0

Röviden: Blokád / Átjáróház / Nyugati nyaralás

írta Nikodémus

Blokád – Nagyjából esélytelenként indult a külföldi filmek tavalyi Oscar-versengésén, ám ez inkább egy szerencsétlen döntés eredménye, semmint a film hibája. Ahogy az sem, hogy bemutatója óta széltében-hosszában kurzusfilmezik (jogtalanul), rendezője, Tősér Ádám pedig szégyenletes módon pofozkodik egy kritikussal. A Blokád legnagyobb értéke elsősorban Köbli Norbert forgatókönyve, melynek minden jelenetéből kiérezhető az az immár évtizedes rutin, ahogy az író történelmi helyzeteket fikcionalizál, a végeredmény érzelmileg mégis igaz tud maradni. Pedig a téma ezúttal veszélyesen közel van, és a szekértábor-logika meg is billogozta innen is, onnan is. Antall József (ifj. Vidnyánszky Attila / Seress Zoltán) és Göncz Árpád (Sütő András / Gáspár Tibor) politikai pályafutását egyetlen rövid hétbe sűríteni merész döntés volt, de működik. Az ’56-os párhuzam adja magát, de kicsit erőtlen, és mintha menet közben tágították volna a film léptékét kamaradrámáról nagyszabású politikai thrillerré – ebből adódik egy kis esetlenség az egyébként jó tempójú cselekmény során. Az Antall-portré méltó. A Göncz-karakterrajz karcol ugyan, de tiszteletteljes. A filmben bemutatott taxisblokádosdiból leginkább talán a nép hiányzik: pár jelenetet látunk csak öklüket rázó taxisokról, szendvicseket kínáló aktivistákról. És ez valahogy szomorúan igaz az egész rendszervált(oztat)ásunkra is: hiányzott belőle a magyar nép.

Olvasd tovább

0

Ha nem zavar a reklám: Trezor tévépremier

Egy forradalom bizony nagy kalamajkát képes okozni – a felkelők között is, de még nagyobbat a hatalom soraiban. 1956 október végének forró napjaiban elveszik a Belügyminisztérium szigorúan titkos trezorjának kulcsa. Az elvtársak kétségbeesnek, s egyikük (Scherer Péter) megbíz egy tíz éve börtönben ülő lakatost (Anger Zsolt), törje fel a veszélyes titkokat őrző széfet. A hajdanvolt bankrabló sikerrel jár, ám egészen mást talál a feltáruló ajtó mögött, mint amire számított. Különös, kiszámíthatatlan játszma kezdődik a felek között, a forradalom örvénye pedig egyre csak dagad kint, a pesti utcákon. Bergendy Péter a 2011-ben nagy sikerrel bemutatott A vizsga után újra Köbli Norbert forgatókönyvíróval karöltve jár a végére egy izgalmas történelmi helyzetnek, legújabb filmjük – mely a Duna TV-n ma 19.45-kor debütál – a történelem sodrában vergődő kisember választási lehetőségeit firtatja. (Megjelent: Új Ember, 2018. november)

Trezor Trailer

Íme az előzetes! Várható bemutató: novemberben

Közzétette: Trezor – 2018. október 9., kedd

 

0

Örök tél

írta Nikodémus

Amikor azt hittük, holokauszt-témában nem lehet már újat mondani a mozivásznon, jött Nemes Jeles László filmje, a Saul fia, s megérdemelten vívta ki a világ megrendültséggel vegyes csodálatát. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező (A berni követ, Félvilág) legújabb közös tévéfilmje nem tör hasonló magaslatokra, az Örök tél mégis mérföldkő a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat.

Olvasd tovább

0

Egy hétig ingyen megnézhető az Örök tél

A tegnap bemutatott (Duna TV, 21.00) Örök tél, Szász Attila és Köbli Norbert egész estés lágerfilmje még a páros előző alkotásaihoz mérve is igen erősre sikerült (nem tudom, lesz-e kritika róla, megérdemelné a dicséretet). Az országos tévépremier után most egy hétig ingyen megnézhető a teljes film a mediaklikk.hu oldalon.

