FilmDROID 
Instant család (Instant Family) (6) 118 perc
Arany Málna-jelöltek
A 39. Arany Málna-jelöléseket böngészve bizonyos, hogy Hollywood idén sem szűkölködött gyatra filmekben (habár az igazán rizikós választásokat elkerülte a kedves bizottság). Mindenesetre a legtöbb málna-jelölés kétes dicsőségét a Gotti és a Holmes & Watson viseli 6-6 jelöléssel. Nyerteseket február 23-án hirdetnek, addig is a büszke versenyzők:
Legrosszabb film
Gotti
Haláli bábjáték
Holmes & Watson
Robin Hood
Szellemek háza
Az idei Oscar-jelöltek
2019-ben is eljött hát az idő, annyi várakozás, drukkolás és díjszezonos latolgatás után itt vannak a 91. Oscar-gála jelöltjei. A számunkra talán legfontosabb (s egyben legszomorúbb) hír, hogy ezúttal nincs magyar alkotás a jelöltek között: sem a Ruben Brandt, sem a Susotázs nem jutott be a szűk listába. A Disney masszív kampánya úgy tűnik, célt ért: a Fekete Párduc 7 jelölést kapott (köztük a legjobb filmét). Érdekes, hogy az Akadémia megszórta jelölésekkel többek között a BlackKklansmant (6 jelölés), a Csillag születik-et (8), a Bohém Rapszódiát (5), A kedvenc-et (10), a Zöld könyvet (5) és az Alelnököt is, Az első ember (4) vagy mondjuk Ethan Hawke (A hitehagyott, A meztelen Juliet) pedig kb. sehol sincs. Meglepetés, hogy két idegennyelvű film saját kategóriáján kívül is arathat: a Netflixes Romának (Alfonso Cuarón rendezése) 10 jelölése van, a lengyel Hidegháborúnak pedig 3. Íme a teljes lista (hajtás után), a gála február 25-én hajnalban lesz. Mit szóltok?
Legjobb film
Fekete Párduc
BlacKkKlansman – Csuklyások
Bohém rapszódia
A kedvenc
Zöld könyv – Útmutató az élethez
Roma
Csillag születik
Alelnök
Rövidfilm: Bödőcs Tibor doksifilmet ajánl az idei BIDF-ről
Január 28. és február 3. között idén is megrendezik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált, ahol ezúttal is izgalmasabbnál izgalmasabb dokumentumfilmeket lehet majd megnézni a világ minden tájáról. Az egyhetes fesztivál ideje alatt több mint 40 dokumentumfilmet mutatnak majd be a világ közel 30 országából a Cinema City Aréna moziban, ahol többek között Oscar- és Európa-díjra jelölt filmeket is láthatnak majd az érdeklődők.
A 2019-es BIDF-re hangolódva láthatjátok Bödőcs Tibor ajánlóját (fent) az idei dokumentumfilm-maraton elé. “Bezárva a magyar ugarra nem biztos, hogy értjük, átlátjuk az összefüggéseket, hogy ami itt történik, az nem egyedi, nem annyira eredeti, mint gondolnánk” – így ajánlja be az Indexen debütáló videóban Bödőcs az idei BIDF programjait. Bödőcs Tibor a fesztivál nyitófilmjét, a Tisztogatókat ajánlja a videóban. A német dokufilm a digitális tisztogatás árnyékiparába enged betekintést, azokat az embereket bemutatva, akik a közösségi oldalak tartalmait ellenőrzik, és ha szükségesnek látják, cenzúrázzák. A téma azért keltette fel az érdeklődését, mert állítása szerint elég kritikus dolgokat készít mostanában, és ezeket az állami, sőt már a kereskedelmi médiumokba sem tudja eladni. “Ezért azt gondoltam, hogy a Youtube és a Facebook az utolsó lehetőség. De ez nem ilyen egyszerű, ahogy a filmből kiderül.”
A BIDF szervezői minden film alkotóit meghívták a fesztiválra, így a vetítések után a nézők is találkozhatnak velük, kérdezhetnek tőlük. A BIDF részletes programjáról és a jegyárakról a fesztivál honlapján lehet tájékozódni. (Index)
InterCom hírlevél
Öreg színész nem vén színész
Clint Eastwood nem akar színészkedni. De ha elég jó a téma, és ha elég jó rendező kéri fel, akkor persze más a helyzet. Ez derül ki A csempész (The Mule, már a mozikban) című filmje kapcsán adott interjúkból.
