0

Brake

0br1

Jeremy Reins afféle üvegkoporsóban tér magához, fogalma sincs hogyan került ebbe a helyzetbe, nem tudja, hogy mit akarhatnak tőle. Hamarosan kiderül, hogy terroristák fogságába esett, kulcsfontosságú szerepet tölt be gondosan kivitelezett tervükben, ugyanis csak ő tudja, hogy az Elnököt mely helyre viszik támadás esetén. Reins nem hajlandó választ adni, mentális és fizikai gyötrelmeknek vetik alá, egy CB rádió segítségével rájön, hogy rajta kívül mást is fogva tartanak. Szeme előtt egy óra folyamatosan visszaszámol, majd az idő leteltével újabb percek pörögnek vissza és az ügynök nem tudhatja, hogy mi történik, ha a számláló a 0-hoz ér.

Olvasd tovább

0

Nekem ma bent sem kellene lennem! III. – írta doggfather

A cikksorozat harmadik, befejező része a Shop Stop: The Animation Series-ről szól. Rövidebb lesz, mint az eddigiek, de mivel kapcsolódik szorosan egyik filmhez sem nem akartam csak úgy „hozzácsapni” valamelyik poszthoz.

clerkskevinsm.pngA sorozat 6 részt ért meg, Dante, Randal, és Jay és Néma Bob a szereplők benne, hangjukat az eredeti színészek adták. 2000-ben készült/adták le az ABC-n az első két részt, aztán törölték, 2002-ben pedig a Comedy Central-on adták le egészben. (fenn van a youtube-on, bárki rákereshet.) Eredetileg lett volna folytatása, illetve volt még ötlet további részekre, de azok nem készültek el. Amolyan átmenet, folytatás az első rész és a második rész között. Az embernek az-az érzése, hogy Smith-nek volt egy-két őrült párbeszédre ötlete és ezekből lett 6 animációs rész. Amolyan vázlatok, tervek a folyamatosan készülő Clerks 2-höz. Az animációs sorozatban majd minden rész azzal kezdődik, hogy Dante otthon alszik, felveszi a telefont, és siránkozik, hogy neki ma be se kellene lennie, de aztán csak elindul dolgozni. Ott aztán a legváltozatosabb dolgok történnek velük. Részletesebben nem akarok írni róluk, mert annyira spoiler lenne akármi, hogy megölné a sorozat élvezhetőségét.

0

Röviden: Detachment (2011)

detachment.jpgA filmről Doro_ is írt.

Akad jó néhány „egypatronos” rendező, azaz pályafutásuk elején valami olyat produkáltak, ami sok év után sem mered feledésbe, de az ezt követő művei elsikkadnak, nem kapnak nagyobb figyelmet. Tony Kaye is ezen alkotók sorát gyarapítja, az Amerikai História X-szel alkotott maradandót, bár állítólag a vágószobából Ed Norton kirakta a szűrét és nem az ő verzióját láthattuk a mozikban. Állítása szerint Norton teljesen más filmet rakott össze, mint amelyet maga elképzelt és biztos benne, ha szabad kezet adtak volna neki, akkor egy sokkal keményebb és egy legalább 200 millió dolláros bevételű filmmel gazdagodhattunk volna. Kaye ezúttal azt tűzte zászlajára, hogy bemutat az „Itt minden jó és minden szép” szlogennek és lerántja a leplet az amerikai álomról. Kettévágta a hatalmas, ízletesnek látszó almát és megmutatta, hogy belül rothadt és férges. Esetleg megfordult a fejében, hogy Lars von Trier elismerően bólogatva rázzon vele kezet filmje megtekintése után? A Detachment ugyanis teljes mértékben depresszív hangulatot áraszt magából. Adrien Brody egy helyettesítő tanárt, Henry Barthes-t kelti életre, aki pont olyan osztályt kellene tanítania, mint amelyet a gettóba szakadt lelkes pedagógusok kapnak ki a szívszorítónak szánt drámákban. Ez nem a Veszélyes kölykök, ahol a gettószökevények legbelül mélyen tanulni akarnak és igen nagy IQ-val bírnak. Barthes rendszeresen látogatja felettébb beteg nagyapját, hogy gondjait tetézze még egy tini prostit is pártfogásba vesz. Megtesz minden tőle telhetőt, segít az elesetteken és a kitaszított tanulókon, de egy azért nála is van egy határ, amelyet nem lépne át és csodálkozik, hogy félreértik szándékait. Persze a film foglalkozhatna Brody karakterének megtépázott lelki világával is, de akkor Kaye kevesebb esélyt kapott volna a reménytelenség és kilátástalanság kibomdorítására, próbál különösképpen nagyobb hangsúlyt fektetni a befásult tanerő hozzáállására, a nehezen kezelhető diákokra, a tini-gyerekprostitúcióra, társadalmi problémákra. A film nagyot szeretne markolni és bizony sokat is fog, de ahhoz nem eleget, hogy egy igazán ütős produkció legyen belőle, hiszen a Detachment lehetett volna akár egy erős gyomros is, a prosti szálán például lehetett volna erősíteni. Brody természetesen profin hozza a fáradt, megviselt, elcsigázott figurát és a mellékszereplő (Marcia Gay Harden, James Caan, Lucy Liu, Christina Hendricks, Bryan Cranston és William Petersen) is igen erős teljesítményt nyújt. 75 %-ot adnék rá.