1

Röviden: Árulók

írta Nikodémus

2017-12-árulókSzépen gyarapodik Köbli Norbert kortárs törióra-segédanyaga: A vizsga, a Szabadság – Különjárat, A berni követ, a Félvilág és a Szürke senkik után idén is a katedra (pontosabban a tévéképernyő) elé hív, ezúttal Fazakas Péterrel együttműködve. Az Árulók az 1945-48-as koalíciós időszak végébe repít minket, ahol a párthű Illés Béla (Hegedűs D. Géza) lánya, a lelkes és naiv Tatjána (Sztarenki Dóra) színdarabot készül rendezni Guszevről, az apja által felkutatott és megírt hős orosz 48-as honvéd történetéből. Miközben az országban egyre szorul a hurok a másként gondolkodók nyaka körül, a lány számára kiderül, hogy sem a feddhetetlen orosz szabadságharcos, sem saját apja múltja körül nincs minden rendben. A hatvanperces tévéfilm hangsúlyosan annak készült, ami: ne várj látványos tömegjeleneteket, sem játékfilmes büdzsét, itt a szűk (egyre szűkülő) terek, a feszült párbeszédek és a vészjósló árnyékok dominálnak. A krimiszál kissé elnagyolt, de érthető, hiszen nem ez a lényeg: fontosabb a tragikum, ahogy a lány felismeri, nincs menekvés apja (s tulajdonképpen a párt) gyilkos szorításából. Fazakas Péter alázatos rendezésben mutatja meg a sötétség metaforikus és szószerinti növekedését, Köbli Norpert forgatókönyve pedig néhány ponton megbicsaklik ugyan, de végig feszesen igyekszik tartani a cselekményszálakat. Kicsit több játék, intenzívebb nagyjelenet belefért volna, a fojtogató atmoszféráért és a csendben csúcsra járatott fináléért viszont jár a pirospont. Döbbenet, hogy a film hőséről az 1990-es rendszerváltozásig utca volt elnevezve Budapesten: így ragadnak belénk a hamis mítoszok.

Olvasd tovább

2

Szürke senkik

szurkesenkik

1918-ban járunk, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik felderítőcsapatának az ellenséges vonalak mögött kell fontos információt gyűjtenie. Öten vannak, akad köztük sokat látott katona és zöldfülű újonc is. Feladatuk, hogy eljussanak egy kommunikációs központig, amelyet alaposan szemügyre kell venniük és a részleteket a náluk lévő postagalambbal el kell juttatniuk a parancsnokságig. Eléggé veszélyes küldetés.

Bő egy órás játékidejével nem nevezhető hosszúnak a Szürke senkik. Tévéfilmről van szó, amelyről messziről lerí, hogy nem gazdálkodhattak az alkotók sok-sok százmilliós összegből. De a forgatókönyv megvalósítása nem is igényelte a túlköltekezést, kellett találni néhány színészt, akik hihetően formálják meg a karaktereket, illetve néhány egyenruhára és fegyverre kellett költeni. Díszletek? A sztori a természetben játszódik, épületeket gyakorlatilag nem is láthatunk. Olvasd tovább

3

Ösztöndíjjal tanulhatnak forgatókönyvírást a fiatal magyar tehetségek

írógépSajtóhír: Új televíziós sorozatíró generáció nevelődhet ki hazánkban egy egyedülálló tehetséggondozó startup mentorprogram keretén belül. Az ösztöndíjas képzésre 2015.02.18-án lehet jelentkezni, egy meghatározott témájú és történetű forgatókönyvterv online küldésével. Csak és kizárólag az írói készség számít, hiszen egy hozzáállásában és gondolkodásában formabontó csapat létrehozására törekednek a – szakmai elismerést már kivívott – mentorok.

„Itt az ideje, hogy Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária vagy éppen az ex-jugoszláv területek is felzárkózzanak az amerikai és nyugat-európai trendekhez, és lendületes, véleményformáló, ámde jellegzetesen helyi televíziós fikciók gyártására legyenek képesek – mondta Hámori Barbara, a ContentLAB and Factory fejlesztésekért felelős nemzetközi vezetője. – Ehhez azonban új szemléletet kell meghonosítanunk, és teljesen más attitűddel kell munkához látni.”