– A helyzet az, hogy a rendezésben az a csodás, hogy nagyon sokféle dolgot csinálhatok – mondta újságíróknak a 88 éves mozilegenda. – A színész meg általában hasonló dolgokat kénytelen vállalni. Ráadásul a korombelieknek nem írnak túl sok szerepet, és én csak a színészkedés kedvéért már nem játszom: csak azt a karaktert jászom el, akiben valami fontosat látok.
Persze A csempész-ben volt némi könnyítés. A mexikói drogkartellnek futárkodást vállaló nyugdíjas történetét ő rendezte, és ő kérte fel saját magát a főszerepre. Eastwood szerint egyáltalán nem nehéz az embernek saját magát rendeznie, főleg, ha abban is majd ötvenéves gyakorlata van: ő 1970-es első rendezésében, a Play Misty for Me-ben kezdte megtanulni a kettős mesterséget. Ezért tudott tanácsot adni színészének, Bradley Cooper-nek, amikor ő az erősen Oscar-esélyes Csillag születik készítése idején néha segítségért fordult hozzá…
Pókember: Irány a Pókverzum (Spider-Man: Into the Spider-Verse)
írta Nikodémus
Tudom, kicsit megkésett ez az írás, mert a film, amiről szól, jórészt már kikopott a hazai mozikból (azért ha megtalálod még, ne hagyd ki), mégis érdemes pár sort szentelni egy olyan mozinak, amely kábé a semmiből érkezve akkora meglepetéssel csap arcon, hogy a fal adja a másikat. S ez a gigafranchise-ok és a személyre szabott tartalmak Hollywoodjától igen nagy ritkaság. A Pókember: Irány a Pókverzumnak amilyen hülye a címe, olyan kreatív az alapkoncepciója és a kivitelezése, ráadásul mindezt túlcsorduló ötlet-áradattal, száguldó tempóban adja. Nehéz ellenállni neki.
Heti bemutatók
Könyvajánló – Dokufilm, tér, hatalom és identitás
A dokumentumfilmes és játékfilmes rendezői módszerek kölcsönhatása nem újdonság, ugyanis az olasz neorealizmustól kezdődően a direct cinemán és a cinéma véritén, a Budapesti Iskolán, a csehszlovák új hullámon és a dán Dogmán keresztül egészen a napjainkban zajló román új hullámig végigvonul a filmtörténeten. A dokumentumfilm a játékfilm lelkiismereteként működik, vagyis amikor az utóbbi eltávolodik a valóságtól, az előző hatására általában létrejön egy realista irányzat, amely visszatéríti a játékfilmet a társadalmi valóság vizsgálatához. A könyvben szereplő elemzések tárgyát azon közép-kelet-európai kortárs fiatal filmrendezők munkamódszerei képezik, akik útkeresésükben, játékfilmjeik kapcsán a dokumentumfilm hagyományainak ideológiai következtetéseire, rendezői habitusaira reflektálnak. (Forrás)
Lakatos Róbert Árpád: Dokumentumfilmes hatások a játékfilmben – Közép-kelet-európai filmes karrierek kezdete az ezredfordulót követő években, Erdélyi múzeum Egyesület, 252 oldal, 2017, 2565 Ft
A tanulmánykötet a magyar film kultúratudományos szempontú újraértelmezésének újabb fejezetét nyitja meg. A téri fordulat kulcsfogalmaira és legfontosabb szerzőire támaszkodva kínál szoros olvasatokat filmekről (Ifjú szívvel, Apacsok, Bibliotheque Pascal, Nyolcker!), életművekről (Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Hajdu Szabolcs), filmes motívumokról (labirintus-motívum, klinikai tekintet, evés-metaforika, utazás-motívum), illetve társadalmi jelenségekről (apa-fiú kapcsolat, paraszti kultúra, homoszexualitás, emigráció). A kötet tanulmányai folytatják az előző, 2013-ban megjelent Zoom konferenciakötetben elkezdett munkát: míg ott a magyar filmben megjelenő testek és az általuk megképződött szubjektivitás-konstrukciók álltak a kutatás homlokterében, a jelen kötet írásai a filmekben létrejövő különböző tereket vizsgálják, szoros összefüggésben a bennük működő hatalmi gyakorlatokkal és identitásstratégiákkal. (Forrás)
Győri Zsolt, Kalmár György (szerk.): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben – Zoom: A kortárs filmtudomány kulcskérdései sorozat 3., Dupress, 208 oldal, 2016, 1995 Ft
InterCom hírlevél
Cooper a bajnok
A Golden Globe-díj átadásának egyik szenzációja az volt, hogy Bradley Cooper Irina Shayk társasában jelent meg. A pár Hollywood legbujkálóbbjai közé tartozik, nagyon ritkán jelennek meg nyilvános eseményen kettesben, és egyéves lányukat, Leát is rejtegetik a kíváncsi világ elől. Most viszont látszott, hogy a szupermodell odavan Cooperért, és nagyon büszke rá. Nem is ok nélkül.