 

8

[REC]3: Genesis

rec3poszter.jpg

Az előző részekről itt és itt olvashatsz.

Az elmúlt évek egyik legjobb, legizgalmasabb és legfélelmetesebb horrorja a spanyol [REC] volt, amely természetesen nem kerülhette el a sorsát és összehoztak belőle egy amerikai másolatot. A folytatásra sem sokat kellett várni, ami úgy félidőig még nagyjából működött is. Jaume Balagueró és Paco Plaza rendezők persze rögtön előálltak két folytatásra elegendő ötlettel, sőt megegyeztek abban, hogy ezúttal megpróbálnak egyedül elboldogulni a rendezői feladatokkal. Először Plaza vetette be magát a harmadik felvonással, a végeredmény azt igazolja, hogy jobb lett volna, ha mégis közösen hozzák el a következő zombi/démonfertőzést.

Ezúttal nem a karantén alá vont ház folyosóin és emeletei között bolyongunk, egy vidám esküvőre csöppenünk be, ahol a szerelmespár kimondja a boldogító igent, majd kezdődhet a mulatság. Azonban az egyik rokon szemmel láthatóan egyre rosszabb állapotba kerül, végül emberi húst kóstol és mire kettőt pislantunk a násznép nagy része máris átváltozott. Férj és feleség különszakad, ám a szerelmesek megpróbálnak újra egymásra találni. Ásó, kapa, nagyharang.

4

Végre Péntek! (1995) – írta doggfather

Így a hétvége előtt bemutatnék egy filmet amolyan kedvcsinálónak, még 1995-ből a Friday, magyarul Végre Pénteket.

friday.jpgKezdjük egy legendával, állítólag ezt a filmet lopták el az amcsi tékákból a legtöbbször. És hogy miért? A főszereplője, és írója is egyben Ice Cube (az első részt még DJ Pooh-val közösen írta), a rapperből lett színész, akinek eddigre már komoly sikerei voltak a fekete filmek világában nagyon jól elkapta a fekete fiatalok egy napját, az ő gondjaikat, napjukat. Rendezője pedig F Gary Gray akinek a Törvénytisztelő polgárt is köszönhetjük később, de ez volt az egyik első filmje. A film akkora sikert aratott, hogy két folytatást is megért (Péntek esti gáz, és Már megint Péntek címmel, illetve egy animációs sorozat is lett belőle jelenleg tervezik a negyedik Utolsó Péntek című részt.) Egy sorozatban 4 egymást követő pénteken mutatom be a filmeket, ez az első.

Olvasd tovább

105

A sötét lovag – Felemelkedés (The Dark Knight Rises)

new-poster-for-the-dark-knight-rises.jpg

Az előző részekről itt és itt olvashatsz.

Nyolc év telt el azóta, hogy egy szörnyű éjszakát követően Batman nyom nélkül eltűnt. Magára vállalta Harvey Dent államügyész minden vétkét, és a hősből üldözött bűnöző lett. Önfeláldozása azonban nem volt hiábavaló: a Dent-törvénynek köszönhetően Gotham békés várossá vált. Átmenetileg.  A városban feltűnik egy macskajelmezes betörő, aki sötét titkokat rejteget; és megérkezik Bane is, a különös álarcot viselő, gátlástalan bűnöző. Bruce Wayne féltve őrzött magánya nem tarthat örökké, a városnak ismét szüksége van a Sötét Lovagra. Ám a köpönyeg és az álarc ellenére úgy tűnik, Bane legyőzhetetlen.

Olvasd tovább

9

Nekem ma bent sem kellene lennem! II. – írta doggfather

Shop Stop 2 (2006)

clerks2.jpg2006-ban elérkezettnek látta az időt Kevin Smith, hogy mozivásznon folytassa első, és egyben korszakalkotó filmjét, a Shop Stop-ot. Most már volt rá 5 Millió Dollárja, és hozott is vagy 27 milliót, tehát a folytatás (anyagiakat tekintve) sikeres volt. A rajongók azonban nem voltak vele megelégedve, az első részhez képest nagyon pozitív, optimista happy end lett a végén. A stábban mindenki benne van, aki az első részben benne volt, sőt Smith univerzumában szereplők majdnem teljes létszámban cameóznak ki rövidebb, ki hosszabb ideig. A filmet már 1999 óta tervezte/készítette elő Smith, volt több változat a forgatókönyvre is, meg a film címére is. Mikor készítette folyamatosan ment a web kampány, forgatási naplók szereplőkkel forgatott kisfilmek kerültek ki a netre, látszott, hogy a rajongók várják ezt a filmet.

A film úgy kezdődik, mint az első rész, fekete fehérben Dante megy a Shop Stop-ba kinyitni. Felhúzza a redőnyt, és alatta lángol a bolt, kiderül, hogy tűz ütött ki, Randal bekapcsolva felejtette a kávéfőzőt. Snitt, és Dante megy felvenni (immár színesben) Randalt, akivel együtt dolgoznak egy gyorsétteremben.

Olvasd tovább

2

Én, a séf (Comme un chef)

01enasef

Ha valakinek épp nincs egy valamirevaló szakácskönyve és a nagyi poros holmijai közül sem tud kitúrni egy érdekes receptet az égi csatornák valamelyikén biztos kiokítja egy lelkesen magyarázó szakács. Elég csak a TV Paprikára kapcsolni vagy esetleg Gordon Ramsay-t elkapni és máris megmondják, hogy mit egyél ebédre. Persze a többségnek elegendőek az egyszerű ételek, így például egy jó nagy adag krumplis hal vagy hagymás bab is megteszi, a lényeg, hogy legyen tele a bendő. Ám vannak az ínyencek, akik nem efféle hagyományos kajákra vágynak, hanem olyasféle gasztronómiai különlegességekre, amelyeket fél méter átmérőjű tányérban szolgálnak fel és úgy két falatra elegendő gondosan elkészített fura nevű ehető valami lelhető fel rajta.

Az Én, a séf középpontjában Jacky Bonnot áll, amióta az eszét tudja szakács szeretett volna lenni és nem holmi egyszerű ételeket akart elkészíteni. Éppen ezért minden helyről kirúgják, mert nem hajlandó összedobni egy szimpla párolt marhát vagy sült húst főtt krumplival. Ő inkább paprikás céklás madársalátaszósz vagy gesztenyezselékockák elkészítésével múlatná az időt. Tehetségére sehol sem tartanak igényt, végül a francia szakácslegenda, Alexandre Lagarde veszi magához a végső elkeseredésében ablakmázolást vállaló srácot. Persze akad némi nézeteltérés a recepteket illetően, hiszen a „tanítvány” nem túl tisztelettudó mesterével és mentorával.