A tehetségkutató mentorprogramot a cég Magyarországon teszteli először, de márciustól megnyitja ljubljanai és prágai irodáját is.

A programba egy nap alatt lehet bejutni. Február 18-án 9 órakor kikerül a www.contentlabfactory.hu-ra az amerikai forgatókönyvíró iskolák pályázati felvételi rendszerét követő ún. 24 órás pályafeladat szinopszisa, amelynek megoldását másnap reggel 9 óráig kell elküldeni. A négy hónapos, esti iskola jellegű elméleti és gyakorlati képzésre tizenketten kerülhetnek be, a tanulmányokért pedig nemhogy fizetniük nem kell, de még havi ösztöndíjban is részesülnek a kiválasztott tehetségek. A legtehetségesebb írók végül széket kaphatnak a vállalkozás tévés tartalomfejlesztő írói csapatában.

„Tehetségeket szeretnénk felfedezni, akiknek átadhatjuk a legkorszerűbb nemzetközi fikciós trendeket, ám egyúttal lehetőséget biztosítunk arra is, hogy rátaláljanak saját hangjukra. Egy olyan forgatókönyvíró munkacsoport létrehozása a célunk, amely első lehet a kelet-közép-európai régió tartalomfejlesztői iparágában” – mesélt az ambiciózus startup cég terveiről Hámori Barbara.

A segítők között szerepel az ismert amerikai író, John Vorhaus, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint például a Magyarországon is vetített Sentinel – Az őrszem, a Száguldó vipera vagy a Rém rendes család egy-egy epizódja. A tanfolyam magyar mentorgárdájában az utóbbi évek legmenőbb produkcióinak alkotói vannak jelen, mint például a fejlesztő cég ötletgazdája, Kapitány Iván (Üvegtigris, Beugró), Divinyi Réka (Csak szex és más semmi, Szabadság, szerelem), Herendi Gábor (Valami Amerika, Társas játék) és Köbli Norbert (A berni követ, Hacktion). A filmes szakemberek gárdáját erősíti a Barátok köztöt nagykorúságig nevelő Kalamár Tamás producer, és Czető Bernát László is, akinek kisregényéből Goda Krisztina jelenleg mozifilmet forgat. A képzésben mellettük részt vesznek igen olvasott sorozatblogok szerzői: a Comment:com véleményvezére, Sixx, valamint Winnie, a Sorozatjunkie atyja, de többek között Kormos Anett író-humorista neve is fellelhető a tanári névsorban.

1

Szabadság – Különjárat (2013)

írta Nikodémus

2014-10-szabadság-különjárat-1

Az M1 ma 17.55-kor vetíti a filmet.

Jó, jó ez a repülőgép-eltérítősdi, de a tavaly ünnepi külsőségek között bemutatott Szabadság – Különjáratnak egyetlen nagy pechje van: hogy idén rátromfolt A berni követ. Fazakas Péter filmje ugyanis rendkívül biztató abban a mezőnyben, amelyben indul – tudniillik a kortárs magyar történelem zsánerközpontú fikciósításában –, csak az a baj, hogy a gondosan egymás mellé pakolt erényekből nem születik varázslat.

Olvasd tovább

4

A berni követ

bernikovet

Évek óta érik, hogy valaki kezébe vegye és más irányba tolja a magyar filmgyártást, friss vért pumpáljon a rendszerbe. Gátat kell szabni annak, hogy több tíz millió Ft-ot kapjanak olyan tervezetek, amelyekre előreláthatóan a kutya sem fog beülni, illetve a humortalan, unalmas vígjátékok piacát is alaposan fel kell rázni. Olykor feltűnik a láthatáron egy-egy thriller is, amiről azt gondolnának ha megváltást nem is, de azért eléri, hogy több érdekfeszítő film készüljön a műfajon belül. Néhány éve erőre kaptak a kisképernyős projektek is, már nem afféle lenézett vagy hátrányból induló szegmens a szórakoztatásban, a televízióba mostanra több minőségi alkotás kerül, mint a filmszínházakba. Épp itt volt az ideje, hogy valaki nálunk is észbe kapjon, hogy illene erősíteni ezt a vonalat is. Olvasd tovább