írta Nikodémus
Amikor azt hittük, holokauszt-témában nem lehet már újat mondani a mozivásznon, jött Nemes Jeles László filmje, a Saul fia, s megérdemelten vívta ki a világ megrendültséggel vegyes csodálatát. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező (A berni követ, Félvilág) legújabb közös tévéfilmje nem tör hasonló magaslatokra, az Örök tél mégis mérföldkő a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat.
Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.
A kommunista Rákosi-rendszer nem bízta a véletlenre öndicsőítését: a Föltámadott a tenger – Petőfi és Bem című történelmi szuperprodukció forgatókönyvén Illyés Gyula is ügyködött, főbb szerepeit a kor magyar sztárszínészeire (Görbe János, Makláry Zoltán, Básti Lajos, Darvas Iván, Szirtes Ádám, Bárdy György, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre) bízták, rendezésében pedig Ranódy László mellett Nádasdy Kálmán és Szemes Mihály is közreműködött. A forradalom kitörésétől a nagyszebeni győzelemig tartó cselekmény természetesen nem hagyja ki az erőltetett osztályharcos utalásokat (sőt, itt-ott történelmet is hamisít), de a látvány lenyűgöző. Aki tévében akarja nézni: Duna World, 21.35.
írta Nikodémus
Kérdezhetnéd, hogy mire ez az írás éppen most. Hisz a film megfutotta a maga (nagyonis jó) pályáját: kilenc hónappal ezelőtti bemutatója óta 450 000 nézőnél tart, nemrég jött ki DVD-n, és hamarosan elfoglalja megérdemelt helyét a tévék ünnepi műsorkínálatában. S jól van ez így. Talán épp ez utóbbi az ürügy, hogy néhány sor mégis kerüljön a blogra Herendi Gábor filmjéről, mely tizenkilencre lapot húzva kockáztatott, és nyert.
írta Nikodémus
Szépen gyarapodik Köbli Norbert kortárs törióra-segédanyaga: A vizsga, a Szabadság – Különjárat, A berni követ, a Félvilág és a Szürke senkik után idén is a katedra (pontosabban a tévéképernyő) elé hív, ezúttal Fazakas Péterrel együttműködve. Az Árulók az 1945-48-as koalíciós időszak végébe repít minket, ahol a párthű Illés Béla (Hegedűs D. Géza) lánya, a lelkes és naiv Tatjána (Sztarenki Dóra) színdarabot készül rendezni Guszevről, az apja által felkutatott és megírt hős orosz 48-as honvéd történetéből. Miközben az országban egyre szorul a hurok a másként gondolkodók nyaka körül, a lány számára kiderül, hogy sem a feddhetetlen orosz szabadságharcos, sem saját apja múltja körül nincs minden rendben. A hatvanperces tévéfilm hangsúlyosan annak készült, ami: ne várj látványos tömegjeleneteket, sem játékfilmes büdzsét, itt a szűk (egyre szűkülő) terek, a feszült párbeszédek és a vészjósló árnyékok dominálnak. A krimiszál kissé elnagyolt, de érthető, hiszen nem ez a lényeg: fontosabb a tragikum, ahogy a lány felismeri, nincs menekvés apja (s tulajdonképpen a párt) gyilkos szorításából. Fazakas Péter alázatos rendezésben mutatja meg a sötétség metaforikus és szószerinti növekedését, Köbli Norpert forgatókönyve pedig néhány ponton megbicsaklik ugyan, de végig feszesen igyekszik tartani a cselekményszálakat. Kicsit több játék, intenzívebb nagyjelenet belefért volna, a fojtogató atmoszféráért és a csendben csúcsra járatott fináléért viszont jár a pirospont. Döbbenet, hogy a film hőséről az 1990-es rendszerváltozásig utca volt elnevezve Budapesten: így ragadnak belénk a hamis mítoszok.
1918-ban járunk, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik felderítőcsapatának az ellenséges vonalak mögött kell fontos információt gyűjtenie. Öten vannak, akad köztük sokat látott katona és zöldfülű újonc is. Feladatuk, hogy eljussanak egy kommunikációs központig, amelyet alaposan szemügyre kell venniük és a részleteket a náluk lévő postagalambbal el kell juttatniuk a parancsnokságig. Eléggé veszélyes küldetés.