Olvasd tovább

6

Nazis at the Center of the Earth

nazisatthecenter.jpg

Az Asylum cég az eltelt évek alatt nem híressé, hanem hírhedtté vált. Sikeresen felhúzta saját bástyáját a trashfilmek mezején, amely azóta is rendíthetetlenül áll, csupán az idő vasfoga hagyhat rajta karcolásokat. Felvállaltan a mozikban futó agyonreklámozott és a közönség által várt alkotások címét és történetét próbálják koppintani. Műveiket a rossz, még rosszabb és nézhetetlen kategóriába lehetett sorolni, az élvezeti szinten esetleg némi alkohol elfogyasztása javíthat. De a nagy számok torvénye alapján előbb vagy utóbb csak ki kellett köhögniük magukból egy olyan filmet, ami végre rá lehet sütni a billogot: nézhető!

Dr. Mengele, a németek zseniális tudósa és pisztolyforgatója a II. világháború után az Antarktisz vastag jégsapkája alatt pár méterrel húzza meg magát, különös kísérleteket folytat. Hollétéről senki nem tud semmit, hiszen ügyesen átverte a világot. Azonban egy kutatócsapat véletlenül eljut a Föld középpontjába és az ott állomásozó nácik elkapják őket, majd felhasználják őket terveik megvalósításához.

7

Nekem ma bent sem kellene lennem! I. – írta doggfather

clerks.jpgKevin Smith első filmje, mely itthon a Shop Stop címet kapta eredetileg Clerks címen futott a mozikban. Amerikában akkora siker lett, hogy folytatta a rendező, sőt egy animációs sorozat is lement belőle, majd képregény is készült. Egy háromrészes cikksorozatban most én is végigvenném a filmeket és az animációs sorozatot.

Az első film (Shop Stop), mely Smith saját univerzumában játszódik, View Askewniverse az a hely ahol minden filmje játszódik, részben valóságos, részben fikció, minden filmjét összekötik a szereplők, a történeti háttér, egymásra utalgatás, egymásból idézés. Nevét a View Askew Productions Smith cégéről kapta.

Olvasd tovább

2

Röviden: God Bless America (2011)

1gba1

Bekapcsolom a tévét és valaki éppen égeti magát az egyik tehetségkutató műsorban. Híres akar lenni, az sem zavarja, hogy nem tud énekelni, nincs önkritikája, de ha szerencséje van a későbbiek folyamán újra megcsillogtatja „tudását”, nem zavarja, hogy kiröhögik az emberek. Mindent a 15 perc hírnévért. Egy másik csatornán IQ-betyár emberek mutogatják hétköznapjukat egyes reality műsor keretén belül, ennek láttán egyre kevesebben temetik tenyerükbe arcukat, ám minél többen szeretnének a képernyőn látható celebekké válni. Szórakoztatás felsőfokon, az igényszintet szépen lenyomták és sajnos olyan emberek lépnek elő példaképpé, akik meg sem érdemlik. Nem az a veszélyes, ha Chuck Norris éppen a vietkongokat tizedeli, hanem a mostanság látható showműsorok és realityshow-k, ahol azt próbálják megmondani, hogy ki legyél. Feldühödtél már úgy ezeken, hogy azon ábrándoztál bárcsak lelőhetnél egyet-kettőt közülük. Franknek is elege van a televízióból áradó mocsokból, elege van a köcsög szomszédaiból és a munkatársaiból, akik előszeretettel trécselnek az előző esti szórakoztató adásról. Miután kirúgják és agydaganatot állapítanak meg nála úgy dönt, hogy öngyilkossága előtt még végrehajt egy jó cselekedetet: kinyír egy realitysztárt. Az esetnek szemtanúja lesz egy antiszociális lány, aki egyetért Frankkel, csatlakozik hozzá, hogy együtt rázzák gatyába ezt a csúf világot. Bobcat Goldthwait nagyon meg akarja mondani a tutit, ami végső kristálytisztán érthető, bemutatja, hogy mit akarnak rád kényszeríteni, hogy mi a rossz és mi a jó, mit szeressünk és mit ne. Ám a derék alkotó mit hagy ki a számításból? Kötelező néznünk a tévét? Nem. Viszont a történet nem lenne rossz, az alapötlet remek, szépen fel van vezetve, de hamar elfogy a kreativitás és nehézkesen haladunk előre. A második fele már nem az igazi, nem volt elég ötlet egy teljes filmre. Nem tud újat mondani, csak végül csak annyit tudunk mondani, hogy sajnos a felszínt kapargatja. Érhető, hogy mit akart volna lenni, de csak egy nézhető Született gyilkosok-Összeomlás egyveleg lett belőle. Joel Murray jól hozza a bekattant figurát, Frank a tettei ellenére sem nyeri el ellenszenvünket, végig szimpatikus marad. Tara Lynne Barr alakítja segítőjét, a karakter kissé hasonlít az Ellen Page által megformált pszicho csajhoz a Superből. A morbid humorral is spóroltak, könnyedén elbírt volna a film ebből többet, esetleg hagyni a fekete humort és egy komolyabb alkotást készíthettek volna. 60 %-nál többet nem tudok adni rá.

1

Röviden: Lazacfogás Jemenben

0ljHa egy politikus feje fölött már-már összecsapnak a hullámok, megbízható tanácsadói mindig megpróbálják a figyelmet más irányba terelni. Teljesen mindegy, hogy hirtelen mit találnak ki, a lényeg, hogy az emberek vetődjenek rá az eléjük dobott csontra, így a botrány hullámai szépen csendben elvonulnak. Történik, hogy a brit haderők csúnyán mellétrafálnak, a porrá rombolt afgán mecset előtt a bősz lakosság angol zászlókat éget. Tehát elő kell rukkolni egy igazán remek ötlettel, a lényeg, hogy a Közel-Kelet álljon a középpontba és az elnök ne veszítsen szavazókat. Egyetlen, elsőre kissé blődnek hangzó elképzelés születik: egy jemeni sejk lazacokat telepítene országába és segíteni kellene neki. Lasse Hallström ügyesen egyensúlyoz a komolyan vehető alkotás, a szórakoztató film és a paródia határán. Szerethető, kedvelhető, csöppet mókás karakterek vonulnak fel előttünk. Ewan McGregor a lazacos projektet kiröhögő, horgász-szakmában szakembernek nevezhető kissé merev úriembert játssza, aki már régen elhidegült nejétől és csak a szendvicseiért jár haza. Olyan fickó, aki órákig tud beszélni a halakról és szokásairól, talán még egy sokat megélt horgász is megunná. Egyszóval unalmas, ennek ellenére mégis érdekes tud maradni. Emily Blunt formálja meg a titkárnő-asszisztenst, aki mindig elvégzi a házimunkát és az összes felvethető kérdnek utánajár. Kristin Scott Thomas alakítja az elnök mindig pörgő, ötletelő lendületes tanácsadót, karaktere afféle karikatúra, akárcsak az ország első embere. Nem sok hiányzik, hogy a mulatságból átlendüljön a ló túloldalára, azaz röhejes legyen, de Thomas nagy tapasztattal rendelkező színésznő, Hallström pedig jó rendező. A sejk afféle haladó gondolkodású, horgászni felettébb szerető alak, aki végső soron a népén akarna segíteni, de szándékával nem mindenki ért egyet, az Amr Waked által játszott karakter is afféle karikatúra-paródia lenne. Szatírának induló, de némi idő elteltével romantikus vígjátékba hajló film született, ahol a szereplők nagy, ábrándozó szemekkel merednek a lazacokra és egymásra. Nem forgattam kezeim között a regényt, amely alapján készült a produkció, de úgy tűnik, hogy az író nem merte bevállalni, hogy belemenjen a rendszer, a Közel-Kelet és az emberi kapcsolatok kifigurázásába. Szolidan és szelíden, szinte észrevétlenül más irányba terel, mint maguk a politikusok és fenemód ügyesen teszi. Négy kiváló főszereplő, kidolgozott karakterek, és egy abszurd történet, amiből csak nem tudták kihagyni a giccset. 80 %