0

Röviden: Blokád / Átjáróház / Nyugati nyaralás

írta Nikodémus

Blokád – Nagyjából esélytelenként indult a külföldi filmek tavalyi Oscar-versengésén, ám ez inkább egy szerencsétlen döntés eredménye, semmint a film hibája. Ahogy az sem, hogy bemutatója óta széltében-hosszában kurzusfilmezik (jogtalanul), rendezője, Tősér Ádám pedig szégyenletes módon pofozkodik egy kritikussal. A Blokád legnagyobb értéke elsősorban Köbli Norbert forgatókönyve, melynek minden jelenetéből kiérezhető az az immár évtizedes rutin, ahogy az író történelmi helyzeteket fikcionalizál, a végeredmény érzelmileg mégis igaz tud maradni. Pedig a téma ezúttal veszélyesen közel van, és a szekértábor-logika meg is billogozta innen is, onnan is. Antall József (ifj. Vidnyánszky Attila / Seress Zoltán) és Göncz Árpád (Sütő András / Gáspár Tibor) politikai pályafutását egyetlen rövid hétbe sűríteni merész döntés volt, de működik. Az ’56-os párhuzam adja magát, de kicsit erőtlen, és mintha menet közben tágították volna a film léptékét kamaradrámáról nagyszabású politikai thrillerré – ebből adódik egy kis esetlenség az egyébként jó tempójú cselekmény során. Az Antall-portré méltó. A Göncz-karakterrajz karcol ugyan, de tiszteletteljes. A filmben bemutatott taxisblokádosdiból leginkább talán a nép hiányzik: pár jelenetet látunk csak öklüket rázó taxisokról, szendvicseket kínáló aktivistákról. És ez valahogy szomorúan igaz az egész rendszervált(oztat)ásunkra is: hiányzott belőle a magyar nép.

Olvasd tovább

0

A besúgó

Kádár-nosztalgia és ügynökügy a filmvásznon

írta Nikodémus

Hónapok óta egy új magyar sorozat tartja izgalomban a közvéleményt – s nem csupán a filmrajongókat, hanem a szélesebb közéleti nyilvánosságot is. Az HBO gyártásában elkészült A besúgó körüli felhajtás többek között arra is rámutat, mennyire feldolgozatlan még a magyar történelem közelmúltja.

„Tetszettek volna forradalmat csinálni” – Antall József, az 1989-es rendszerváltozás utáni első magyar miniszterelnök bonmot-ja tökéletesen összefoglalja a demokratikus átalakulás mély ellentmondásosságát. Vér egyrészt nem fojt, elszámoltatás másrészt alig történt, és a nagy, néplélek-mozgató katarzis is elmaradt. Az elmúlt három évtized olvasható az akkor elmulasztott esélyek visszaperlésének történeteként is, s talán épp ezért felemás a témában született magyar filmtermés. Hiszen míg 1956 öröksége egyértelműnek tűnik, a megtorlást követő évtizedek értékelésében legalább három generáció néz egymással farkasszemet.

Olvasd tovább

0

Láthatatlanok – A mecseki remény 12 napja (2021)

írta Nikodémus

Mikor e sorok íródnak, javában tart a februárban kitört ukrajnai háború. Megrettenünk és kérdezünk, imádkozunk és adakozunk – s reménykedünk abban, hogy a szenvedés mielőbb véget ér. Hogy a szörnyű pusztításon túl talán végződhet másképp is. Itt, ezen a ponton növekszik különös jelentőségűvé Cs. Nagy Sándor friss dokumentumfilmje, melynek hősei akkor ragadtak fegyvert, amikor úgy tűnt, már elveszett az ügy, amiben hittek.

A Láthatatlanok – A mecseki remény 12 napja címet viselő alkotás kezdő képsoraiban utcai járókelőket kérdez a stáb Pécs főterén: hallottak-e már a mecseki láthatatlanokról? A diáksereg elvicceli, a középkorú úr a vállát vonogatja, az idős hölgynek beugrik valami, ám összességében alig kapunk választ. Legendák ködébe vész az egész história, miszerint az 1956-os magyar szabadságharcot még november 4. után is vívták néhányan a Mecsekben. Rég volt, tán igaz se volt, legyint egyikük. Biztos csak bajkeverők voltak, jegyzi meg másikuk. Pedig a valóság még a legdörzsöltebb hollywoodi forgatókönyvírókat is átejti: erről szól Cs. Nagy Sándor rendező és Sashegyi Zsófia újságíró, szerkesztő közös mozija, amely a mára szinte agyonkutatott ’56-os események egy máig ismeretlen vidékét tárja fel.

Olvasd tovább

0

Ha nem zavar a reklám: Trezor tévépremier

Egy forradalom bizony nagy kalamajkát képes okozni – a felkelők között is, de még nagyobbat a hatalom soraiban. 1956 október végének forró napjaiban elveszik a Belügyminisztérium szigorúan titkos trezorjának kulcsa. Az elvtársak kétségbeesnek, s egyikük (Scherer Péter) megbíz egy tíz éve börtönben ülő lakatost (Anger Zsolt), törje fel a veszélyes titkokat őrző széfet. A hajdanvolt bankrabló sikerrel jár, ám egészen mást talál a feltáruló ajtó mögött, mint amire számított. Különös, kiszámíthatatlan játszma kezdődik a felek között, a forradalom örvénye pedig egyre csak dagad kint, a pesti utcákon. Bergendy Péter a 2011-ben nagy sikerrel bemutatott A vizsga után újra Köbli Norbert forgatókönyvíróval karöltve jár a végére egy izgalmas történelmi helyzetnek, legújabb filmjük – mely a Duna TV-n ma 19.45-kor debütál – a történelem sodrában vergődő kisember választási lehetőségeit firtatja. (Megjelent: Új Ember, 2018. november)

Trezor Trailer

Íme az előzetes! Várható bemutató: novemberben

Közzétette: Trezor – 2018. október 9., kedd

 

1

Rövidfilm: Október 23. percről percre

Nem tudunk róla, hogy az 1956. október 23-án Budapest utcáin lejátszódó eseményekről filmhíradó készült volna, hogy mozgóképen tudósítson a tervezett felvonulásról. Mégis, már a tüntetés megkezdése előtt is készültek felvételek: a Rákóczi úton, a Felszabadulás téren (ma: Ferenciek tere), majd a Petőfi-szobornál. Az első helyszínen talán a Filmművészeti Főiskola kamerája rögzített néhány eseményt, a másodiknál ismeretlen operatőr készített felvételeket a Petőfi-szoborhoz tartó, feltehetőleg a jogi karról érkező diákokról. E két felvétel jogtiszta kópiájával sajnos nem rendelkezünk. A Petőfi-szobornál gyülekező egyetemistákat, főiskolákat már több, számításunk szerint három kamera filmezte. Becsléseinket az egy időben több helyről készített felvételekre alapozzuk. A téren dolgozó operatőrök közül egyedül Tóth Jeant tudtuk az MTI fotója alapján azonosítani: ő a HDF (Híradó- és Dokumentumfilmstúdió) operatőre volt; feltételezzük, hogy a többiek is. (Forrás)