéli fiatalok.” “Viszont felfedeztünk egy földönkívüli civilizációt.” A családfő folyton lekicsinyli azt, hogy fia mibe keveredett 2 évvel korábban. Űrdongó felett vélhetően hamar szemet tudott hunyni, mégha neje nem is. Saját házuk romba dőlését kényszerű lakásfelújításnak nevezi, csak mert a kormány állja az újjáépítés költségeit.

    Felesége egy olyan fantasztikusan idióta háziasszony, aki bármely késő esti kabarénak dícséretére válna. Legelső jelenete hogy fia babacipjével a kezében bőg, hogy a “kis babacipős fia” elmegy tőle. Egyfolytában fecseg, többször lejáratja magát és családját – akár fogyaszt füves süteményt, akár nem. Az egyetemen fia szüzességének elvesztését teszi közhírré. Egy ilyen anya a való életben nem sokáig tudna szabadon mászkálni az utcán, hanem zárt intézetbe csuknák, mint beszámíthatatlan egyént.
    Botrányos ámokfutásai pedig csak akkor fizetődnek majd ki, amikor családjával együtt az életéért fut Egyiptomban.

    A többi résztvevő csak annyiban számít jobb karakternek, hogy kevesebbet vagy nem idétlenkednek. Galloway, az Autobotok és emberek összekötője tipikus kishitű akarnok, aki ágál és a környezetében mindenkin közömbösen átgázol. Mondjuk azokért a katonatisztekért nem igazán kár: a robotokhoz hasonlóan rajtuk sem látszik, hogy saját lelkük, egyéniségük lenne.
    Sam szobatársa Leo, és a “tutifranko.com” PC-hekkerjei csak a hiper fiatalok sorát gyarapítják, akik folyton menőnek akarnak látszani, és élvezik a koedukált kollégium előnyeit. A 7-es szektor volt ügynöke egy rátarti szájhős, aki vakon fut Leo-val a veszélybe. További karaktereket nem hozok fel, mert őszintén szólva: nincs súlyuk. A történet úgy mozgatja őket, mint a bábokat, és egyetlen cselekedetükön sem érződik, hogy kreatív problémamegoldásra lennének képesek.

    Nemcsak az emberek vannak híján a személyiségnek. Korábban felhoztam, hogy a különféle formájú alakváltók se körülhatárolható jellemek. Sokuk még kinézetre is majdnem teljesen egyforma.
    De ami még rosszabb: az egyéniséget a készítők végig a humor oldaláról közelítik meg. Ez ahhoz vezet, hogy szinte mindgyik transzformer röhejesen viselkedik:
    a Mikaelát megtámadó spionálca;
    a már említett álnő;
    a parazitagép, ami majdnem bemászik Sam szájába;
    a dumagép Ikrek;
    a vas-herezacskóval rendelkező ragadozó-transzformer;
    a Mikaela lábszárán szeretkező mozgást végző rovartranszformer;
    egy fémszakállú, szenilis transzformer, aki köhög, hörög, és fellengzősen “útmutatást nyújt” a kis csapatnak
    Sokkal több robot szerepel az előzményhez képest, és ez sokat ígérő fejlemény. De a gépalakok közül tényleg csak Optimustól látjuk, de rajta is inkább a szavai alapján látszik. Megatron megalomán terve, hogy a Kocka révén uralja a Földet, lakóit kiirtja, és a Nap erejét is megszerzi magának. Őszintén: ez nem olyan terv, amit egy 7 éves gyerek is meg tudna írni?
    Van egy nádszálvékony mellékszál, miszerint a kormány Optimus és népe jelenlétét egyre jobban nehezményezi az elnök és a Kongresszus, de ez is valahol elveszlik a gyors tempót diktáló cselekményben. Pedig ezek azok a fontos vonalak, amikre több figyelmet kellett volna fordítani.

    A legbíztatóbb drámai szál, hogy Sam számkivetetté válik. Olcsó fogás, és a filmben elég nyersen van elővezetve. De amikor a világot egy idegen faj megzsarolja, és tömegek vesznek oda puszta figyelmeztetésként, akkor a kért ember kiadása tényleg vérbeli hajtóvadászatot eredményez. Ez az abszolút kirekesztettség – papíron.
    Űrdongó az egyetlen, aki érthető, hogy vele marad. Mikaeláról és a többiekről ezt kötve hihető: egyikük sem rendelkezik olyan személyiségjegyekkel, ami ezt indokolttá tenné. Egyszeűen az eseményekkel sodródnak, és vélhetően félnek, hogy a titkosszolgálatok esetleg elzárnák és megkínoznák őket információkért.

    Optimus és később Sam halála a piramisoknál szintén a drámaiságot szolgálná. A fővezért fel kell támasztani, mivel csak ő jelenet kihívást a legfontosabb veszélyforrás ellen. És bármilyen hihetetlen, amikor ez sikerül – megannyi üldözés, robbanás és mechanikus ütlegelés után -, Sam lelke szó szerint a Mennybe kerül. Jobban mondva: a transzformerek rozsdás Mennyországába.
    Ez a jelenet mutat rá a film legfontosabb hibájára: a készítőknek semmi önkritikájuk nem volt, amikor kiválogatták, mely ötletek növelik a kész film értékét, és melyek haszontalanok. Mintha bármi, ami jól hangzik, egyszersmind működőképes ötlet is lenne. Hát nem, nem az. A feltámadás, a Bukott “újrabukása” és a végén a pihenőjelenet egy tankönyvi menetrendet követ. Egy vázlatot, aminek nem tudunk hitelt adni, mert előzőleg minden lényeges komponensét összecsapták az akciódússág kedvéért.

    Ez a film több vonásában a Batman és Robinra emlékeztet. Ahhoz hasonlóan harsány, halmozza a fars poénokat, és nagyon sok átgondolatlan eseményt sűrít magába. Egy két óra hosszú játékreklám, akárcsak ez a film. De a Batman és Robinban legalább volt valami gyermeteg meghittség abban, ahogy a jó oldal tagjai végül megmaradtak egymás mellett. Az abszurd viccek némelyike pedig legalább valóban nevettetőnek tudott hatni. Itt még ez a minimális élményfaktor is hiányzott.
    Ami pedig Michael Bayt illeti: irrelleváns, hány és mennyire jövedelmező Transformers-mozi köthető hozzá. Ez a darab rámutat, hogy mit enged meg a munkája részév válni, amikor szabad kezet kap.

    Kivételesen kétféle értékelést adok ugyanannak a filmnek. Mint játékreklám, 6/10-et adok rá. A hatalmas épületek hátterében bemutatott figurák és az elhangzott csattanók (“De jó vagyok!” “Még nincsen vége!” ) egészen megkapóak. A szfinx mögül előtűnő Optimus stílusos montázs. A különböző Transformer-játékok eladásának jelentős löketet adnak majd az itt ábrázolt, lendületes robotharcok, illetve a változatos alakváltásaik.

    Filmként 1/10-et adok rá. Szánalmas ötletekkel pakoltak tele egy olyan forgatókönyvet, amely eleve gyönge, és Cybertron világának a gátlások nélküli megalázása.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *