1

Félvilág

felvilag

Ha valaki azt mondja a S.O.S. szerelem! és a 9 és ½ randi után, hogy a forgatókönyvíró, Köbli Norbertnek átlagosnál jobb, sőt, izgalmas filmekhez lesz közé, bizony eléggé szkeptikusan, kétkedő hümmögéssel fogadtam volna. Majd 2011-ben leesett az állam A vizsga láttán. Ki gondolta volna, hogy végre láthatunk egy izgalmas magyar thrillert? Majd A berni követ után már végképp meg kellett emelnem kalapom az alkotók és Köbli előtt. Ezek fényében némiképp apró csalódás a Félvilág, ugyanakkor még így az átlag felett teljesít.

felvilag1

A történet ahhoz az 1914-es gyilkossághoz kötődik, aminél egy utazókosárba préselt meztelen női testet húztak ki a Dunából. A hölgy a hírhedt Orpheumban szerzett hírnevet, a tisztelt és vagyonos vendégek odavoltak érte, majd egy bécsi úr olyannyira beleszeretett, hogy kiemelte az éjszakai életből. Mágnás Rózára minden kurtizán irigykedve tekintett és hasonló karrierről ábrándoztak.

Habár tévéfilmről van szó, a szűkre szabott időkeretbe sikerült drámát, izgalmakat, féltékenységet, fondorlatokat csomagolni. Bő egy évszázada esett meg a gyilkosság, de az eset még most sem merült feledésbe és sokak fantáziáját piszkálja. A cselekmény középpontjában pedig egy női trió áll, az élen Elzát, aki céljai elérése érdekében nem csak cselédjei életére van kihatással, hanem úgyszólván mindenkin átgázolna célja elérésének érdekében.

felvilag2

Gryllus Dorka kiválóan testesíti meg a magát vallásosnak valló Rózát, a komornát. Kicsit hasadt személyiség, hiszen lerí róla, hogy ő is ugyanolyan életre vágyik, mint Elza. Habár fáj neki, hogy nem őt emelte magához egy vagyonos alak, de mégis szereti és ráadásul még féltékeny is rá. Döbrösi Laura telitalálat volt a frissen felvett cseléd szerepére. A naiv lányt ujjai közé csavarná Elza, ha Róza nem lenne, talán gyorsan megváltozna személyisége is, jobban befolyásolhatóvá válna. A trió „gyengébb” láncszeme Kovács Patrícia. Szemtelen mosolya miatt ugyan gyakran viszket az ember tenyere és abszolút hihetően hozza a rafinált, csábító és fondorlatos, ráncai miatt aggódó asszonyt, de a hunyorgása olykor egészen lelombozó. Kulka Jánosnak ezúttal csak mellékszerep jutott, de jelenléte csak emeli a film fényét, kiváló karizmatikus gazdag gyárosként, kívülről olyan, mint a kőszikla, de legbelül tombol benne a szerelem.

A korabeli Budapest bemutatása kellemes meglepetés. A komor ködös város láttán inkább London jutna eszünkbe, szinte már várjuk, hogy Hasfelmetsző Jack vagy Sherlock Holmes előbukkanjon a következő sarkon. A megteremtett hangulat és atmoszféra pedig tökéletesen illik a történethez, a főszereplő bűnös lelkéhez és várható tragikus tetthez.

A pozitívumok mellett azonban ki kell emelni, hogy az alkotók úgyszólván kihagytak vagy egyszerűen megfeledkeztek néhány momentumról, amit talán be kellett volna mutatni. Elza és szeretője, Sóvárgó kapcsolatát nem bontották ki rendesen, habár tudjuk, hogy miért volt ennyire oda az író a nőért, de mégis kisebb hiányérzet hagy maga után. E mellett elmaszatolják a szegény cselédlány ingadozását, hiszen végső soron ennek erős ábrázolása jelentősen dobott volna a filmélményen.

De ne legyünk szigorúak, hiszen egy tévés produkcióról van szó, amely már így is jobb, mint a pár évvel ezelőtt forgatott hazai szórakoztató művek nagy része. Az irány jó, nagyon is jó.

Egy komment

  1. Teljesen egyetértek: jó, de kissé kiszámítható. Egy idő után előre lehetett tudni a főszereplők lépéseit, és van benne pár magyarosan kínos jelenet, de alapvetően rendben van.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


7 × hat =