Bő egy órás játékidejével nem nevezhető hosszúnak a Szürke senkik. Tévéfilmről van szó, amelyről messziről lerí, hogy nem gazdálkodhattak az alkotók sok-sok százmilliós összegből. De a forgatókönyv megvalósítása nem is igényelte a túlköltekezést, kellett találni néhány színészt, akik hihetően formálják meg a karaktereket, illetve néhány egyenruhára és fegyverre kellett költeni. Díszletek? A sztori a természetben játszódik, épületeket gyakorlatilag nem is láthatunk. Olvasd tovább
Miután kijött az első előzetes, hirtelen elég sokan kezdtek beszélni az egykori történésekről. Nekem is mesélte édesanyám, hogy az ártatlanul lecsukott férfi gyakran beszélt nagymamámékkal, de volt olyan ismerősöm, aki azt mondta, hogy a rokona gyakran utazott haza a sorozatgyilkossal. Martfű környéken élők barátai és felmenői közül nagyon is tudják, hogy kikről van szó és mi történt egykoron. Olvasd tovább
Ha valaki azt mondja a S.O.S. szerelem! és a 9 és ½ randi után, hogy a forgatókönyvíró, Köbli Norbertnek átlagosnál jobb, sőt, izgalmas filmekhez lesz közé, bizony eléggé szkeptikusan, kétkedő hümmögéssel fogadtam volna. Majd 2011-ben leesett az állam A vizsga láttán. Ki gondolta volna, hogy végre láthatunk egy izgalmas magyar thrillert? Majd A berni követ után már végképp meg kellett emelnem kalapom az alkotók és Köbli előtt. Ezek fényében némiképp apró csalódás a Félvilág, ugyanakkor még így az átlag felett teljesít. Olvasd tovább
írta Nikodémus
Szentséges halál.
Ez a meglepő, sőt, sokak számára talán botrányos, mi több, blaszfémikus kifejezés keringett bennem vissza-visszatérve, amint Nemes Jeles László debütfilmjét, a Cannes-ban a zsűri nagydíját elnyerő Saul fiát néztem. A néző elméjére és szívére pörölycsapásként lesújtó film ugyanis nem hagy egérutat az intellektuális vagy érzelmi distinkciónak, beszélni róla pedig szinte csak paradoxonokban lehet – annak ellenére, hogy elsőfilm létére félelmetesen egységes alkotás.
írta Nikodémus
A filmet ma vetíti a Duna TV 21.50-kor.
Ideges vonósok ütemére forog a kerék az éjszakában – egy tehetős beteget szállítanak sürgősen az intézetbe, kiről az a hír járja, hogy megháborodott. A doktor nyugtatgatja a pácienst, aki egzaltáltan motyogja szörnyű önvádját. 1848-ban járunk, a dicsőséges magyar forradalom és szabadságharc kezdetén – a döblingi tébolydában. Ez a felütés több szempontból is kulcsként szolgál: megérteti a nézővel, hogy nem történelmietlenül kiszínezett Jókai-képeskönyvet lát, hanem egy szenvedélyes, nagy ember végső lemeztelenedését. Talán ez, talán a forgatás és a bemutató körüli politikai hajcihő – avagy mindkettő – akadályozta meg a filmet abban, hogy befussa a hozzá méltó pályát. Pedig A Hídember számos erénnyel (és nem kevés hibával) bírván grandiózus kísérlet a népszerű történelmi film műfajának újragondolására.
írta Nikodémus
Az M1 ma 17.55-kor vetíti a filmet.
Jó, jó ez a repülőgép-eltérítősdi, de a tavaly ünnepi külsőségek között bemutatott Szabadság – Különjáratnak egyetlen nagy pechje van: hogy idén rátromfolt A berni követ. Fazakas Péter filmje ugyanis rendkívül biztató abban a mezőnyben, amelyben indul – tudniillik a kortárs magyar történelem zsánerközpontú fikciósításában –, csak az a baj, hogy a gondosan egymás mellé pakolt erényekből nem születik varázslat.
Évek óta érik, hogy valaki kezébe vegye és más irányba tolja a magyar filmgyártást, friss vért pumpáljon a rendszerbe. Gátat kell szabni annak, hogy több tíz millió Ft-ot kapjanak olyan tervezetek, amelyekre előreláthatóan a kutya sem fog beülni, illetve a humortalan, unalmas vígjátékok piacát is alaposan fel kell rázni. Olykor feltűnik a láthatáron egy-egy thriller is, amiről azt gondolnának ha megváltást nem is, de azért eléri, hogy több érdekfeszítő film készüljön a műfajon belül. Néhány éve erőre kaptak a kisképernyős projektek is, már nem afféle lenézett vagy hátrányból induló szegmens a szórakoztatásban, a televízióba mostanra több minőségi alkotás kerül, mint a filmszínházakba. Épp itt volt az ideje, hogy valaki nálunk is észbe kapjon, hogy illene erősíteni ezt a vonalat is. Olvasd tovább
írta Nikodémus
Hölgyeim és Uraim, azért gyűltünk itt össze e mai napon, hogy eldöntsük: az előttünk felsorakozott szépreményű ifjak közül ki alkalmas arra, hogy a nagybetűs élet zord viharaiban és embert próbáló akadályversenyében helyt álljon. No de minek is szaporítom itt a szót, húzzanak tételt. Ki lesz az első? Á, ön, tessék, tessék. Mit is húzott?… hm, érdekes tétel. Nos, felkészült? Akkor kezdje.
FilmDROID