Úgy tűnik, a Csillag születik (A Star is Born, már a mozikban) rendező-főszereplője és Clint Eastwood új filmje, A csempész (The Mule, már a mozikban) egyik főszereplője az éppen most beinduló fesztiválszezonban igen sokszor lesz kénytelen szmokingot húzni. Az már szinte biztosnak látszik, hogy Cooper az Oscar-gálán elénekli Lady Gagá-val a Csillag születik leghíresebb betétdalát, a Shallow-t, az viszont máris tény, hogy a brit Oscaron, a BAFTÁ-n rekordot döntött: a filmjét nyolc díjra jelölték, és ebből öt közvetlenül Bradley Cooper nevéhez kötődik. A díj 72 éves története során nem fordult még elő ilyen: Coopert producerként (legjobb filmért), főszereplőként, rendezőként, forgatókönyvíróként és zeneszerzőként is a legjobbak közé szavazták. Az egy alkalommal legtöbb jelölést szerző rekordját eddig George Clooney tartotta: őt 2005-ben négy kategóriában jelölték (de azt két filmért). A Csillag születik-kel Cooper bebizonyította: ő az új Clooney – és a fesztiválszezon még éppen csak elkezdődött…
UIP hírlevél
Édesanyja védelmezte az Oscar-jelölt sztárt
Kilencéves korától reflektorfényben élt a most 24 éves Saoirse Ronan. Háromszor jelölték Oscarra (Vágy és vezeklés, Brooklyn, Lady Bird), mégsem tette tönkre a hírnév, mint számos hollywoodi sztárpalántát, aki nagyon fiatalon kezdte az ipart. A megfejtés: édesanyja vigyázott rá.
„Nem tudom, mi lett volna velem, ha anyu nincs mellettem – meséli a színésznő a Harper’s Bazaar UK februári számában megjelent interjújában. – Biztos, hogy csomó rossz dolog hatott volna rám, ha anyu nem vigyáz rám annyira.”
A #MeToo-val (a hollywoodi zaklatási botrányok hatására keletkezett tiltakozó és jogvédő mozgalom) kapcsolatban elmondta, hogy neki soha nem volt ilyesfajta rossz élménye. „Tudatában voltam annak, hogy az iparágban vannak emberek, akik visszaélnek a hatalmukkal, galádak és tisztességtelenek. De én soha nem lettem áldozat, amiért anyunak tartozom hálával.”
Az ír színésznőt legközelebb a Két királynő című történelmi drámában láthatjuk. Stuart Máriát alakítja, aki szembeszáll I. Erzsébettel (Margot Robbie) az angol trónért.
(Mary Queen of Scots – hazai bemutató: 2019. január 31.)
A mesének vége?
Mivé lett a gyermekkorunk ártatlan meséit készítő Disney?
Sokunk gyermekkorának kedves emléke a két ünnep közötti „kizökkent idő”: lefekvés helyett éjfélig szabad még játszani, anyu finom sütivel kínál, és a tévében is csupa jó műsor látható. Mary Poppins, A kincses sziget, Bambi vagy Aladdin kalandjai megunhatatlan szórakozást nyújtanak ilyenkor kicsinek-nagynak egyaránt. Talán nosztalgiánk kopott meg kicsit, talán Hollywood lett ridegebb, de úgy érezzük: igazi családi mozik ma már alig készülnek, miközben az iménti klasszikusok gyártója, a Walt Disney-stúdió minden eddiginél nagyobb hadjáratba fogott, hogy elkábítsa érzékeinket.
írta Nikodémus
